1887–1892. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Új országgyülési almanach 1887–1892. Budapest, 1888.

Főrendiház - XI. Ő Felsége által élethossziglan kinevezett főrendiházi tagok - Pejacsevich Márk gróf - Pongrácz Ágost gróf - Rudnyánszky József báró - Lumnitzer Sándor

147 nulmúnyainak befejezése után mint pozsonymegyei aljegyző szolgált Pejacsevich Márk gróf 1818. október 18-án született, öcscse Péter, grófnak a volt ministernek. A főrendiház egyik legrégibb tagjai közé tartozik s mindenkor a liberális elvek harczosa volt. A »Fonciére« biztosító társaság igazgatósági elnöke. Pongrácz Ágost gróf 1841. november 4-én született; atyja Rudolf cs. kir. kamarás volt; míg nagyatyja Ádám a Ludoviceumra tett nagyobb adakozás által szerzett érdemeket. A Trencsénmegyében fekvő Révfalu uradalom birtokosa. Bátyja Adolf vágujhelyi prépost és hosszabb időn át országos képviselő volt. Rudnyánszky József báró 1855. augusztus 10-én Kolozsvárott született. Gymnasiumi és jogi tanulmányai befejeztével Budapesten 1873-ban a vallás- és közoktatásügyi ministeriumba lépett s 1881-ben a titkárságig emelkedett. E közben 1876-ban az ügyvédi vizsgát is letette. 1881-ben a magyar államvasutakhoz helyeztetett át, a hol egy ideig felügyelői minőségben működött; jelenleg ugyanott vezértitkár. A főrendiháznak 1876 óta tagja, 1878-tól kezdve máig is annak jegyzője. Mint a hármas állandó bizottság tagja szakadatlan részt vett a ház mindennemű tárgyalásaiban. A delegatiónak 1883-tól fogva tagja s jegyzője. Azonfelül előadója az országos legfőbb fegyelmi biróságnak, tagja a közjogi, mentelmi bizottságoknak és az igazoló biróságnak. Lumnitzer Sándor 1821-ben Kapuvárott született. Orvosi pályára lépvén, tanulmányait Budapesten végezte ; 1844-ben orvostudori oklevelet nyert. Azóta egyike lőn a legkeresettebb orvosoknak, majd egyetemi tanár, a gyakorlati sebészetből és a budapesti közkórház II. sebészeti osztályának főorvosa. Az orvosegyesületnek hosszabb időn át élén állott s elnöki állásáról csak újabban mondott le. Érdemei 10"