1892-1896. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1892–1897. Budapest, 1892.

Főrendiház - XI. Ő Felsége által élethossziglan kinevezett főrendiházi tagok - Korányi Frigyes - Lévay Henrik

1 .-><) választotta. A főrendiház első kinevezett tagjai közé tartozik ; a gazdasági és közgazdasági bizottságok tagja. Igazgatósági tagja a magyar hitelbanknak, a Fonciérc biztosító-társaságnak, a hengermalom részvénytársaságnak stb. A budapesti ipar- és kereskedelmi kamara elnökségéről 1891-ben lemondott. Korányi Frigyes 1828. deczember 20-án Nagy-Kálióban született. A budapesti m. kir. egyetemen a belgyógyászat ny. r. tanára 1866 óta. Az 1886/7-iki tanévben az egyetem rektori hivatalát viselte. Az országos közegészségügyi tanács tagjává kineveztetett 1868-ban. ezen tanács másodelnökévé 1880-ban, elnökévé 1892-ben. Irt orvostudományi munkákat, melyek magyarul Budapesten, németül Bécsben. Berlinben és Lipcsében jelentek meg s számuk a 80-at megközelíti. Királyi tanácsos, a vaskorona-rend III. osztályú lovagja, a főrendiház kinevezett tagja. A magyar tudományos akadémia levelező tagja. A budapesti kir. orvosegyesület elnöke, a magvar s/.t. korona vörös-kereszt egylete egészségügyi tanácsának elnöke, több bel- és külföldi tudományos társulat tagja. Számos tanulmányútat tett Német- és Francziaországban, Angolhonban és Belgiumban. Lévay Henrik INl'l). április HJ-án Jankováczon, Bácsmegyében született. Ifjúsága a szabadságharcz idejére esett ; egy honvéd-vadász-zászlóaljban szolgált, hol csakhamar hadnagygyá lépett elő. A szabadságharcz előtt a kereskedelmi tanulmányokat Hibanco intézetében Pesten végezte volt. A szabadságharcz lezajlása után pedig polgári pályáját folytatta. 1853-ban a »Riunione Adriatica« biztosító intézet pesti képviseleténél működött mint felügyelő ; ez időben támadt azon eszméje, hogy Magyarország az idegen biztosító-társaságok egyedárúsága alól felszabadítsa ; cs így az ő faradhatlan buzgalmának köszönhető az első magyar általános biztosító társaság megalkotása, melynek alapítási közgyűlése 1857. július 15-én tartatott meg, e közgyűlésen a társaság vezérigazgatójává választatott, s e minőségben máig is az intézet élén áll. \ magyar tudományos akadémiánál 10,000 forintos alapítványt tett, melynek kamataiból felváltva, különféle tárgyú kérdésekre tűzetnek ki jutni-