1896-1901. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1897–1901. Budapest, 1897.

Képviselőház - A) Magyarországiak - Szluha István - Szögyény László - Szőts Pál

356 úgy hogy ott ki is bukott, azután azonban Fehértemplomban két izben is egyhangúlag megválasztatván, munkás tagja lón a háznak s ebben az igazságügyi, curiai bíráskodási és házszabályi bizottságnak. Tizcnnyolcz éven át Pestmegye, most pedig a főváros törvényhatósági bizottságának tagja. Szluha István, Tolnamegye, Paks kerület 1830-ben Szentiványon, Fehérmegyében született. A gymnasiumot Budapesten végezve, gazdálkodással foglalkozott és atyja halála után terjedelmes birtokai kezelését vette át. A közéletben tevékeny részt vesz. Többször lépett fel függetlenségipárti programmal, de kisebbségben maradt, míg végre 1892-ben Szeniczej' szabadelvűpártival szemben megválasztatott. Az ezredéves ünnepélyek alkalmával a június 8-iki felvonulásnál a korona kivitelénél neki is szerep jutott. 189(>-ban újra elnyerte a paksi kerület mandátumát. Szögyény László, Krassó-Szörénymegye, N.-Bogsán kerület született Rifnán Krassó-Szörénymegyében 1854-ben. A jogot Budapesten végezte ; 1877-ben ügyvédi diplomát nyert. Ugyanakkor Krassó-Szörénymegye szolgálatába lépett és eleinte mint főszolgabíró, azután 10 évig mint főjegyző működött. 1896-ban szabadelvűpárti programmal képviselőnek választatott. A kérvenyi bizottság tagja. Szőts Pál, Alsó-Fehérmegye, Alvincz kerület 1863. augusztus 1-én született Alvinczen, Alsó-Fehérmegyében. Tanulmányait szülőhelyén kezdte meg s aztán a dévai állami főreáliskolában folytatta ; itt tett érettségit is. Kezdetben technikai pályára készült s a budapesti polytechnikumnak volt hallgatója, a midőn 1884 végén belépett a »Nemzct« szerkesztőségébe. Publieistikai pályája a jogi tanulmányokra utalta, a melyekhez egyébként is nagyobb volt a hajlandósága s a következő évben félbehagyva technikai tanulmányait, beiratkozott a budapesti egyetem jogi fakultásába. 1884 óta állandóan a »Nemzet« belmunkatársa és egy egész évtizedet a parlamentben a »Nemzet« ország-