1896-1901. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1897–1901. Budapest, 1897.
Főrendiház - IX. Örökös jogon - C) Bárók - Vécsey József - Wenckheim Viktor
127 Vécsey József 1829-ben Sárközön, Szatmármegyébcn született. Elemi s gymnasiumi oktatást a szülői háznál nyert 1842-ig, a mikor 14 éves korában a bécsi egyetemre ment, hol két évig a bölcsészeti s egy évig a jogi tanfolyamot hallgatta. 1846-ban Pesten tette le a jogi vizsgát s Verőczemegyébe ment az első alispán oldala mellé joggyakorlatra. Csakhamar megyei aljegyző lett; 1847-ben a királyi Curiánál esküdt fel juratusnak. Ekkor egy rokonával Afrikába s Ázsiába ment, honnét visszajövet Triesztben mint önkéntes hadapród állott be a hadi tengerészeibe. Azonnal tengerre kellé szállnia (1848) s részt venni Velencze ostromában. Nemsokára tiszti vizsgát tett, s nagyobb tengeri utazásokban vett részt. 1858-ban Miksa főherczeg hadsegéde lett; a következő évben megroncsolt egészsége miatt búcsút vett a tengerészettől s hazatért gazdaságához. Alig tért haza, a szatmári gazdasági egylet alelnökévé választotta, majd ugyanazon megye alispánjává. Az 1861-iki országgyűlésre az aranyos-medgyesi kerület képviselője lett s a Deák-párt soraiba állott. 1865-ben újra megválasztatott s az alkotmány helyreálltával, miként atyja, Szál olcsmegye főispánjává neveztetett ki, mely állásáról néhány év múlva leköszönt. A delegatiónak tárgyalásaiban korábban élénk részt vett s főleg a tengerészeti budgetnél szólalt fel. 1856 óta cs. és kir. kamarás. Neje Dessewffy Blanka grófnő. A királyi és országos legfőbb fegyelmi bíróság, valamint a közjogi és törvénykezési és a közgazdasági és közlekedésügyi bizottság tagja. Wenckheim Viktor 1815. június 5-én született; öcscse néhai Béla báninak, a volt ministernek. A katonai pályára lépett, majd midőn bátyja mind tevékenyebb részt vett a közügyekben, átvette a család gazdaságát. Bátyjához a legbensőbb viszony fűzte s a két testvér az apai örökségen meg sem osztozott. Békésmegyei nagybirtokos, e mellett azonban Pozsonymcgyében is tulajdonos; állandóan Pozsonyban lakik s kitűnik a humanitás terén gyakorolt áldozatkészsége által. A főrendiház tárgyalásaiban már 1861-ben résztvett. Második neje Apponyi Mária grófnő.