1887–1892. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Új országgyülési almanach 1887–1892. Budapest, 1888.

Főrendiház - IX. Örökös jogon - Grófok - Dessewffy Miklós id. - Draskovich György - Draskovich Iván - Draskovich József

78 Dessewffy Miklós id. Szabolcsmegyében, Vencsellőn 1829. márczius 10-én született, a család seniora és a hitbizományi birtokok haszonélvezője. Temesmegyén kivül Szabolcsmegyében vannak nagy birtokai, a melyek alapján tagja a főrendiháznak, a tárgyalásokban azonban nem igen vesz részt. Bécsben lakik. Draskovich György 1804. augusztus 31-én született. Katonai pályára lépett, melyen a czímzetes altábornagyi rangra emelkedett, visszavonultan él a politikától Gráczban. 1869-ben a valóságos belső titkos tanácsosi méltóságot nyerte, azonfelül kamarás és a harmadosztályú vaskorona-rend tulajdonosa. Draskovich Iván 1844. november 19-én született; legidősebb fia néhai Károly grófnak, ki táborszernagy volt. Kezdetben katona volt, de átvéve a varasdmegyei trakostyáni uradalmat s anyja született BatthyányStrattmann Erzsébet halála után Magyarországon is örökölvén, kiválóan a gazdaságra adta magát. A politikával csak KhuenHéderváry Károly gróf bánná kineveztetése után kezdett foglalkozni, ekkor Strossmayer püspökkel és Zsivkovics báró volt osztályfőnökkel szövetkezvén, megalakította az úgynevezett középpártot, a melynek eszméi propagálása érdekében alapította az »Agramer Tagblatt«-ot. Újabban azonban e mozgalomtól visszavonult. Neje Erdődy Júlia grófnő, a kivel 1871-ben kelt egybe Pozsonyban. Állandóan Trakostyánban lakik, mely egyike a legszebb középkori stylban épült kastélyoknak, gazdag műgyüjteménynyel. 1869 óta cs. kir. kamarás. Draskovich József 1849. június 1-én született, az előbbi öcscse. Szintén a katonai pályára lépett s mint a 10. számú huszárezred főhadnagya hagyta el a hadsereget; örökölvén a bikszádi uradalmat. A politikai életben nem igen szerepel. 1878-ban a kamarási méltóságot nyerte.