1896-1901. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1897–1901. Budapest, 1897.

Főrendiház - XI. Ő Felsége által élethossziglan kinevezett főrendiházi tagok - Sváb Károly - Szabó Jenő

íoo Örményi József tiszavölgyi kir. biztos mellett mint fogalmazd állami szolgalatba lépett, 1808-ban az akkori közmunka- és közlekedésügyi (később kereskedelmi) ministeriumha lépett át, hol Gofove ministersége alatt mint az elnöki osztály titkárja működött, azután pedig a vasúti szakosztályba helyeztetett át, melyben mindvégig megmaradt s 1874-ben osztálytanácsossá, 1887-ben pedig ministeri tanácsossá neveztetett ki cs mint ilyen a vasúti és gyári szakosztálynak volt főnöke, egyúttal pedig az államvasúti gépgyár és a diósgyőri aczélgyár felügyelő bizottságának elnöki tisztével is megbízatott. A Tisza-kormány megalakulása után a bonyolult kamatbiztosítasi cs az emlékezetes építési kártalanítási Ügyeknek ő volt az előadója, ugyanekkor főleg az ő közreműködésével sikerült az összes magyar vasutak kárbiztosítási szövetkezetét megalakítani, melyhez később az osztrák vasutak is csatlakoztak. 1880-tól 1892-ig, vagyis a tiszai vasút megváltásától az osztrák-magyar államvasút megváltásáig, az összes vasútállamosítási ügyeknek szintén ő volt az előadója. 1892-hen ő Felsége a magyar-román vasúti csatlakozási szerződés megkötésére őt nevezte ki első teljhatalmú megbízottjának, mely megbízatás annyiban közjogi fontossággal is birt, mert ez volt az első eset, hogy úgy Magyarország, mint Ausztria külön kötötte meg a maga csatlakozási szerződését s hogy annak megkötésére a közös külügyi hivatal helyett az illetékes magyar és osztrák szakministeriumok osztályfőnökei lettek felhatalmazva. A terhes szolgálat áltál megviselt egészségi állapota miatt 189.'}. év tavaszán 20 évi szolgalat után nyugalomba lépett. A szakirodalom terén leginkább a Budapesti Szemlében ^Baross (labor művei és rendszere« czim alatt megjelent czikksorozatai keltettek feltűnést, melyek önálló röpirat alakjában is megjelentek es érdekes polémiára is adtak alkalmat, később pedig »Vasúti politikánk történetéhez* crím alatt egy Gyulai Pálhoz, mint a Budapesti Szemle szerkesztőjéhez intézett előszóval megjelent füzetben régibb szakirodalmi dolgozatait is közrebocsátotta. A Lipót- és vaskorona-rend III. osztályú, illetve kiskeresztjével és a román korona-rend nagy tiszti jelvényével lett kitüntetve ; a főrendiházba 1890-ban neveztetett ki s ott a közgazdasági és közlekedésügyi bizottságba mint tag, a királyi és országos fegyelmi bizottságba pedig mint póttag lett beválasztva.