1901-1905. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1901–1906. Budapest, 1901.

Képviselőház - A) Magyarországiak - Nagy Ferencz

325 őrnagygyá, áthelyeztetvén a magyar királyi honvédség szolgálaton ' kivüli viszonyába. Mint a Budapest-belvárosi Takarékpénztár elnöke a belvárosban oly kivált) tiszteletben áll, hogy az általános választások alkalmával két izben volt választási elnök. O volt kezdeményezője és egyik megalapítója az első, katonai szolgálat esetére biztosító intézetnek, a melynek élén ma is áll. Szamos közgazdasági, ipari és közlekedési vállalat vezetője és a Magyarországi Kárpát-Egyesület elnöke, míg többrendbeli más állásáról az összeférhetlenségi törvény folytán leköszönt. A budapesti ág. ev. egyházban is nevezetes szerepet visz. A köz­ügyek terén kifejtett kiváló tevékenységét ő Felsége a Ferencz József-rend középkeresztjével tüntette ki. Szülővárosa körül szer­zett érdemei elismeréséül Igló város 1897-ben díszpolgárává választotta meg, 1901. év tavaszán pedig megfestette életnagyságú arczképét a városház díszterme számára. Jegyzője a véderő- és tagja az V. bíráló és a felirati bizottságnak. Nagy Ferencz, Máramarosmegye, Vissó kerület született 1852-ben Verőczén, Szlavóniában. Gymnasiumi tanul­mányait Budán, jogi és államtudományi tanulmányait pedig Buda­pesten és Béesben végezte. 1875-ben tudorrá avatták. 1876*-ban állatni utazási ösztöndíjjal külföldre ment és harmadfél éven át a német egyetemeket és a párisi jogi iskolát látogatta. lS77-bcn a budapesti egyetemen a kereskedelem- és váltójogból magántanár­nak képesítették, 1879-ben a nagyváradi jogakadémiához, 1881-ben pedig a kolozsvári egyetemhez került jogtanárnak. 1886-ban ezen egyetem jogkari dékánja volt. 1889-ben az erdélyi római katholikus status képviselőjévé választatott. 1890-ben a budapesti egyetem kereskedelmi és váltójogi tanszékére nevezték ki. 1879-ben a párisi Société de legislation comparec magyarországi levelezője lett, 1885-ben a magyar jogászgyülés alelnöke volt, 1893-ban az akadémia levelezőtagjává választatott. 1895-ben a polgári törvény­könyv eodiricationalis bizottságának tagjául hivatott meg. Több jogi kézikönyvén kívül mint jogtanár a kormány megbízásából több törvényjavaslatot dolgozott ki a tengeri magánjogról, a szö­vetkezetekről stb. 1899-ben udvari tanácsossá neveztetett ki. Schmidt József után ő lett a kereskedelmi ministerium politikai

Next

/
Thumbnails
Contents