1896-1901. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1897–1901. Budapest, 1897.

Főrendiház - XI. Ő Felsége által élethossziglan kinevezett főrendiházi tagok - Gyulai Pál

149 9. hascárezredben szolgált, majd 1848-ban reszt vett a szabadságharcában. A honvédség szervezésekor annak kötelékébe lépett s fokozatos előléptetés útján a szegedi honvédkerület parancsnokává lett. 1888-ban mint altábornagy lépett nyugalomba, s nemsokára a főrendiház tagjává neveztetett ki. A harmad-osztályú Lipót-rend s a másod-osztályú vaskorona-rend tulajdonosa. A naplóbiráló bizottság tagja. Gyulai Pál 1826-ban született Kolozsvárott. Tizennégy éves korában magántanítással igyekezett az özvegy anyjára nehezült terheken könnyíteni s e mellett az »Erdélyi Hiradó«-ba dolgozgatott. 1844—46-ban három pályadíjat nyert az Erdély irodalomtörténetét, a párhajt s a nyelvbeli purismust tárgyaló munkálataival. Első beszélve a »Férj és nő« 1846-ban a »Pesti Divatlap«-ban jelent meg s ezt követte 1847-ben az »Aranyesináló« az »Unió«-ban. 1847-ben a református collegiumban a költészeti osztály tanárává választatott s 1848-ban rendes munkatársa lett az »Erdélyi Hiradó«-nak. így érte őt a szabadsagharez, melynek hatása alatt az ifjúság élén az »unio« mellett tüntetett s Mentovieh és Szász -Károlyival együtt »\emzeti Színck« czím alatt egy füzet alkalmi költeményt adott ki. Ezután Teleki Domokos grófhoz szegődött titkárul s vele Pestre jött, a hol tulajdonképi irodalmi munkásságát megkezdte. Nagy feltűnést keltett 1851-ben a »Vén szinész« ezímű novellája. 1853-ban Pákhkal megindította a »Szépirodalmi Lapok«-at s más folyóiratokba is dolgozgatott. Nádasdy Tamás grófot, mint ennek mentora, Német- és Franeziaorszagban kisérte. 1858-ban Kolozsvárra költözött, hová a collegium részéről tanari meghívást nyert. Ez évben az akadémia levelező, 1860-ban a Kisfaludy-társasag rendes tagja lett. 1862-ben ismét a fővárosba jött mint Arany ^Szépirodalmi Figyelő«-jének segédszerkesztője. 1804-ben a színházi képezde dramaturgiai tanára lett. E foglalkozásai mellett számos kritikai és szépirodalmi dolgozatai, költeményei és beszélyei jelentek meg. 1867-ben az akadémia rendes tagjává, 1870-ben a nyelv- és széptudomanyi osztály titkára lőn. 1873-ban a Kisfaludy társaság alelnökévé választotta S ez idő óta szerkeszti az akadémia megbízásából a »Budapesti Szemló«-t s az »01csó Könyvtárc-t.