1887–1892. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Új országgyülési almanach 1887–1892. Budapest, 1888.

Képviselőház - A) Magyarországiak - Schwicker János Henrik

294 lője lett. Mint képviselő teljes odaadással igyekezett a törvényhozás terén is megvalósítani közoktatási reformtörekvéseit, melyek közül több sikert is aratott; azonfelül számos alkotmánypolitikai reformot kezdeményezett. Kezdetben független baloldalinak vallotta magát, később egy új párt alakítását kísérletté meg az 1867-iki alapon ; tagja lett az 1872-ben alakult reformpártnak s 1875-ben csatlakozott a szabadelvű párthoz, majd a bank- és vámkérdés miatt innen kilépve, a Simonyi Lajos báró vezette független szabadelvű pártnak lett tagja. 1878-ban és 1881-ben nem volt képviselő s kiválóan a tudományokkal foglalkozott. Ez illőből keletkeznek: »Demokratie« és »Aristoteles államformái« czimű nagy művei. 1887-ben rijból képviselő lett és a szabadelvű párt tagja. A közoktatási bizottságban foglalt helyet. Tiszteletbeli tagja az országos középiskolai tanáregyletnek és számos népnevelési egyletnek stb. Schwicker János Henrik, Nagy-Küküllőmegye, Segesvár kerület 1839. április 28-án született Új-Bessenyőn, Temesmegyében. A tanítói pályára lépvén, megnyerte a főelemi tanodái tanképességet 1856-ban, a középtanodai tanári minősítést 1865-ben és a bölcsészeti tudorságot 1878-ban. Mint tanító és igazgató-tanító működött Verscczen, Csákován és Nagy-Becskereken ; 1869—71-ig volt a budai m. kir. központi tanítóképezde igazgatója; 1871-től lSS7-ig a budapest-lipótvárosi kir. főgymnasiumnál a német nyelv és irodalom rendes tanára. 1887-ben szabadelvűpárti programmal országgyűlési képviselőnek megválasztatott; ennek folytán mint tanár a törvényes nyugdíjazási állapotba lépett. Az irodalmi téren több mint harmincz év óta működik ; 1867—76-ig volt német és magyar nyelvű tanügyi szaklapoknak szerkesztője ; azonkívül bel- és külföldi politikai napilapok, továbbá egyéb szépirodalmi, paedagogiai és tudományos folyóiratok, úgymint encyclopaedicus vállalatoknak munkatársa és levelezője. Tudományos működésében leginkább történelmi, föld- s néprajzi és statisztikai tárgyakkal foglalkozott. Irodalmi működése elismeréséül megnyerte az irodalmi és művészeti arany-érmet ; továbbá a berlini, bécsi, prágai és belgrádi tudományos társulatok tiszteletbeli vagy levelező tagja lett.