1884–1887. évi országgyűlés Halász Sándor, szerk.: Országgyülési almanach 1886. Képviselőház Budapest, 1886.

A képviselőház tagjainak névjegyzéke - A képviselőház tagjai - Tisza Kálmán

180 visszautasítás mellett nyilatkozott. Az 1861-ki emlékezetes országgyűlésen Tisza Kálmán, mint Debreczen első kerületének képviselője vett részt. (A biharmegyéi fölajánlott főispánságot határozottan visszautasitá.) Az országgyűlésen annak a pártnak, mely az emigráczwbó] hazatért gróf Teleki László vezetése alatt »határozóit i párt« név alatt tömörült,- mindjárt kitűnősége s Teleki szomorú halála után Ghyczy Kálmánnal együtt vezére lőn. Ugyanez országgyűlésen a ház első alelnöke. Részi vett az országbírói értekezlet munkálata fölött folyt vitában ; tagja volt a bizottságnak is, melyet e tárgyban a ház kiküldött és itt a mérsékeltek véleményéhez csatlakozott. 1860-ban nőül vette Degenfeld Ilona grófnőt. A provizórium ideje alatt indította meg Jókai Mór nagy politikai lapját »A Hon«-t. melynek alapítói és támogatói közé tartozott Tisza Kálmán is. Ez időben kezdődik rendszeresen Tisza publiczistikai nagyfontosságú munkássága. Czikkeinek legnagyobb része geszti levelek alakjában jelent meg. Az 1865. országgyűlésen újra mint a debreczení első kerület képviselője jelent meg ez országgyűlésen s Ghyczy Kálmánnal újra vezére lőn a többnyire a 61-iki határozati párt tagjaiból alakult pártnak, mely később »balközép« név alatt a többségben levő Deák-párttal szemben szervezkedett s később a Deák Forencz javaslata szerint törvénybe iktatott kiegyezéssel szemben, tehát főképen közjogi alapon alkotott erős ellenzéket. Ghyczy vezéri szerepe nem terjeszkedett ki a párt tulajdonképi vezetésére. Ezt ö egészen fiatalabb, erélyesebb társára. Tisza Kálmánra bizta. E párt 1867. végén meghasonlott a delegáczióba való belépés kérdése miatt s Tisza, ki a többséggel a belépés mellett volt, a Jókai Mór és gróf Keglevics Béla vezetése alatti ezt ellenző kisebbséggel szemben, melynek a »Hon« czihrü politikai napilap volt föközlönye, a »Hazánk« czimü lapot alapitá. Tisza a meghasonlást ugy oszlatá el, hogy az u. n. »bihari pontokban« a delegáczió eltörlésének szükségét, hangsulyozá. de a belelépést nyilt kérdésnek tartá fönn.