1896-1901. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1897–1901. Budapest, 1897.

Főrendiház - XI. Ő Felsége által élethossziglan kinevezett főrendiházi tagok - Korányi Frigyes - Latinovics János - Lechner Ágost

1 .").-> Korányi Frigyes 1828. deczember '20-an Nagy-Kallóban született. A budapesti kir. m. tud. egyetemen a belgyógyászat ny. r. tanára 1866 óta. Az 1886/7-iki tanévben az egyetem rektori hivatalát viselte. 1868-ban az országos közegészségügyi tanács tagjává neveztetett ki ; ezen tanács másodelnökévé 1880-ban, elnökévé 1892-ben. Irt orvostudományi munkákat, melyek magyarul Budapesten, németül Bécsben, Berlinben és Lipcsében jelentek meg s szamuk a 80-at megközelíti. Királyi tanácsos, a vaskorona-rend III. osztályú lovagja, a főrendiház kinevezett tagja. A magyar tudományos akadémia levelező tagja. A budapesti kir. orvosegyesület elnöke, a magyar szt. korona vörös-kereszt egylete egészségügyi tanácsának elnöke, több bel- és külföldi tudományos társulat tagja. Számos tanulmányútat tett Német- és Francziaorszagban, Angolhonban és Belgiumban. A naplóbiráló és a közjogi és törvénykezési bizottság tagja. Latinovics János 184.'5-han Bacsmegye Borsód községében született. Tanulmányait Bécsben és Budapesten végezte. A hatvanas évek végén Bacsmegye tiszteletbeli főjegyzője lett, majd 1868—78-ig mint kir. táblai tanácsjegyző működött. Ez időtől kezdve egészen 1887-ig a rigyiezai kerületet képviselte szabadelvű-párti programmal. Az utolsó országgyűlés alatt a főrendiházba hivatott meg, a melynek 1896-ban jegyzője lett. Tagja a naplóbiráló, a mentelmi és a közgazdasági és közlekedésügyi bizottságnak. Lechner Ágost 1834. november 1-én született Budán. Apja országos középítészeti főigazgató volt, a ki gyermekeit kiváló gonddal nevelte, Egyik fia Bajos nagy sikert mutatott fel Szeged reconstruetiójaban, később pedig Budapest főváros középítési igazgatója lett, másik fia Gyula, jeles műépítész, a ki a magyar államvasutak nyugdíjintézetét tervezte, s jelenleg az iparművészeti muzeumot építi. Ágoston a jogi pályára lépett. A gymnasiumot a kegyesrendiek budai l'őgymnaSiumában, a jogi tanulmányokat a pesti és bécsi egyetemeken elvégezve, 18ő7-ben a magyar jognak helyettes tanara lett a po-