1901-1905. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1901–1906. Budapest, 1901.

Képviselőház - A) Magyarországiak - Székely György - Széll Kálmán

372 pénzügyi politikával nem értett egyet és ennek kifejezést is adott az ország előtt. Nemsokara megalkotta a magyar jelzáloghitelbankot s ennek és a leszámítoló banknak igazgatósági elnöke lett. 1887-ben Kőszegen tartott nagyszabású programmbeszédében kifejté azon eszméket, a melyek később a pénzügyi rendezésben főleg a szeszadó- és a regaletörvényben érvényre jutottak. A pénzügyi tárczával ezentúl is, úgy mint korábban, ismételten megkináltatott, de azt el nem fogadta. Időközben ő Felsége a valóságos belső titkos tanácsosi méltóságot adományozta neki. Számos éven át a delegatio és a pénzügyi bizottság tagja; 18921896-ig ezen utóbbi bizottságnak elnöke. 1896-ban a pénzügyi hizottságban többé nem kívánván jelöltetni, a közigazgatási bizottság elnöke lett. Reszt vett a valuta-szabályozás tárgyában egybehívott országos enquéteben, a hol tartott beszédei újból megerősítették azon tekintélyt és súlyt, a melyet régóta minden fontos es nehéz kérdésekben való nyilatkozatainak tulajdonít az egész ország. A közügyek terén szerzett érdemeinek elismeréséül IS',lóban a Lipót-rend nagykeresztjével lett kitüntetve. Elnöke volt az 1892 : XXI. t.-cz. értelmében kiküldött országos ellenőrző bizottságnak, továbbá a millenniumi országos bizottságnak és az l.SiMiés 1898-ban Budapesten ülésezett delegatiónak. Ezen nagyszabású tevékenység mellett s eltekintve úttörő munkásságától a mezőgazdaság s különösen az állattenyésztés terén, a melynek eredménye a világhírű rátót-héraházi stementhali törzstenyészet, még nemzeti culturális czélok előmozdítására is időt szakított magának, több év óta nagy gonddal vezetvén a Dunántúli Közművelődési Egyesület ügyeit. A közművelődési egyesületek 1896-iki congressusán egyik társelnök volt. Az 1896-ban Budapestén tartott interparlamentáris confercntia magyar csoportjának elnöke volt és a conferentian elmondott fényes beszédei általános feltűnést keltettek. Végre elnöke volt 1896 —1898-ig az országos quota-bizottságnak, a melynek munkálataira irányadó és döntő befolyást vett. A fent említett, 1880-ban tartott nagy beszéden kivül első ministersége után a házban csak elvétve hallatta szavát; 1897 végétől a belpolitikai események által újra vezérszerepet kényszerült vállalni. Midőn ugyanis ;i szabadelvű párt harcziasabb elemei az ellenzék ohStructiót erőszakos eszközökkel is hajlandók voltak megtörni.