1896-1901. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1897–1901. Budapest, 1897.

Képviselőház - A) Magyarországiak - Tisza István - Tisza Kálmán

365 Tisza István, Biharmegye, Ugra kerület 1861: ápril 22-én Budapesten született; legidősebb fia Tisza Kálmánnak, Magyarország volt ministereinükének. Tanulmányait otthon kezdte ; a két felső gymnasialis osztályt Debreczenben végezte. Az egyetemi tudományokat Berlinben, Heidelbergben és Budapesten hallgatta; az utóbbi helyen nyerte el az államtudományi tudorságot. Kezdetben a belügyministeriumban ismerkedett meg a közigazgatás gyakorlati kérdéseivel ; ez időben élénk részt vett a gazdakör agrárius vitáiban. Az agrárius kérdésekkel elméletileg is foglalkozik s több tanulmánya jelent meg a »Budapcsti Szemlé«ben. Miután az önkentesi évet leszolgálta és a huszártiszti rangot elnyerte, Biharmegyében telepedett meg s mint bizottsági tag és tiszteletbeli főjegyző tevékeny részt vett a megye politikai és gazdasági életében. 1886—1892-ig a vízaknai kerületet képviselte. 1892-ben Vizaknán kisebbségben maradván, a pótválasztások alkalmával mint újbányái képviselő jutott be a házba, a melynek közgazdasági és közigazgatási bizottságaiban eddig élénk tevékenységet fejtett ki. 1896-ban az ugrai kerület mandátumát nyerte el és a közigazgatási bizottságban foglal helyet. Elnöke és választmányi tagja több pénzintézetnek és iparvállalatnak. Tisza Kálmán, Nagyvárad város 1830* deezember 16-án Geszten, Biharmegyében született. Atyja, Lajos, egyik nagyhírű vezértagja volt a 30-as és 40-es évek kouservativ pártjának. Midőn a szabadságharcz kiütött, gyenge testalkatánál fogva a hadseregben nem szolgálhatván, a közoktatásügyi ministeriumban kért magának alárendelt állást, s ott működött volt nevelője, az osztálytanácsossá kinevezett Szőnyi alatt. Mint önkéntes nemzetőr volt azonban néhány hétig a táborban, azon csapatba beosztva, mely Pahnendorfról Simonics ellen rendeltetett Lipótvárba, onnan egész Holicsig, midőn Simonics visszavonult; onnan a csapattal együtt visszatérve, később mint alárendelt hivatalnok a cultusministeriumban működött, azután elment Debreczenbe, a hol fogalmazóvá neveztetett ki. A világosi katastropha után fivéreivel együtt külföldre távozott. Hazatérve,