1892-1896. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1892–1897. Budapest, 1892.

Főrendiház - II. A latin és görög szertartású római katholikus egyháznagyok - Vaszary Kolos

30 növendéke lön. További theologiai kiképeztctése végett Bécsbe ment s ott tagja Ion a szt. Ágoston magasabb clcrusképző intézetnek, a hol kitűnő sikerrel tette le a hittudori vizsgát. Hazatérve Erdélyi nagyváradi püspök titkárul vette maga mellé, nemsokára a püspök oldalkanonokja lett 1865-ben szamosujvári görög katholikus püspökké neveztetett ki, 1868. augusztus 11-én a balázsfalvi synodus gyulafehérvári görög katholikus érsekké és metropolitává jelölte ki, ennek folytán 1869-ben ő Felsége által e méltóságra ki is neveztetett. Irodalmilag úgy román mint magyar nyelven tevékeny. Művei közül kiemelendő Erdélyi püspök életrajza és »A synodusról vagy egyházalkotmányról« irt »dialogusa«. Valóságos belső titkos tanácsos, római gróf. A pápának házi főpapja és trónállója. Vaszary Kolos bibornok, esztergomi r. k. érsek, Magyarország herczegprimása 1832. február 12-én Keszthelyen született szegény családból, otthon, majd Pannonhalmán tanult, 1854-ben a benczések rendjének tagja lett. Ugyanekkor Komáromba küldetett, mint a történelem és latin nyelv tanára. 1856-ban rendtanár Pápán, itt ismerkedett meg Füssy Tamással, a kivel egy »Egyetemes történelem* megírásához fogott és együtt alapították 1857-ben a »Magyar Pkitarch«-ot. Ez időre esnek számos tanügyi, kritikai és egyházi tárgyú czikkei különféle szaklapokban. A hatvanas évek elején tevékeny szerepet játszott a politika terén is. 1861-ben az esztergomi főgymnasium tanára ; mint ilyen irta meg 1863-ban »Világtörténelmén (3 kötetben), 1865-ben átdolgozta középiskolai használatra Horváth Mihály »Magyarok története« czímű művét. 1864-ben »Várnai csata« czímen nagy monográfiát írt. 1869-ben a győri főgymnasium igazgatójává neveztetett ki s ez időben is élénk irodalmi tevékenységet fejtett ki. 1884-ben ünnepelte tanári működése 30 éves jubilaeumát, akkor nyerte a Ecrencz József-rend lovagkeresztjét. 1885 tavaszán pannonhalmi főapát lett. Mint főapát nagy tevékenységet fejtett ki a rend szellemi és anyagi ügyeinek fejlesztésében. Főapátsága alatt épült a győri főgymnasiumi épület, mely az országnak legszebb ilynemű épületei közé tartozik. Alatta egyesíttetett a zalavári apátság a pannonhalmi főapátsággal. Kiváló gondot fordított a