1884–1887. évi országgyűlés Halász Sándor, szerk.: Országgyülési almanach 1887. Főrendiház Budapest, 1887.
A magyar főrendiház tagjai - Máriássy János - Mayer István
'J! újjászervezése után a census alapján - leszenyei nagybirtokos — tartotta meg helyét mint főrendi, tagja a közjogi bizottságnak, a delegatiónak, a regnicolaris bizottságnak stb. Megyéjében az ellenzék támadásainak czéltáblája ; az ipolysági vasút létesítése körül szerzett érdemei azonban általában elismertetnek. A kainarási méltóságot 1852 óta birja. Máriássy János 1822. június 23-án született és a bölcseleti tanulmányokat 1840. bevégezvén Egerben, a Vasa gyalogezredben hadapród lett, két évre rá a magyar testőrségbe vétetett föl. 1847. a 2. sz. gyalogezredhez osztatott be, ugyanez évben főhadnagy lett. Az 1848-iki első tiz honvéd zászlóalj felállítása alkalmával átlépett a nemzeti hadseregbe és a 2. sz. honvédzászlóaljnál százados lett. Tisza-Földvárnál annyira kitüntette magát, hogy őrnagyi ranggal az önkéntes csapatok szervezésével bízatott meg, egyszersmind vezére lett a tiszántúli önkénteseknek. E minőségben került Aradra és az ottani tábor vezérévé neveztetett ki. Mint ilyennek alkalma nyilt magát ismételten kitüntetni. Később Görgey hadtestéhez vezényeltetett, harczolt Kápolnánál. Buda ostrománál, stb. A világosi fegyverletétel után az aradi várba szállíttatott és 18 évi várfogságra Ítéltetett; 7 évet Olmützben töltött, 1856. kegyelmet nyert, 1869. a honvédség újjászervezésekor ezredessé és a kassai kerület parancsnokává neveztetett ki. E minőségben van jelenleg is, 1878 óta al tábornagyi ranggal. 1876-ban a Lipótrend lovagkeresztjét, 1885. a val. bel. titkos tanácsosi méltóságot nyerte. A főrendiház újjászervezésekor ennek tagjává kineveztetett. Mayer István Mocsonokon, Nyitramegyében született 1813. augusztus 15-én. Elemi kiképeztetését otthon és Érsekujvártt nyerte, a középiskolát Esztergomban és Nagy-Szombaton végezte. A theologiai tanfolyam végeztével fiatal kora miatt nem szentelhették föl pappá. Budapestre jött s itt a jogot hallgatta, majd Sennyey Pál bárónak, a főrendiház mostani elnökének volt a