1887–1892. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Új országgyülési almanach 1887–1892. Budapest, 1888.

Főrendiház - II. A latin és görög szertartású római katholikus egyháznagyok - Vancsa János - Vaszary Kolos - Zalka János

83 Pozsonyban végezte. Mint esztergomfőegyházmegyei növendékpap pályáját Pozsonyban kezdte, majd Nagy-Szombaton, Bécsben folytatta és Esztergomban fejezte be. Fölszenteltetése után előbb kőhidgyarmati, majd doroghi káplán lett; 1846. deczember 1-én Bécsben hittudori okmányt nyert. 1848-ban Pesten, a belvárosban káplán lett; egy évvel később kineveztetett az esztergomi papnövelde tanulmányfelügyelőjévé, az egyháztörténet és a jog tanárává. ]853-ban a budapesti tudomány-egyetem egyháztörténeti tanszékét foglalta el. Ez időtől több egyházi kitüntetésben részesült : a pápa kinevezte előbb udvari káplánnak, titkos kamarásnak, majd esztergomi apátkanonoknak, házi főpapjává és trónállójává. 1856-ban átvette a »Religio« szerkesztését s rövid ideig a »Katholikus Néplap«-nak is volt szerkesztője. Irodalmi munkásságának java része ez időbe esik. Már mint pozsonyi papnövendék magára vonta elöljárói figyelmét Kopácsy herczegprimás beigtatására írt »Öröm vers«-ével. A szent István-társulat által kiadott »Szentek életé«-ben szent Jeromosról írt terjedelmes értekezést. Önálló iratai közül megemlítjük még : az esztergomi föegyház felszenteltetése alkalmából irt emlékkönyvét, a nagy-máriaczelli kétszázados ünnepre való útitársát és emlékkönyvét, ugyancsak erre vonatkozó okmánygyűjteményét. A »Keresztény Naptár«-t 1850—1854-ig szerkesztette. Midőn a győri püspök, Simor János a herczegprimási székbe emeltetett, Győr megyés püspökévé Zalka János neveztetett ki. A társadalmi téren szerzett érdemei elismeréséül 1876-ban ő Felsége valóságos belső titkos tanácsosai sorába emelte. Főrendiház.