1884–1887. évi országgyűlés Halász Sándor, szerk.: Országgyülési almanach 1886. Képviselőház Budapest, 1886.

A képviselőház tagjainak névjegyzéke - A képviselőház tagjai - Tisza Kálmán

181 A képviselő-választások 1869. némileg növelték, 1872. némileg kisebbítették Tisza Kálmán pártját: de ő e párt *'én egyre növekedett politikai súlyban és többször kináltatott meg azzal, hogy foglaljon helyet a kormányban. 1870. nyarán. Tisza kezdeményezésére, nyilatkozott a magyar országgyűlés a néniet-franczia háborúval szemben a neutralités mellett. Már 1872-ben erősen kezdett mutatkozni annak szükségessége, hogy oly pártalalcnlás létesüljön, mely megszüntesse a mutatkozó viszásságokat. öhyczy tette az első lépést a fúzió felé. midőn egy nyilatkozattal oly magyarázatot adott a balközép programmjának. mely azt a közjogi kérdésben eddigi merevségétől nagy részben megfosztá. Tisza és a balközép nem tették magukévá o nyilatkozatot, de az egy évvel később. 1873. november 7-én hozott határozat mutatta, hogy a balközép egésze is hajlandó a jelen közjogi alapon közremunkálni az ország bajai szanálásában. Ghyczy már 1871. elején belépett a kormányba, Tisza Kálmán, kit az uralkodó ugyanekkor bivatott először magához, ellenzéki állásban maradt. Ez év nyarán tartotta meg monumentális beszédét a nemzetiségi kéi'désben. Az 1875-ki budget tárgyalása alatt elkerülhetetlennek tűnt ki az uj pártalalcnlás szükségessége. Tisza Kálmán febr. 3-ki beszédének hatása alatt a kormány beadta lemondását és ugyané hónap végnapjaiban megalakult a Wenckkeimkabinet. melyben Tisza a belügyminiszteri tárczát vállalta el. A Deák-párt és a balközép kimondták egyesülésüket és márczius 3-án a képviselőház zajos üdvriadällal fogadta az uj kormányt, mely a két párt tagjaiból alakult. A belügyminiszteri tárczát Tisza mind máig viseli. 1875. október 17-től kezdve a miniszterelnöki tisztet is ö tölti be és két minisztérium ügyeit már tiz év óta szakadatlanul viszi. Közben megválasztatott a dunántúli ref. egyházkerület főgondnokává ; mint ilyen, megillető főrendi tagságáról lemondott. 1880-ban ő felségétől a Szt. István-rend nagykeresztjét és a belső titk. tanácsosi méltóságot nyerte. Ugy belügyminiszteri, mint