1892-1896. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1892–1897. Budapest, 1892.

Képviselőház - A) Magyarországiak - Barcsay Domokos - Barcsay Kálmán - Baross Gábor

185 A sport több nemében jeleskedik ; kitűnő vivő. lövő és csónakász és több kiváló versenyből mint győztes került ki. 1881 óta képviseli a margittai kerületet szabadelvűpárti programmal. Tagja a IX. bíráló bizottságnak. Barcsay Domokos, Kolozsmegye, Bánffy-Hunyad kerület 184<S. deczember 13-án Xagy-Szebenben született, a honnét a város Bem által ostromoltatása alkalmával szülei többi gyermekükkel együtt Oláhországba vitték. Tanulmányait Xagy-Szebenben bevégezve, a katonasághoz lépett, a hol azonban maradása nem volt. A polgári életbe visszatérve, Kolozsmegyében a közügyek terén nagy tevékenységet fejtett ki, a melynek elismeréséül ő Felsége legutóbbi erdélyi útja alkalmával a főrendiház élethossziglani tagjává nevezte ki. Az utolsó választások alkalmával a bánffy-hunyadi vérengzések ismétlésének megakadályozása czéljából pártonkívüli programmal föllépve egyhangúlag megválasztatott. Barcsay Kálmán, Hunyadmegye, Déva kerület 1839. június 27-én Maros-Solymoson született. Tanulmányait a pesti és bécsi egyetemeken végezve, 1807-ben a belügyministeriumba mint fogalmazó lépett be. 1869—72-ig az országgyűlésen a hátszegi kerületet képviselte mint a Deák-párt tagja. \H~'A 75-ig külföldön, főképpen Parisban időzött, a hol egy ki- és beviteli üzlet létesítésében fáradozott. 1N77> 77-ig az erdélyi katasternél működött. 1878—91-ig Hunyadmegye alispánja volt, a mely állástól gyengélkedése folytán megvált. 1892-ben közfelkiáltással a dévai kerületben szabadelvűpárti programúi alapján képviselővé választatott. Rövid időre rá a vaskorona-renddel lett kitüntetve. A VII. bíráló bizottság tagja. Baross Gábor, Győr város 1848. június 6-án Fruzsinán, Trcncsénmcgyébcn született. Jogi tanulmányait a budapesti tudomány-egyetemen végezte. 1809-ben leszolgálta az önkéntesi évet; ugyanez évben mint tiszteletbeli megyei aljegyző alkalmaztatott a trcncseni törvényszéknél, 1871-ben ügyvéd és megyei valóságos aljegyző. 1874-ben főjegyző és árva-