Nyugati Magyarság, 2007 (24. évfolyam, 2-12. szám)
2007-07-01 / 7-8. szám
2007. július Nyugati Magyarság - Hungarians of the West - Hongrois d'Occident - Melléklet III. oldal Az UMVP géptámogatás első tapasztalatai Az EU még nem fogadta el a magyar Kormány által benyújtott UMVP-t, az FVM döntése szerint, a pályázók kockázatára megnyitották az elő pályázati ablakokat. Az UMVP elfogadása előtt megnyitott pályázatok alapján csak akkor kerül folyósításra az elnyert támogatás, ha az UMVP elfogadásra kerül. Libásokat árvereztek Becsapás felsőfokon Van olyan magyar menedzser iskola, ahol ma azt tanítják, hogy az emberek tudatlanságára, hiszékenységére is lehet építeni vállalkozási stratégiát. Arról is részletes felvilágosítást kapnak a súlyos százezreket befizető tanoncok, hogy a jogszabályok között oly gyakori joghézagokban, hogyan lehet kibújni a büntetőjogi felelősségre vonás alól. Ebben az iskolában, a példatárban előkelő helyre számíthat a Hajdú Bét csődje és az átvert, nyomorba döntött libatartó családok százainak esete. A géptámogatási ablak 2007. május 16.-án nyűt meg, de pályázatokat csak a következő hétfőtől, 2007. május 22.-től lehetett leadni. Ennek oka, hogy a kész pályázatokat a falugazdász hálózaton keresztül kell leadni, és a falugazdászok a benyújtást támogató informatikai rendszert csak 2007. május 21 .-tői tudták használni. Falugazdászok szerint a rendszer lassú, sokszor elérhetetlen, gyakran kell ideiglenesen menteni a pályázati kérelmeket, mert a feldolgozás sűrűn megszakad. A benyújtás időpontja nem csak adminisztratív elem, a pályázatok értékelésénél a benyújtás sorrendje is számít. A MAGOSZ felmérése szerint megyénként változó a pályázatok beadásának eljárásrendje. A kezdeti nehézségek után folyamatosan lehetett leadni a pályázatokat, azonban az érdeklődés a vártnál kisebb volt az eddigi pályázatokhoz képest, a következő okok miatt: • A pályázók keveslik a 25%-os támogatást. A támogatást várhatóan egy év múlva utalják ki, így a pályázatban el nem számolható plusz költségekkel együtt (pl. banki kamat, biztosítási díj, pályázatkészítési díj, ügyvédi, közjegyzői díj, utazási költség stb.) már csak kb. 15-20% a tényleges támogatás. • Az UMVP véglegesítése és az EU által történő elfogadás előtt a termelők nem kockáztatják forrásainak. Az előzetes információk szerint a géptámogatások tartama változhat, így jelentősen csúszhat a támogatások átutalása • Sokan nem tudtak időben a pályázatok megjelenéséről, nagy az alultájékozottság, ez valószínűleg az internet és mezőgazdasági szaklapok hiányának köszönhető. • Elsősorban azok adják be a pályázati kérelmet, akik már megvették a gépeket, vagy a támogatás nélkül is megvennék. • Sok cég pályázott volna, akik kizárólag mezőgazdasági szolgáltatás-nyújtással foglalkoznak (01.4. TEÁOR), azonban nem rendelkeznek sem földterülettel, sem állatokkal, így a 4 EUME-t nem érték el és nem pályázhattak. • A tény, hogy az életképességet lecsökkentették 4 EUME-ra. Ugyanakkor az egyes növénykultúrák és állatfajok SFH értékét felemelték (pl. kukorica esetében a korábbi 19 ha helyett, már 10,1 ha földterület is elegendő az életképesség eléréséhez). Elméletben javított a pályázati feltételeken, a gyakorlatban viszont egyáltalán nem használták ki ez idáig a „kis” üzemméretű gazdálkodók ezt a lehetőséget, valószínűleg az előző pontokban részletezett okok miatt (kockázat, információhiány). A pályázat benyújtásával kapcsolatban érdemes kiemelni, hogy nem lehet elektronikusan feltölteni a táblázatot, így egyenként kell a szoftverbe beírni a pénzügyi terv számadatait. A pályázat ugyanazt a pénzügyi tervet várja el az őstermelőtől, valamint az egyszeres és a kétszeres könyvvitelt vezető cégektől. A pályázat pontozási útmutatója szerint több pontnövelési módszer is alkalmazható: • a Cigány Kisebbségi Ónkormányzati nyilatkozatának csatolása, függetlenül attól, hogy alkalmazunk-e, vagy fogunk alkalmazni