1887–1892. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Új országgyülési almanach 1887–1892. Budapest, 1888.

Főrendiház - II. A latin és görög szertartású római katholikus egyháznagyok - Dulánszky Nándor

16 állásában, hanem abban még akkor is meghagyta, midőn 1870-ben esztergomi kanonokká neveztetett ki. 1874-ben neveztetett ki szepesi püspökké. Császka már mint papnövendék egy neveléstani művével pályadíjat nyert. A Pázmánaeumban töltött tanuló évei alatt bécsi leveleket írt több magyar lapba és folyóiratba; tanár korában a szakmájához tartozó tudományágak mívelésében fejté ki tevékenységét. Egyházi tárgyakról számos czikke jelent meg a Religióban, a mellett Irt mennyiségtani dolgozatokat s megkezdette, előadási vezérfonalául, a Bölcsészeti tankönyvét, de annak befejezésében a tanári székről az egyházi kormányzathoz történt áthelyezése meggátolta. A tót közmívelődési egylet egyik alapítója és vezére. 1881-ben valóságos belső titkos tanácsosi méltóságot nyert. A főrendiház pénzügyi bizottságának tagja. Dulánszky Nándor pécsi r. k. püspök 1829. október 19-én született Esztergomban. Atyja gazdatiszt levén gróf Sándor uradalmaiban, kora ifjúságát Pest-, Esztergomés Fehérmegyékben tölte. Gymnasiumi tanulmányait a budai főgymnasiumon végezte s onnan az esztergomi érseki megye papnövendékei közé lépett. A bölcsészeti tanfolyamot Pozsonyban és Nagy-Szombatban hallgatta; majd a theologiai tanfolyamra érseke által a bécsi Pázmánaeumba küldetett. 1855. évben pappá szenteltetvén, rövid ideig Ó-Budán volt segédlelkész, onnét csakhamar a szent Ágostonról nevezett bécsi papnöveldébe hivatott meg, hol 1855-ben a bécsi egyetemen a hittudori koszorút nyerte el. Felavattatása után rövid ideig az esztergomi papnöveldében mint tanulmányi felügyelő volt alkalmazva, s azután három évet Pesten töltött mint belvárosi káplán. 1860-ban a budapesti kir. központi papnöveldéhez neveztetett ki tanulmányi felügyelővé és helyettes hittanárrá. De már 1862-ben a pesti egyetem hittani karába rendes tanárrá léptették elő. E minőségben 10 évig működött. Ez idő alatt háromszor viselte a hittani kar dékánságát. 1872-ben Rónay Jáczint Rudolf trónörökös mellé hivatván meg nevelőül, helyét a vallás- és közoktatásügyi m. kir. ministeriumban mint osztálytanácsos és a katholikus ügyek előadója, Dulánszky Nándor foglalta el. 1873-ban esztergomi kanonokká s egyszersmind sümegi czímzetes apáttá, 1874-ben bácsi választott