1901-1905. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1901–1906. Budapest, 1901.

Főrendiház - XI. Ő Felsége által élethossziglan kinevezett főrendiházi tagok - Tóth Lőrincz

180 tátott. Későbben is számos külföldi utat tett, meglátogatva Németország északi részeit, Berlint, Drezdát, Lipcsét s az osztrák tartományokat s ez útjai közben több kiváló államférfival s jogtudóssal ismerkedett meg. Később az 1885-iki hörtönügyi kongrcssuson Rómában mint a magyar tudományos akadémia küldöttje vett részt s ezúttal meglátogatta Felső-Olaszország fővárosait. Az 1845-iki országgyűlés után az ott megalapított »Országos védegyletinek, melynek elnöke gróf Batthyány Kázmér s igazgatója Kossuth Lajos volt, titkári tollát vezette, de résztvett számos más emberbaráti s közművelődési, tudományos és egyházi egyesületek alapításában s munkáiban is. 1847-ben Breznóbánya városa választotta képviselőjévé a pozsonyi országgyűlésre s 1848-ban tagja volt a bécsi küldöttségnek, a mely István nádor főherczeg vezetése alatt ez évnek nagy reformjait, az 1 S-lS-iki alaptörvényeket, meghozta a pozsonyi országgyűlésre. A magyar királyi felelős ministeriumnak megalakulása után szülővárosa Rév-Komárom választotta meg képviselőjévé. Deák Ferencz első magyar igazságügyministernek elnöki osztálytanácsosa s mint ilyen később a honvédelmi bizottmánynak egyik jegyzője volt. Ő dolgozta ki többek között Szalay László ministeri tanácsossal a »Sajtoesküdtszéki eljárás« szabályait s résztvett ezen ministerium kodifikáló munkálataiban. Deák P'erencznek mindenkor egyik bizalmas tanítványa s követője maradt s mint ilyen a debreczeni országgyűlésen is a mérsékeltebb politikai nézetűekhez csatlakozott. A világosi fegyverletétel után mégis elfogták, az Újépületbe zárták s a hadi törvényszék halálra ítélte, de a bécsi kormánynyal viszálykodásba jutott Haynau az ugyanakkor elitélt 30 követtársával együtt felmentette s szabadlábra helyeztette, de Pestre internálta. A komáromi ostrom alatt mindene elégett s elpusztult és az ügyvédkedéstől évekig el lévén tiltva, hosszabb ideig hirlapirással, folyóiratok szerkesztésével és a jogi irodalommal foglalkozott ; az új életre kelt magyar akadémia 1858-ban deczember 15-én jogtudományi osztályában fizetéses íendes taggá választotta, az elnökség pedig már előbb Helmcczy halálával pénztárnokká nevezte ki, mely minőségében gróf Desscwffy Emil elnök oldala mellett buzgó részt vett az akadémia vagyonhoz juttatásának s palotája felépítésének sikeres munkájában. 1860-ban