1884–1887. évi országgyűlés Halász Sándor, szerk.: Országgyülési almanach 1887. Főrendiház Budapest, 1887.

A magyar főrendiház tagjai - Kochmeister Frigyes báró

.s:: befejezte, az osztrák hadsereg lovasságába állott, s mint vértestiszt Győrött, Siófokon és Sz.-Fejérvárott szolgált. 1866-ban Boxberg b. tábornok mellett részt vett a königgriitzi csatában, a hol egy golyó sisakját fúrta át. 1868-ban fivére Ágost Lajos herczeg, a braziliai császár veje látogatására Braziliába utazott, ugyanekkor bejárta sok viszontagság közt Kaliforniát, az Egyesült-Allamokat és Kanadát. Utazásából sógorának, József föherczegnek sok, Európában ismeretlen növényt hozott, melyek jelenleg az alcsuthi üvegházban diszelegnek. Amerikából visszatérvén, kisebb utazásokat tett Európa continensén és Izlandban. 1872-ben a két berezegi testvér a föld körül uj utazásra indult. E világutazását megírta »Eine Reise anderthalbmal uin die Welt« czimii munkájában, mely magyarul és francziául is megjelent. Vadászélményeit : »Jagden in vier Welttheilen« czimii művében irta le Karindran álnév alatt. Mint szenvedélyes numismatikus irodalmi tevékenységet fejt ki ez irányban is. A vértesektől saját kérelmére a honvédhuszárokhoz helyeztetvén át őrnagyi ranggal, egészen nálunk telepedett meg: s különösen érdeklődött a magyar földrajzi társaság működése iránt, ez egylet diszelnökévé választotta. 1875-ben nőül vette Luiza belga királykisasszonyt. 1881-ben aranygyapjas vitéz lett, egyszersmind a fenség czim használatára feljogosittatott. Pestmegye második virilistája, és egyike hazánk legnagyobb vasbányabirtokosainak. A hadseregben jelenleg tábornoki rangot visel.. Kochmeister Frigyes b. 1816-ban született Sopronban. Kiképeztetését a bécsi politechnikumban nyerte. Utóbb kereskedői pályára lépett és Török Frigyes droguista üzletében volt alkalmazva. Ezen elfoglaltsága mellett a szakába vágó ismeretek gyarapitása végett a tud. egyetemen a vegyészi előadásokat hallgatta. 1842.ben a fővárosban előbb droguista-, majd termény üzletet nyitott. Ez időtől kezdve alig volt nagyobbszerü vállalat, a melynek részese ne lett volna. A. Lloyd-társaság,