1887–1892. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Új országgyülési almanach 1887–1892. Budapest, 1888.

Főrendiház - II. A latin és görög szertartású római katholikus egyháznagyok - Vancsa János - Vaszary Kolos - Zalka János

32 Vancsa János gyulafehérvári g. k. érsek 1820-ban Vaskóhban, Biharmegyében született. Gymnasiumi tanulmányait Nagyváradon végezte, azután az ottani román semi­narium növendéke lön. További theologiai kiképeztetése végett Bécsbe ment s ott tagja lön a szt. Augustin magasabb clerus­képző intézetnek, a hol kitűnő sikerrel tette le a hittudori vizs­gát. Hazatérve Erdélyi nagyváradi püspök titkárul vette maga mellé, nemsokára a püspök oldalkanonokja lett. 1865-ben szamos­ujvári görög katholikus püspökké neveztetett ki, 1868. augusztus 11-én a balázsfalvi synodus gyulafehérvári görög katholikus ér­sekké és metropolitává jelölte ki, ennek folytán 1869-ben ő Felsége által e méltóságra ki is neveztetett. Irodalmilag úgy román, mint ma­gyar nyelven tevékeny. Művei közül kiemelendő Erdélyi püspök élet­rajza és »A synodusról vagy egyházalkotmányról« írt »dialogusa«. Vaszary Kolos pannonhalmi főapát 1832. február 12-énKeszthelyen született szegény családból. Otthon, majd Pannonhalmán tanult, 18ő4-ben a benczések rendjének tagja lett. Ugyanekkor Komáromba küldetett, mint a történelem és latin nyelv tanára. 185(j-ban rendfőnök Pápán, itt ismerkedett meg Füssy Tamással, a kivel egy »Egyetemes történelem« meg­írásához fogott és együtt alapították 1857-ben a »Magyar Plutarch«-ot. Ez időre esnek számos tanügyi, kritikai és egyházi tárgyú czikkei különféle szaklapokban. A hatvanas évek elején tevékeny szerepet játszott a politika terén is. 1861-ben az esztergomi főgymnasium tanára; mint ilyen írta meg 1863-ban »Világtörténelmét« (3 kötet­ben), 1865-ben átdolgozta középiskolai használatra Horváth Mihály »M agyarok története« czímű művét. 1864-ben »Várnai csata« czímen nagy monográfiát irt. 1869-ben a győri főgymnasium igaz­gatójává neveztetett ki; ez időben is élénk irodalmi tevékenységet fejtve ki. 1881-ben ünnepelte tanári működése 30 éves jubilaeumát, ekkor nyerte a Ferencz-József-rend lovagkeresztjét. 1885. tavaszán pannonhalmi főapát lett, mint ilyen tagja a főrendiháznak. Zalka János győri r. k. püspök Sopronmegye Veszkény falujában született 1820. deczember 17-én. Elemi és középiskolai tanulmányait szülőföldjén Győrött és

Next

/
Thumbnails
Contents