roma munkaerőt, 3 pontot ér; • ha a földterületet a bázisévhez (2007.) képest 2011-vagy 2012-re 25%kal megnöveljük, plusz 5 pontot szerezhetünk. Ennek a feltétele, hogy nem csökken a 2007. évi földterület, vagy növekszik. A pályázat szankciót csak akkor tartalmaz, ha 30% feletti az eltérés. így a 25%-os eltérés esetén a 30%-on belül vagyunk! • 1 főt felveszünk, aki a család vagy a cégcsoportok esetén más cég (de hasonló tulajdonosé vagy családtagja) alkalmazottja, gyakorlatilag alkalmazott átvállalása, 25 millió Ft támogatásig 16 pontot ér. • TÉSZ/TCS tagság 15 pont. • Gépek korszerűségi mutatója 1 = 10 pont. Ha viszont 1 gép is 0-s, azaz korszerűtlen, akkor 0 pont. • A pénzügyi terv jó, a kitöltési útmutató alapján történő elkészítésével 20 pontot lehet elérni. A nagy átverés éve 2003 volt. Ám, az utóhatások napjainkig is elérnek. Két éve egyre gyakrabban szivárogtak ki olyan hírek, hogy a Hajdú Bét baromfifeldolgozó vállalkozás rendszerváltás körüli alapítása óta tartó gazdasági kötéltánca hamarosan véget ér. Vagyis most már végképp elkerülhetetlen a csőd az egész története során az alultőkésítéssel küszködő cég számára. Akkor már a főtulajdonos az MSZP közeli vállalkozásként nyilvántartott Wallis Rt. volt. A nagy cég egyik kicsinyke cége, Café PR mindent megtett azért, hogy a helyi és az országos sajtóban bizonygassa a feldolgozónak élő állatokat szállító gazdáknak, hogy semmilyen baj sincsen a cég körül. Amikor már a bíróság is megerősítette, hogy bizony megkezdődik a Hajdú Bét felszámolása, akkor megjelent egy cikk, amely csakis is arról szólt, hogy a feldolgozó vagyona bőven fedezi majd azt az összeget, amivel a vállalat a neki szállító állattartóknak tartozik. Persze, hogy emlékeznek a milliókkal, tízmilliókkal becsapott emberek az írást jegyző újságírónő nevére ma is. Eltelt négy év és most már bizonyos, hogy a felszámolásból egyetlen fillért sem kapnak majd a pórul járt gazdák. Azt a pénzt, ami a cégben maradt, a baromfifeldolgozónak közvetlenül hitelező bankok vitték el. Olyannyira, hogy a felszámoló állítása szerint annyi sem maradt, amiből az ő munkájának ellenértékét kiegyenlíthetné. Amikor jelentkeztek a gazdák a nekik évek óta járó pénzért, akkor un. regisztrációs díjat fizettek. A felszámoló most ezt az összeget kérte a bíróságtól, hogy a saját fáradozásaiért felvehesse. Látszólag segített a gazdálkodás újrakezdésében a becsapott gazdáknak a most is hivatalban levő kormány. A költségvetés garanciájával kedvezményes hitelt vehettek fel. Akkor meg az ugyancsak a Hajdú Bét-es-Wallis-os szerencselovagokhoz kapcsolódó nyírgelsei kft-k verték át a gazdákat. Ezeket a hiteleknek az első részletét 2005 augusztus 15-ig kellett törleszteni a gazdáknak. Azonban már tavasszal látszott, hogy ez képtelenség. Ezért be is került a március 15-e előtti pillanatokban demonstráció utáni agrár-megállapodásba, annak is a 33. pontjába, hogy a 15 millió forint alatti részleteket a kormány fizeti az idén. A Németh Imre akkori agrárminiszter által aláírt, Gyurcsány Ferenc azóta is hivatalban lévő kormányfő által ellenjegyzett dokumentum ígérete a károsultak számára csak üres szövegelés maradt. Ugyanis a hitel dolgát rendező rendelet azóta sem jelent meg. A károsultak képviselői utoljára májusban láttak egy tervezetet, ami a későbbi egyeztetésen —állítólag- nem tetszett az Európai Unió tisztségviselőinek. A gazdák érdeklődő telefonjait az óta nem fogadták, postai és elektronikus úton elküldött leveleikre sem válaszoltak Az Agrárminisztérium tisztségviselői és hivatalnokai. Baranyi Sándomé családjának törzstenyészete volt. Ez a libatartás csúcsa. Hiszen az innen kikerülő kislibák állapotán múlik a többi libatartó gazdasági sikere. A 60 év körüli asszony kénytelen volt eladni a házát azért, hogy enyhítsen hitelei szorításán. Most a Hortobágyi Nemzeti Parktól kapott rozoga tanyán húzza meg magát. A konyhában két szekrényt tettek egymásra, hogy ezek tartsák meg a leszakadó plafont. Nagyon örültek az elmúlt hetek száraz időjárásának, mert amikor esik kénytelenek szaladgálni a lavórral, ugyanis hol itt, hol ott keletkezik újabb csepegés. Tömöri Lajosék is eladták már a tanyát, hogy kifizessék azoknak a libáknak a takarmányát, amelyekért egyetlen fillért sem vehettek fel. Tömöri Lajosné: - Annyiért adtuk a tanyát, amennyiért vitték. Nem alkudozhattunk, nem verhettük feljebb a vételárat ezer forinttal sem. 2003 óta nincs miből újra kezdjük. Itt vagyok 60 évesen a teljes kilátástalanságban. 