1887–1892. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Új országgyülési almanach 1887–1892. Budapest, 1888.

Képviselőház - A) Magyarországiak - Schober Ernő - Schuster József - Schwarcz Gyula

293 Ivándára (Torontálmegye) ment gazdálkodni s az ó-bessenyői kerület választó polgárai mint ellenzéki képviselőt küldték fel Budapestre. 1873-ban kisebbségben maradt; ez idő óta ismét gazdálkodott Ivándán, míg 1881 és 1884-ben a nagy-szent-miklósi kerület választotta meg képviselőül szabadelvűpárti programmal. Tagja a kilenczedik biráló és közigazgatási bizottságnak. Schober Ernő, Xyitramegye, Galgócz kerület 1849-ben született. Tanulmányai befejeztével Xyitramegye szolgálatába lépett s eleinte mint aljegyző, majd mint főjegyző szerepelt. Az 1887-iki választások alkalmából mint a galgóczi kerület képviselője jutott be a házba szabadelvűpárti programmal. Kevéssel megválasztatása után Xyitramegye alispánságával kináltatott meg, de el nem fogadta a jelöltetést; tagja a hetedik biráló és a kérvényi bizottságnak. Schuster József, Nagy-Küküllómegye, Medgyes kerület 1849-ben Medgyesen született. Gymnasiumi tanulmányait szülővárosában végezte 1867-ben ; azután Németországba ment, a hol theologiát és bölcsészetet hallgatott. 1872-ben a medgyesi főgymnasiumnál nyert tanári alkalmazást. Képviselővé a szász nemzeti párt programmjávai 1887-ben választatott meg először. Schwrarcz Gyula, Mosonmegye, Zorány kerület 1889. deczember 7-én Székesfehérvárott született; tanulmányait itt és Budapesten végezte, majd német egyetemekre ment és a jenai egyetem által Empedoclesről görög nyelven irt munkája folytán tudori oklevéllel tiszteltetett meg. Teljeskorúságát elérvén, kizárólag a tudományos foglalkozásra adta magát; több műve jelent meg a hatvanas évek elején (angol nyelven is), a miért a tudományos akadémia, melynek jelenleg rendes tagja, már 25 éves korában 1864-ben levelező tagjává választotta. Ugyanez időben kezdett a közoktatásügyi politika kérdéseivel behatóbban foglalkozni; ez ügyben több munkát adott ki, melyek közül legfontosabb: »A közoktatásügyi reform mint politikai szükséglet Magyarországon*. 18tíS-ban szülővárosa mandátumával a parlament tagja lett; e kerületet képviselte 1875-ig, midőn Budapest-Terézváros képvise-