1896-1901. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1897–1901. Budapest, 1897.

Főrendiház - XI. Ő Felsége által élethossziglan kinevezett főrendiházi tagok - Szalavszky Gyula - Szontágh Pál

167 Szalavszky Gyula 1846. ápril 12-én Galgóczon, Nyitramegyében született. A középiskolát Nagyszombatban, a jogot egyrészt a pozsonyi jogakadémián, másrészt a budapesti egyetemen végezte. Az ügyvédi vizsgának 1872-ben történt letétele után Nyitrán ügyvédi irodát nyitott; de ügyvédi működése csak 1883-ig tartott, mert a közéletben való szereplése Nyitramegye közönségét arra indította, hogy őt 1883. július 2-án, utóbb pedig deczember 17-én az általános tisztújítás alkalmával egyhangúlag alispánjává valaszsza. E minőségében rendezte a megye zilált viszonyait és megalapította a »Felvidéki magyar közmívelődési egyesületet«, melynek eleintén alelnöke, utóbb elnöke lett. 1887. szeptember 27-én Nyitramegye főispánjává és 1888. márczius hóban a Vág jobbparti armentesítö társulat ministeri biztosává, végre 1890. május 23-án a főispáni állás alól való felmentése mellett belügyi államtitkárrá lett kinevezve ; ugyanazon év június havában huszti kerületi országgyűlési képviselőnek lett megválasztva. Az 1892-iki általános választások alkalmával úgy a mármarosmagyei huszti, mint a nyitramegvei nagy-tapolcsányi kerületek választói részéről egyhangúlag képviselővé választatott, ő azonban a nagy-tapolcsanyi kerület képviseletét fogadta el. Hieronymi bclügyminister alatt trenesénmegyei főispánná, majd egyszersmind Pozsonvmegye és varos főispánjává és később főrendiházi taggá neveztetett ki. Az igazoló bíróság póttagja. Szontágh Pál 1820. szeptemberben született ; jogi tanulmányokat végzett és Ügyvédi oklevelet nyert. 1840-ben húsz éves korában királyi táblai juratus volt, majd a megyénél működött Nógrádban mint aljegyző, szolgabin') stb. Az 1847-iki pozsonyi országgyűlésen mint Ubetbánya szabad királyi varos követe jelent meg, napidíjakat azonban a varos szegénysége folytán nem kapott. 1848-ban fogalmazó lett Ksterhazy Pál berezeg első magyar külügyminister mellett. Mint ilyen Bécsben tartózkodván, a bécsi úgynevezett októberi felkelésben való részvétel miatt letartoztattak s ezért, valamint Bem tábornok Bécsből való menekülésének elő-