1896-1901. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1897–1901. Budapest, 1897.

Főrendiház - IX. Örökös jogon - C) Bárók - Vay Béla - Vay Dénes - Vay Sándor

126 Vay Béla 1830. szeptember 29-én Alsó-Zsolczán született. Tanulmányait, még a jogot is, magánúton végezte. 1848-ban önkéntes nemzetőr lett Pesten Petőfi Sándornak parancsnoksága alatt. Később Borsod­megyébe küldetett mint főhadnagy S oktatta a legénységet. Részt vett a szikszói ütközetben mint Mészáros Lázár egyik segéde. 1850-től 1852-ig a berlini egyetemen tanult. 1852-ben hosszabb utat tett, bejárva Belgiumot, Hollandiát, Angliát, Skócziát, Franczia­országot és Svájczot. Haza térve, 1854-ben nőül vette Teleki Zsófia grófnőt. A közügyekben 1860-ban kezdett részt venni, midőn a protestáns küldöttség tagjaként Bécsben járt, később az alsó-borsodi egyházmegye assessoráva választatott, majd Szath­máry Király Pál leköszönése folytán coadjutor curatorává, mely hivatalt most is viseli. 1861 1872-ig országos képviselő volt. 1872-ben pedig, atyja, Lajos leköszönése folytán Borsodmegye főispánjává neveztetett ki. 1881-ben a szent István-rend kis­keresztjét nyerte. Nagybátyja, bán') Vay Miklós halála után a főrendiház alelnöke lett, mely méltóságot 1896-bai) újra nyerte cl. Valóságos belső titkos tanácsos. A királyi és országos legfőbb fegyelmi bíróság, a gazdasági, a közjogi és törvénykezési, a közgazdasági és közlekedésügyi és a felirati bizottság tagja. Vay Dénes 1847. augusztus 3-án Gömörmegye Bánréve községében született. Középiskoláit Bécsben, Prágában és Budapesten, az egyetem jogi karát pedig Budapesten végezte. A család rom. kath. ágához tartozik. Neje néhai draskóczi és pordánfalvi Drashoczy Gyula cs. és kir. kamarás és Sopronmegye volt főispánja és királyliai bárd Jcszenák Aloisia leánya és így a nemzet martyrjának báró Jcszenák Jánosnak unokája. Cs. és kir. kamarás. Legtöbbet pozsony- és gömörmegyei jószágain lakik. Vay Sándor született 1833. augusztus 18-án; a főrendiház volt elnökének leg­ifjabb fia. Fiatalabb éveiben országos képviselő is volt. Neje Waldeck Matild grófnő. Golopon lakik.

Next

/
Thumbnails
Contents