1896-1901. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1897–1901. Budapest, 1897.

Képviselőház - A) Magyarországiak - Tisza István - Tisza Kálmán

366 tanulmányainak élt s egyháza ügyeivel foglalkozott. 1859. október <S-án volt a tiszántúli ref. egyházkerület közgyűlése, melyen Tisza, mint a nagyszalontai egyházmegye segédgondnoka a lcgerélyesebben ajánlotta a pátens visszautasítását. Még hathatósabban szólalt fel e tárgyban 1860 januárjában, midőn a második leirat a pátens tárgyában egyezkedésre hivta fel a protestánsokat. Egy év múlva megjelent az októberi diploma. Tisza ennél is feltétlenül a visszautasítás mellett nyilatkozott. Az 1861-iki emlékezetes országgyűlésen mint üebreczen első kerületének képviselője vett részt. Az országgyűlésen a »határozati párt« kitűnősége s Teleki halála után egyik vezére lőn. Ugyanez országgyűlésen a ház első alelnöke volt. Részt vett az országbírói értekezlet munkálata fölött folyt vitában ; tagja volt a bizottságnak is, melyet e tárgyban a ház kiküldött és itt a mérsékeltek véleményéhez csatlakozott. 1860-ban nőül vette Degenfeld Ilona grófnőt. A »Hon« alapítói és támogatói közé tartozott Tisza Kálmán is. Ez időben kezdődik publicistái nagyfontosságú munkássága. Czikkeinek legnagyobb része »Alföldi levelek« alakjában jelent meg. Az 1865-iki országgyűlésen újra mint a debreczeni első kerület képviselője jelent meg ez országgyűlésen s Ghyczy Kálmánnal újra vezére lőn a többnyire a 61-iki »határozati páit« tagjaiból alakult pártnak, a melyből akkor a szélsőbal már régen kivált és a mely később »balközép« név alatt a többségben levő Deák-párttal szemben szervezkedett. 1870 nyarán az ő kezdeményezésére nyilatkozott a magyar országgyűlés a német-franczia háborúval szemben a semlegesség mellett. Már 1872-ben erősen kezdett mutatkozni annak szükségessége, hogy oly pártalakulás létesüljön, mely megszüntesse a mutatkozó visszásságokat. Ghyczy tette az első lépést a fusio felé s 1S74 elején belépett a kormányba. Az lN7f>-iki budget tárgyalása alatt elkerülhetetlennek tűnt ki az új pártalakulás szükségessége. Tisza Kálmán február 3-iki beszédének hatása alatt a kormány beadta lemondását és ugyané hónap végnapjaiban megalakult a Wenckheim-kabinet, melyben Tisza a belügyministeri tárczát vállaltáéi. A Deák-párt és a balközép'kimondták egyesültsüket és marezius 3-án a képviselőház zajos üdvriadallal fogadta az új kormányt, mely a két párt tagjaihói alakult. A belügyministeri tárczát Tisza 1887-ig viselte, a mely évben a pénzügyministerium