1884–1887. évi országgyűlés Halász Sándor, szerk.: Országgyülési almanach 1887. Főrendiház Budapest, 1887.

A magyar főrendiház tagjai - Máriássy János - Mayer István

95 nevelője. 1836-ban pappá szentelték s Muzslára, majd Esztergomba segédlelkészszé neveztetett ki. Itt gyakorolta be magát a rézmetszésbe. Szent tárgyú képei több mint százezer példányban terjedtek el. 1842-ben kineveztetett Esztergomba a tanítóképezde tanárává, s ez állást 1849-ig töltötte be, a mikor aztán meghívták a budapesti egyetem bölcsészeti karának felsőbb paedagogiai tanszékére. 1850-töl kezdve 7 éven át a budapesti összes magán és elemi iskoláknak volt az igazgatója. 1857-ben egészségi szempontból lomondott ezen állásáról és főpapjától a kürthi plébánia uradalmát nyerte. Ott működött 1866-ig, a mikor esztergomi kanonokká neveztetett ki. 1867-ben a porosz háborúban megsérült katonák ápolása körül szerzett érdemei elismeréséül a vaskoronarendet kapta. 1869ban apáttá lett; 1876-ban a Lipótrenddel tüntette ki ö felsége. 1880-ban stagni czimzetes püspöknek és esztergomi általános helynöknck, 1885-ben pedig örökös főrendiházi tagnak neveztetett ki. »István bácsi«-t a népirőt mint az irodalomnak és nevelésügynek egyik fáradhatatlan munkását birjuk Mayerben. A magyar paedagogiai írók egyik veteránja, kinek nevéhez e téren, a melyen már félszázad óta működik, az uttörés érdeme fűződik. Félszázados írói jubileumát 1885-ben ülte meg. Irodalmi munkásságából kiemeljük a következőket: »Népneveléstan« 1844.; »A magyar képezdék reformja« 1848. : »Liturgia« 1847. ; »Egészségtan a nép számára* 1847.: »A jó házigazda« 1848. és 1869. : stb. 1850-ben szerkesztette a »Kath. Néplap«-ot és 1856ban alapította és szerkesztette is 1870-ig »István bácsi naptárá«-t. 1857-től 1866-ig irta népiratait és népszerű egyházi beszédeit. 1867-ben alapította az »Esztergomi írod. egyletet« 1873. kiadta »Az esztergomi érseki fömegye papságának közműveltségre ható működése«, 1884-ben pedig nagy fólió alakban »Ezer mükereszt« czimü munkáját diszmintáival együtt. 1885-