1896-1901. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1897–1901. Budapest, 1897.
Főrendiház - XI. Ő Felsége által élethossziglan kinevezett főrendiházi tagok - Hollán Ernő
150 1876-ban a Toldv l'\ után megürült magyar irodalom tanszékét foglalta el, 1879-bsfl a k'isfaludy-tarsaság elnöke, 1883-ban a magyar tudományos akadémia igazgatóságának tagja lett. 1895-beil tisztelői irói juhilacuma alkalmával arany serleggel ajándékoztak meg, a melyet ő a Kisfaludy-tarsaságnak ajánlott fel. Ugyanez alkalommal a király a szent István-rend kiskeresztjével tüntette ki. A főrendiházba történt kineveztetésc után legottan jegyzővé is megválasztatott, a mely minőségében 1896-ig működött. 1896-ban e tisztséget újra elvállalni már nem lévén módjában, a ház eddigi működéseért nyílt ülésben köszönetet szavazott neki. Az igazolt) bíróság, továbbá a naplóbiráló és a felirati bizottság tagja. Hollán Ernő 1824. január 13-án Szombathelyen, Vasmegyében született, (iymnasiumi tanulmányait befejezvén, 18119-ben a becsi cs. és kir. hadmérnöki akadémiába lepett, s a tanfolyam bevégzése után 1844-hen hadnagygyá, 1847-ben főhadnagygyá lett a hadmérnöki karban. A szabadságharcz Lembergben találta. 1848. június 1-én századossá neveztetett ki a 9-ik honvéd-zászlóaljhoz, s a különböző rendfokozatokon keresztül csakhamar vezérkari ezredességig emelkedett. Tevékenysége e korszakban leginkább Pétervarad védelme körül összpontosult és kiválóan az ő érdemének tulajdoníttatott, hogy ezen erőd 1849 tavaszán nem Kszék, ugyanazon evi augusztusban nem Aradvar sorsara jutott. A var átadási feltételeihez képest Szombathelyre internaltatott. 1850 65-ig mint kultúrmérnök és magasabb vasúti hivatalnok működött. Tevékenysége e mellett az irodalom terére is kiterjedt ; számos szakczikken kivül megírta 1850-ben ,.1'lemző mértanát«. 1851-ben a tudományos akadémia levelező, 1861-ben rendes, 1872-ben pedig tiszteleti taggá választotta, 1861 66-ig több önálló munkában, emlék- és röpiratban küzdött a nemzeti közlekedési politikának erdekei mellett. 1865 75-ig a vasmegyei felső-őri választókerületet képviselte az Országgyűlésen ; 1866-ban mint a katonai kérdések képviselője, a 15-ös bizottságba választatott, melyet az országgyűlés a kiegyezési javaslat kidolgozása végett kiküldött 1866-ban a magyar mérnök- és építész-egyletnek elnökévé választatott, melynek most is tiszteletbeli tagja. Midőn az első magyar iiiinisterium