1896-1901. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1897–1901. Budapest, 1897.

Képviselőház - A) Magyarországiak - Ifj. Wittmann János - Wlassics Gyula

379 Ifj. Wittmann János, Aradmegye, Szent-Anna kerület 1856-ban Eleken, Aradmegyóben született. Aradon végezte a reál­iskolát. Azután visszatért szülőhelyére, a hol gazdaságának és a kereskedelemnek szentelte magát. Az eleki takarékpénztár létesü­lésében részt vett s annak ma is igazgatója. Aradmegye törvény­hatósági bizottságának tagja. Képviselő 1887 óta nemzetipárti programmal. Tagja a földmívelésügyi bizottságnak. Wlassics Gyula, Zalamegye, Csáktornya kerület 1852. márczius hó 17-én született Zalaegerszegen. A középiskolát Nagy-Kanizsán és Budapesten, az egyetemi tanfolyamot pedig Budapesten és Bécsben végezte s azután idehaza ügyvédi oklevelet szerzett. Már 1875-ben állami szolgálatba lépett s a törvényszék­nél, kir. táblánál és az igazságügyministeriumban működött. 1882­ben komáromi és később budapesti alügyész lett, de ezen minő­ségeiben is mindig az igazságügyministerium codificatorius osztályá­ban működött. Rövid idő múlva igazságügyministeri titkárrá és később budapesti helyettes kir. főügyészszé neveztetett ki. Az igazságügyministeriumban a bűnvádi eljárás coditicatiójával fog­lalkozott, ezenkívül a kir. táblai és birói szervezeti törvények előadói tervezetét és egyéb törvénytervezeteket készített el. Iro­dalmi működésének és a codiíicatióban tanúsított szakértelmének méltánylásául 1890-ben egyetemi tanárrá neveztetett ki. 1892-ben a csáktornyai kerület országgyűlési képviselőjévé választotta s mint ilyen a képviselőház igazságügyi és a közigazgatási bíróság­ról SZÓld törvényjavaslat tárgyában kiküldött bizottságokban buzgó tevékenységet fejtett ki. Ezenkívül a képviselőházban előadója volt a vallása szabad gyakorlatáról szóló törvényjavaslatnak. Nagyobb munkát írt a pénzbüntetés jogi természetéről, a bűnvádi eljárás alapelveiről, új irányok a büntető jogban stb., a hűnkisérlet és bevégzett bűncselekményekről. A tettesség és részesség tana czímű munkáját (mely 1893-ban tetemesen átdolgozva II. kiadásban is megjelent), a M. T. Akadémia a Sztrokay-díjjal tüntette ki. Szaka­datlanul dolgozott ezenkívül úgy a hazai mint a külföldi szak-

Next

/
Thumbnails
Contents