1892-1896. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1892–1897. Budapest, 1892.

Képviselőház - A) Magyarországiak - Zsámbokréthy Emil - Zsámbokréthy József

352 gyalogló és kerékpározó európai hírre tett szert (Parisból Budapestig az utat egyszer gyalog, egyszer pedig kerékpáron tette meg). Jogot végezve, eló'ször birtoka kezelését vette át, később a megye szolgálatába állván, előbb tiszteletbeli szolgabiróvá, majd főszolgabíróvá választatott. Mint ilyen 1892-ben szabadelvűpárti programmal megválasztatott. Zsámbokréthy Emil, Trencsénmegye, Vág-Besztercze kerület született 1835-ben. Jogi tanulmányai befejezése után megyeiszol gálatba lépett és Szitányi Bernát halála után az 1887/92-iki országgyűlés tartama alatt mint trencsénmegyei alispán képviselővé választatott 1892-ben ugyanezen kerület mandátumát nyerte el. Zsámbokréthy József, Nyitramegye, Zsámbokrét kerület 1825. ápril 10-én Nyitra-Zsámbokréten született. A bölcsészeti és jogi tanulmányokat Nagy-Szombaton és Győrött hallgatta. A jogi tanulmányokat elvégezve, a győri törvényszéknél joggyakornok, 1845-ben pedig kii*, táblai jegyző lett. 1847-ben ügyvédi vizsgát tett s tiszti alügyész lőn Nyitramegyében. 1848-ban mint a nemzeti őrsereg egyik vezetője volt Simonsics tábornok ellen. 1850-ben a Nyitra-Zsámbokréten felállított járásbíróság vezetésével bízatott meg. 1851-ben a privigyei bíróságnál eleintén mint ülnök, később mint elnök működött. A végleges szervezéskor kilépett az állami szolgálatból és ügyvédkedett szülővárosában. 1860-ban a megyei közgyűlés által tiszteletbeli főügyésznek ajánltatott, de azt nem fogadta el. 1861-ben a privigyei kerület felajánlotta neki a képviselőjelöltséget, de maga felhívta a választókat, hogy válasszák meg 1848-iki képviselőjüket, Simonyi Ernőt, hogy ekként neki alkalom adassék száműzetéséből hazájába visszatérhetni. Akkor mint elnök vezette a választást és Simonyi Ernő képviselő lett. 1865-ben a privigyei kerület megválasztotta képviselőjévé a pánszláv ellenjelölttel szemben; 1869-ben családi gyász miatt nem vállalt mandátumot, de már 1870-ben mint a nyitra-zsámbokréti kerület képviselője újra elfoglalta helyét a házban; 1872. és 1875-ben kisebbségben maradt, de 1878 óta újra c kerületet képviseli. A