1896-1901. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1897–1901. Budapest, 1897.
Főrendiház - XI. Ő Felsége által élethossziglan kinevezett főrendiházi tagok - Keglevich István
153 neveztetett ki, a főrendiház szervezésekor pedig ennek tagjává) a hol helyet foglal a felirati és pénzügyi bizottságokban. Egyike a legtermékenyebb íróknak; munkálkodása egész könyvtárt képez: 1861-ben jelent meg tőle az államtudományok kézikönyve, 1868ban művet irt a közgazdasági eszmék fejlődéséről hazánkban, mely mű 1876-ban kivonatban németül is megjelent; nagyobb művei Nemzetgazdaságtana és Pénzügytana, mely az egyetemen kézikönyv gyanánt használtatik; több tanulmányt írt a valutáról stb. Tiszteletbeli tagja a nemzetközi statisztikai intézetnek stb. 1892-ben az osztrák-magyar bank kormányzójává neveztetett ki, s valóságos belső titkos tanácsosi méltósággal lett a Felség által felruházva. Keglevich István 1840. deczember 18-án Bécsben született ; atyja, János, az ismert humanista es kormányférfiú volt. Tanulmányai bevégeztével katonai pulyára lepett 1857-ben s a 11. dzsidas-ezrednél főhadnagyságig vitte. Az olasz hadjárat után kilepett a hadseregből. 1861-ben á főrendiház korjegyzője volt; tagja volt az 1865-iki képviselőháznak s a conservativ parthoz tartozott. Az alkotmányos ministerium kineveztetesekor letette mandátumát s ez időtől fogva kizárólag a gazdaságnak szentelte idejét. Nyilvános szereplése e téren 1880-ban vette kezdetét, midőn a harsmegyei gazdasági egylet élére állott ; BSámos reformot kezdeményezett s főleg a hitelszövetkezetek érdekében fejtett ki nagy tevékenységet ; felállította továbbá a zsitva-újfalusi földmíves-iskolát s a jótékonyság terén is buzgólkodott : 20,000 forinttal járult az aranyos-maróthi kórház alapításához s 6000 forintot adott a kisdedóvó czéljaira. 1883-ban hozzáfogott a magyar bortermelők országos szövetkezetének létesítéséhez ; e vállalkozás azonban nem sikerült. Az országos gazdasági egyesületben és a szesztermelők országos egyesületében szintén tevékenységet fejtett ki. Politikai szereplésének fonalat a főrendiházban vette fel ismét, midőn a keresztény-zsidó házassági törvényjavaslat tárgyalásakor tartott beszédevei nagy feltűnést keltett. A javaslatot elfogadta. lNN-1-ben megvalasztatott az aranyos-maróthi kerületben ; pártonkívüli volt, de később a szabadelvű párthoz csatlakozott. Az tcS8ő-iki év elején l'odmaniczky báni visszalépése után a kir. opera es nemzeti szinhaz intendánsává -1 )