1896-1901. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1897–1901. Budapest, 1897.

Főrendiház - XI. Ő Felsége által élethossziglan kinevezett főrendiházi tagok - Kállay Albert - Karap Ferencz - Kautz Gyula

152 Kállay Albert tanulmányainak befejezése után a belűgyininisteriumba lepett, i hol ministeri titkári rangig vitte. Mint ilyen Tisza Lajos oldala mellé Szegedre került, midőn ezen város újjáépítését tervbe vetlek. Később Szeged és Hódmező-Yasarhely varosok főispánjává neveztetett ki. A múlt országgyűlés alatt a főrendiházba hivatott meg. Karap Ferencz 1820-ban született Hajdu-Böszörményben. A jogi pályára lépve, mint biró működött először vidéken, majd a fővárosban, hol a kir. táblához neveztetvén ki, a hetvenes évek óta mint tanácselnök a kereskedelmi és váltótanáesot vezette ritka szakértelemmel. A felajánlott igazságügyi tárczát ismételten visszautasította ; 1886. végén nyugalomba vonult, mely alkalomból Fabiny igazságügyminister levelet intézett hozza, úgy beszélvén róla, mint a biró eszményi alakjáról. Nyugalomba vonulásával egyidejűleg neveztetett ki a főrendiház tagjává, s mint ilyen a királyi és országos legfőbb fegyelmi bíróságban, az igazoló bíróságban, a mentelmi, a felirati és a közjogi és törvénykezési bizottságban foglal helyet Kautz Gyula 1829. november 5-én Győrött született ; itt végzé tanulmányait, melyeket Budapesten és Lipcsében folytatott, hol Roschernek kedvencz tanítványa volt. Húsz éves korahan mar jogtudor volt. 1852-ben a pozsonyi kir. jogakadémián segédtanárként és 1853— 1856-ig a nagyváradin rendes tanárként működött 1857-ben Budapestre jött, a műegyetemre, a nemzetgazdaságtan tanárának ; 1859-ben a politika magán-, majd 1863-ban rendes tanára lett a budapesti tudomány-egyetemen. Az akadémia 1860-ban levelező, 1865-ben rendes, később pedig igazgatósági taggá választotta. 1St)ő-ben Győr városa megválasztá őt képviselőjének s e minőségben a pénzügyi kiegyezés egyik előadója volt; 1875-ben a Lipót-rend lovagkeresztjét kapta, s tanítványai 25 éves jubilaeuma alkalmából aranytollal tisztelték még. Az 1888-Ud képviselőválasztás alkalmával elveszte a győri mandátumot s ugyanez évben Lest Imre halála után az osztrák-magyar bank magyar alkormányzójává