1896-1901. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1897–1901. Budapest, 1897.

Képviselőház - A) Magyarországiak - Szivák Imre

355 ben az akadémiát végezte mint Piloty tanítványa ; a várt elismerésben nem részesülvén. 1873-ban felhagyott a festészettel, birtokán Jernyén visszavonultan élt; csak újabb időben foglalkozik ismét a festészettel s az ezredéves kiállításon kiállított műveivel nagy elismerést aratott. Otthon a megyei politikai életben, mint a megyei bizottságoknak és választmányoknak tagja élénk részt vett. Mindig a szabadelvűség ügyeért küzdött. 1873-ban a bécsi nemzetközi kiállításon a »Für Kunst« bronz-érmet kapta. »0culi<; czímű képét ő Felsége a király vette meg, a »Majales«-t pedig a kormány a szépművészeti múzeum részére vásárolta meg. 1896-ban mint szabadelvű választatott meg országos képviselővé. A naplóbiráló bizottság tagja. Szivák Imre, Temesmegye, Fehértemplom kerület született Kúnfélegyházán 1849. szeptember 8-án. Jogi tanulmányait Budapesten befejezvén, 1872-ben a Jászkún-kerületek törvényhatóságánál aljegyzővé, 1875-ben pedig szülőföldjéről országgyűlési képviselővé választatott meg s ügyvédi irodát nyitott a fővárosban. 1878-ban a boszniai oceupatio s az ausztriávali kiegyezés miatt a szabadelvű pártból Szilágyi Dezső, gr. Bethlen András, gr. Khuen-Héderváryval stb. szintén kilépett s az 1877— 78-iki delegatióban is, mint az ellenzék tagja vett részt ; az 1878-iki választásoknál az akkori »egyesült ellcnzék«-hez csatlakozott, azonban kisebbségben maradt s csak 1884 és 87-ben lett újra. mint a szabadelvű pártnak tagja Csongrádon, majd legutóbb Fehértemplomban megválasztva. A házban a közigazgatási és igazságügyi codiricatio kérdéseiben vett tevékenyebb részt, különösen mint az igazságügyi bizottság előadója szerkesztette 1889-ben az »Örökjogi« törvényjavaslatokról szóló jelentést, •mely mű magában is nemcsak terjedelménél, de modern színvonalú béltartalmánál fogva egy codex jelentőségével bírónak ismertetett cl akkor. A nagy államjogi s politikai kérdésekben mindig a szabadelvű párt legszabadelvűbb árnyalatához tartozott, mint ilyen tette meg az egyházpolitikai harezok bevezetését képező ismert határozati javaslatát, mely miatt azután a papság concentrált támadással vetette magát rá a csongrádi kerületben, 2S«