1896-1901. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1897–1901. Budapest, 1897.

Képviselőház - A) Magyarországiak - Luppa Péter - Madarász Imre

20-4 tőjévé választatott Ekkor lett a Medzsidzse-rend commandeürje. líz útjáról munkát írt. 1877-ben a török-orosz hadjárat alatt mint az »Egyetértés* harcztéri levelezője működött Mehemed Ali mellett. 1879-ben a nagyváradi »Szabadság«-hoz lépett be munkatársul. 1880-ban Nagy-Varad varos aljegyzőjévé választatott. 1884-ben a szalontai kerület választotta képviselőjévé. 1887-ben a ráezalmási, 1892-ben a szalontai kerület képviselője lett. A függetlenségi párt híve és szerkesztője és kiadó tulajdonosa a »Nép zászlója* czímű politikai hetilapnak. Luppa Péter, Pest-Pilis-Solt-Kiskúnmegye, Szent-Endre kerület 1838. június 21-én l'omázon, Pestmegyében született. Középiskolait Budapesten, a műegyetemet pedig Bécsbea végezte. 1857. évben Bécsből öt technikus társával esolnakon ment le a Feketetengerre. Keleti utazását közzétette részint saját neve, részint »Kőhegyi« név alatt. IStil-től több éven at és többféle irányban mint mérnök dolgozott s Pestmegye tiszteletbeli főmérnöke lett. 1863-ban birtokara l'omazra ment s azóta ott mintagazdasagot rendezett be. 1875 és 1878-ban a szentendrei kerületben képviselővé választatott. A szahadelvűparti korból ;iz Önálló bank es vámterület kérdése miatt kilépett s azután pártonkívüli maradt. 18S7 Ótfl ismét régi kerületét képviseli és azóta újra tagja a szabadelvű partnak. A számvizsgáló bizottság tagja. Madarász Imre, Jász-Nagykún-Szolnokmegye, Karczag kerület 1846-ban T.-Abádon született. Tanulmányait Kisújszálláson kezdte, Nagy-Kőrösön és Kecskeméten folytatta s Debreczenben végezte be [869-ben. Mint ref. segédlelkész szülőföldén kezdte meg hivataloskodását, honnan azonban, alig néhány hó elteltével, Könyves róth Mihály esperes mellé hivatott Karczagra, a hol alig másfél év multával főnöke debreczenj lelkészszé választatván rendes lelkészszé választatott 1872-ben. Ekkor rövid külföldi utazást is tett, honnan visszatérve, egyházmegyéje a heves-nagykúnsági levéltár rendezésevei hízta meg, minek 187-4 és 1875-ben meg is felelt. Azután nemsokára egyházmegyei aljegyzővé, majd tanács-