1892-1896. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1892–1897. Budapest, 1892.

Képviselőház - A) Magyarországiak - Zmertich Iván

351 kerületet, háromszor egymásután az élesdi kerületet, azután Székesfehérvár városát, 1884-ben Budapest belvárosát képviselte, 1887 óta pedig a bobrói kerületet képviseli. Mint képviselő az ügyvédi vizsgát is letette. Külföldön hosszabb ideig tartózkodott nemzetgazdasági tanulmányainak gyarapítása végett. Angliában a csatornázás és vízépítészet rendszerét tanulmányozta és 1868-ban a magyar alföld csatornázási terveit bőven fejtegette »A duna-tiszai, vagyis a l'est, Szeged, Szabadka és Kula közti csatorna« czímű röpiratában. E terv kivitelén élénken fáradozott, de bár a képviselő-testület megszavazta a költségvetést, az magántekintetek miatt létre nem jött. Szeged és Szabadka őt c terveért díszpolgárrá választák. Kezdeményezte a székesfehérvári Vorösmarty-szobor fölállítását s az ottani állandó színház eszméje is tőle ered. Az lS7'.»-iki székesfehérvári kiállítás élére ő állott, melynek sikerén 1876 óta fáradozott. Székesfehérvár díszpolgárrá választotta és egyik terét neve után nevezte el. Ekkor nyerte a Lipót-rend középkeresztjét. 1880-ban az országos iparegyesület elnöke lett; tagja a delegatiónak és a közgazdasági bizottságnak. Az 1885-iki országos kiállítás másodelnöke volt; elismerésül az 1. osztályú vaskoronarendet nyerte. 1884 óta valóságos belső titkos tanácsos. Az elsőfokú ipariskolák létesítését ő szorgalmazta és az első évre szükségelt 20.000 forintot sajátjából adta, miért Somssich Pál indítványára az országgyűlés köszönetet szavazott Zichynek. Ezután néhai Trefort Ágoston minister kérésére 86 városban személyesen szervezte az elsőfokú ipariskolákat, mely alkalommal újból nagy pénzbeli áldozattal sikerült neki ezeket 27,8(K) gyermek számára létesíteni. A m. kir. ipar- és technológiai múzeum létesítése nagy részben neki tulajdonítható, úgyszintén a fővárosi ipariskolák újjászervezése. ^Magyarország fizetési és kereskedelmi mérlegec, »Emlékirat a magyar ipar fejlesztéséről«, »Nemzetgazdasági és társadalmi cszmetöredékek«, továbbá »A munkáskérdésről« és a »Népnevelési egyletekről* irt kisebb-nagyobb munkái jelentek meg. Zmertich Iván, Nyitramegye, Szenicz kerület 1856-ban Csácsón, Nyitramegyében született. Már tanuló korában a sport különféle nemei iránt nagy hajlamot tanúsítva, mint táv-