1896-1901. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1897–1901. Budapest, 1897.

Képviselőház - A) Magyarországiak - Wolfner Tivadar - Zay Miklós gróf

380 lapokba a mellett, hogy a hírlapirodalomnak is mindenkor tevékeny munkása volt. Nem régiben a Strafgesetzgebdng der Gegenwart czímű vállalatban a magyar büntetőjogi részt ő írta meg. A Magyar Tudományos Akadémia 1885-ben levelező, később rendes tagjává választotta. 1805. január 15-én vallás- és közoktatásügyi ministerré neveztetett ki s mint ilyent 1895. február havában a Csáktornyái választókerület másodízben, 1896-ban pedig harmadízben képviselőjévé választotta. 1896-ban ő Felsége valóságos belső titkos tanácsosi méltósággal tüntette ki. Zalaegerszeg, Beregszász, Veszprém városok díszpolgára s a legtöbb tanító-egyesület dísztagja. Wolfner Tivadar, Pestmegye, Gödöllő kerület született 1864-ben Újpesten. A gynmasium elvégzése után a budapesti műegyetemnek volt hallgatója. Később Wolfner Gyula és társa újpesti bőr-, gyapjúmosó és hadfelszerelési gyárba lépett be. A bőrgyártás illetőleg a tímár mesterség szakszerű megtanulása után tanulmányai folytatására Németországban, Egyptomban, l'alestinában, Törökországban és a Halkanon tett utazásokat. Tagja Újpest község képviselő-testületének, Pestmegye bizottságának és a budapesti kereskedelmi és iparkamarának ; a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék tanácsosa, az országos gyesület igazgatósági tagja. Az áruforgalmi értékmegállapító bizottság tagja, az ezredéves kiállítás bőripari csoportjurynek volt elnöke. Tart. honvéd-huszárfőhadnagy. I8ö6-<ban a gödöllői kerület választotta meg képviselővé szabadelvűpárti programmal. A naplobiraló bizottság tagja. Zay Miklós gróf. Békésmegye, Orosháza kerület 1804. január 14-én Zay-Ugróczon született. A gymnasiumot Pozsonyban, Selmeczbányán és Budapesten végezte. Genfben modern nyelveket és kereskedelmi tantárgyakat, jogot Parisban es Budapestén tanulmányozott Gyakori külföldi útjairól számos útleírást közölt napilapokban és folyóiratokban. Elbeszéléseket, rajzokat, azután történelmi, természetrajzi és vadászati tárgyú ezikkeket is