1896-1901. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1897–1901. Budapest, 1897.

Főrendiház - XI. Ő Felsége által élethossziglan kinevezett főrendiházi tagok - Lévay Henrik

156 zsonyi jogakadémián. 1865-ben mát mint rendes tanár a magyar közjogot, a közigazgatási és pénzügyi jogot adta elő. 1869-ben nevezték ki a pesti egyetemre a közigazgatási és pénzügyi jog rendes tanárává ; az 1873/4-iki tanévben a dékáni hivatalt viselte, az 1885 ^-iki tanévre pedig a rektori méltósággal tisztelték meg tanártársai. Rektori székfoglalójában a nemzeti tudomány eszméjét fejtegette. Irodalmi működése köréből felemlítjük nagyobb, önálló műnek is beillő tanulmányát az önkormányzatról; ezenkívül ő rendezte sajtó alá Kautz Gyula és Pulszky Ágost társaival a Korbuly »Magyar közjogának« harmadik kiadását. 1893-ban kineveztetett főrendiházi taggá. Tagja a közjogi és törvénykezési és a naplóbiráló bizottságnak és póttagja a királyi és országos legfőbb fegyelmi bíróságnak. Lévay Henrik 1826. ápril 16-án Jankováczon, Bácsmegyében született. Ifjúsága a BZabadságharcz idejére esett ; egy honvéd-vadász-zászlóaljhan szolgált, hol csakhamar hadnagygyá lépett elő. A szabadságharcz előtt a kereskedelmi tanulmányokat Bibanco intézetében Pesten végezte volt. A szabadságharcz lezajlása után pedig polgári pályáját fob/tatta. 1853-ban a »Riunione Adriaiica* biztosító-intézet pesti képviseleténél működött mint felügyelő; ez időben támadt azon eszméje, hogy Magyarországot az idegen biztosító-társaságok egyedarúsága alól felszabadítsa ; és így az ő fVuadhatlan buzgalmának köszönhető az első magyar általános biztosító-társasán megalkotása, melynek alapító - közgyűlése 1857. július 15-én tartatott meg; t közgyűlésen a társaság vezérigazgatójává választatott, s e minőségben máig is az intézet élén áll. A magyar tudományos akadémiánál 10,000 forintos alapítványt tett, melynek kamataiból felváltva, különféle tárgyú kérdésekre tűzetnek ki jutalmak; alapító tagja továbbá a magyar írói segélyegyletnek, melyre 5000 frtos alapítványt tett és a magyarországi hírlapírók nyugdíjintézetének ; pénztarnoka volt a Petőfi-szobor bizottságnak és az ő pénzügyi tevékenységének köszönhető a szobor létesítése. Elnöke annak a bizottságnak, a mely a Kisfaludy-társaság tagjainak mellszobrait állítja fel. Kemény János halála Után a társaság könyvkiadó bizottságába választatott. Az általa alapított társulat