1887–1892. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Új országgyülési almanach 1887–1892. Budapest, 1888.

Főrendiház - IX. Örökös jogon - Grófok - Degenfeld-Schomburg Gusztáv - Degenfeld-Schomburg József - Degenfeld-Schomburg Sándor - Dessewffy Alajos - Dessewffy Béla - Dessewffy Dénes

77 Degenfeld-Schomburg Gusztáv 1835-ben Tégláson született; atyja Degenfeld Imre gróf a tiszántúli egyházkerület nagyhírű főgondnoka volt s így sógora Tisza ministerelnöknek. A politikai életben korán kezdett szerepelni, már 1861-ben képviselte a nagykállói kerületet s képviselői minőségben az 1805—1869-iki cziklusokban tagja volt a háznak. Most a politikai élettől visszavonulva, gazdálkodásnak él mint téglási és aranyos-medgyesi nagybirtokos. Degenfeld-Schomburg József 1847-ben Kolozsvárott született. Atyja Degenfeld Ottó gróf KözépSzolnokmegye főispánja volt. Tanulmányai befejeztével 1867-től 1871-ig a földmívelési ministeriumban mint fogalmazó működött, majd birtokára Szatmármegyébe vonult és gazdálkodott. A társadalmi életben élénk részt véve, alelnöke volt a szatmármegyei Széchenyi társulatnak. 1883. június 20-án Hajdumegye s Debreczen város főispánjává neveztetett ki, s ez idő óta állandóan Debreczenben lakik. Elnöke a felolvasó körnek, s tagja számos egyletnek. A tiszántúli egyházkerületben egyike a legbefolyásosabb világi egyházi férfiaknak. Degenfeld-Schomburg Sándor 1841. november 14-én Erdőszádán született; atyja Pál gróf volt. Tanulmányai befejeztével átvette az erdőszádai uradalmat és a politikai élettől távol tartva magát, kizárólag gazdaságának él. Dessewffy Alajos 1851. október 29-én született, fia néhai Gyula grófnak, a ki Szabolcs- és Sárosmegyékben hagyott hátra birtokokat. Dessewffy Béla 1854. ápril G-án született ; legifjabb fia néhai Gyula grófnak, Királytelkén lakik fivéreivel együtt. Dessewffy Dénes 1848. november 8-án született; néhai Gyula gróf legidősebb fia. Sárosmegyében bírt uradalmainál fogva virilistája e megyének. Miként fivérei, az ellenzékhez tartozik.