1901-1905. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1901–1906. Budapest, 1901.

Képviselőház - A) Magyarországiak - Molnár Károly - Morzsányi Károly

323 buzgalmat fejtvén ki, az 1887-iki választások alkalmával a szabadelvűpártjelöltjének vallotta magát: akkor kisebbségben maradt. 1892bcn pedig mint függetlenségi párti képviselő megválasztatott, 1896ban kisebbségben maradt, de 1901-ben. az időközi választáson, a főispánná kinevezett Béldi László helyébe, újólag megválasztottak, úgyszintén az 1901. általános választásoknál is. Tagja a naplóbiráló és a IX. bíráló bizottságnak. Molnár Károly, Bács-Bodrogmegye, Hódság kerület született 1860-ban. . A jogtudori és ügyvédi vizsga letétele után Bácsmegye szolgálatába lépett és eleintén mint a kulai járás főszolgabirája, később mint a megye főjegyzője szerzett magának a közügyek terén érdemeket. 1896-ban először választatott meg . szabadelvű programmal. Tagja a naplóbiráló bizottságnak. Morzsányi Károly, Budapest székesfőváros. VII. kerület 1847. évi január 12-én Budapesten született. 1859-ben belépett a budapesti kegyesrendiek gvmnasiumaba és itt letévén az érettségi vizsgálatot, átment a budapesti egyetemre, hol a jogot hallgatta. 1873-ban megkapta a jogtudori diplomát és 1874-ben nyerte el az ügyvédi oklevelet. 1876-ban a Budapest VII. kerületi választók bizalmából fővárosi törvényhatósági bizottsági tag lett, mely minőségében az igazoló választmány alelnöke, a közigazgatási bizottság, a kijelölő választmány, a népszínházi és 45-ös bizottság tagja ós a magyar iskola-egyesület VII. kerületi választmányának elnöke. Ezenkívül elnöke 22 év óta a VII. kerületi erzsébetvárosi körnek és a VII. kerületi közjótékonysági egyesületnek. 1892-ben egyhangúlag országgyűlési képviselővé választatott meg. Az 1893. márczius 4-én Budapesten tartott országos liberális nagygyűlésnek, melyen az ország különböző részeiből több mint 100,000 ember jelent meg, egyik vezérszónoka volt és mint ilyen az egyházpolitikai javaslatok érdekében gyújtó és nagyhatású beszédet intézett az egybegyűltekhez. A költségelőirányzatok, a kerületi elöljáróságokról szóló törvény és az egyházpolitikai javaslatok tárgyalása alkalmával többször szólalt fel úgy a képviselőházi-);:n, mint a szabad21*