1901-1905. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1901–1906. Budapest, 1901.

Képviselőház - A) Magyarországiak - Mukics Simon - Münnich Aurél

324 elvűpárti körben és egyáltalában lelkes és hű támogatója volt ezen egész idő alatt minden szabadelvű eszmének. 1892 óta képviseli a fővárosi VII. kerületet szabadelvű programmal, kivéve azon időközt, midőn a millenniumi kiállítás-bérlet képviselőházi szóvátétele kapcsán az ellenzék által hevesen megtámadtatván, mandátumáról lemondott, mire Csernátony Lajos választatott helyébe. Csernátonynak 1901-ben történt halála után a kerület bizalmából újra a házba került.; Mukics Simon, Szabadka város, 1. kerület 1850-ben született Szabadkán, a hol ügyvédi gyakorlatot folytat. A városi ügyekben, mindig ellenzéki állásponton állva, élénk részt, vesz ; Mamuzsics polgármester ellen folytatott küzdelme országszerte ismertté vált. Több izben fellépett képviselőjelöltnek, de csak az 1901. évi általános választások alkalmával aratott győzelmet még pedig a szabadelvű Vermes Béla felett. A Kossuth-párt tagja. A közigazgatási bizottságban foglal helyet. Münnich Aurél, Szepesmegye, Igjó kerület született Iglón, Szcpesmegyében 1856. május 11-én. Atyja bányaigazgató volt. Tanulmányait Iglón, Kassán és Budapesten végezte 1880-ban jogtudorrá avatták, 1882-ben letette az ügyvédi vizsgát s nyomban reá a Pesti Hazai Első Takarékpénztar ügyészévé, hívta meg. 1884-ben az iglói kerületben képviselővé választatott s azóta szakadatlanul már ötöd izben képviseli ezen kerületet a szabadelvű párt programmjával. Az 1884-iki országgyűlés megnyitásakor mint korjegyző működött. A kérvényi bizottságnak több izben volt előadója, majd a véderő-bizottság tagja s előadója lett s mint ilyen referálta a népfelkelési törvényjavaslatot, valamint a többi, a véderő és a honvédség fejlesztését czélzo azóta tárgyalt törvényjavaslatokat. 1889 óta tagja a delegatiónak, melynek 1893 óta jegyzője, 1894 óta pedig a hadügyi albizottság és az egyesült négyes albizottság előadója. 1885-ben honvéd-' főhadnagygyá lépett elő, miután 1883-ban mint 67-. gyalogezredbeli tartalékos hadnagyot a honvédség kötelékébe helyezték át. 1890-ben honvédszázadossá, léptettetett elő, miután az elméleti és gyakorlati vizsgát letette. 1898-ban kineveztetett honvéd-