30 ezer forintos nyugdíjból kellene megélnünk és még törleszteni az 5 millió forintos adósság részleteit. Képtelenség. Kaprin István 24 millió forintot és -ahogy ő fogalmaz- egy élet munkájának ellenértékét követelné a Hajdú-Béten, ha lenne, akivel egyáltalán beszélhetne erről a nagy átverésről. Azt mondja, többszöris elaltatták őket. A legutóbb a tavaszi agrárdemonstrációt lezáró tárgyalásokon illetve az azt követő hónapokban. Gál Gyula keserű verset fit a történtekről. Ezt most idemásolom: Hogyan tovább? Hogyan tovább? Mihez fogtok? Dolgoztok, míg le nem rogytok? Dolgoztok, hogy a gaz jól éljen? A gazember meg csak henyéljen? Fizetést kitől vártok? Vagy most is deficittel zártok? Itt az Apeh, nyílt az ajtó. Bejöhet a végrehajtó. Házad viszik, meg a tanyád. Nem marad meg csak a gatyád. Külföldinek eladják a földet is alólad. De hajléktalan emberként Majd gondoskodnak rólad. Szabad leszel az utcákon, Ide-oda járhatsz. Néhányszor meleg kajáért Még sorba is állhatsz. A gazember, ki padlóra tett, Jogok mögé bújva, Keres másik gazdálkodót És lecsap újra. Gál Gyula azt mondja sokat levelezett a kormánnyal. Négy éve még kellemes karácsonyi ünnepet is kívánt Medgyessy Péter akkori miniszterelnöknek. Erre csak ezért emlékezik, mert most valami hihetetlenül szomorú időszak köszöntött az ő családja és még százhúsz másik földönfutóvá tett hajdúsági családra. Persze, a hivatal akkor sem válaszolt. Bőle István V.P. GYÖNGY-PORTA Nagyon gyorsan elfogytak a magyar falvakból az állattartó gazdaporták. A mintegy ötezer lakosú Pest megyei Bagón mindössze három-négy család tart még állatokat A mezőnyárádi Gyöngy-családtól, mint kulákoktól vették el a földet 1953-ban. Ezért a legkisebbik fiú kénytelen volt az iparban munkát vállalni. A közeli bányánál lett sofőr. Két évtizedig bírta a három műszakos hideg-meleg zötykölődést. Majd az egyműszakos platóra szerelt agrokeres mozgóbolt sofőrje és boltvezetője lett a hetvenes évek elején. Akkor már a család udvaraiban odahaza egyre szaporodtak az állatok. A hízókból már leadásra is futotta. Műszak előtt és után, a hétvégéken igencsak elfáradt a háztájiban. Aztán egy véletlen lebontotta a mozgóboltot. Nem figyelt, és egy vasúti aluljáró levitte a teljes árukészletet a porba. A kárt nem kellett megfizetni, de vége lett a boltosságnak. A hetvenes évek végén elsőként lett a környező tíz faluban magángazda. Azt nem lehet mondani, hogy a tanácstól és a téesztől minden támogatást megkapott, de azért eltűrték. Ez a korai start előnyt jelentett Gyöngy Józsefnek a magángazdaságok igazi startjánál, a kilencvenes évek elején. Az eszközöknek és a termelési tapasztalatoknak minden induló társánál jobban a bővében volt. No, nem volt hiánya kárpótlási jegyekből sem. Jól licitált. Mára hét falu legnagyobb gazdája lett. Nyárádon azt mondják, hogy nem elég, hogy ez az éveiben hetvenkedő ember egy percig sem marad munka nélkül, még a fiait sem hagyja nyugodtan, azokat is magával viszi a végeérhetetlen munkába. A fiúk úgy mondják nekik ez így természetes. A gazdaság az elmúlt hónapokban váltott. A tejelő tehenek helyett a húsmarhatartás lett a legfőbb tevékenységük. Ám, este-reggel a falusi istálló ajtajában húszasával jelennek meg a tejvivők. Mert a „Gyöngytejnek nincs párja.” A már elhalt ősök házai egy bokorban vannak, a telkek összeérnek. Az udvarokon ezernyi és sok-sok féle az állat. Háznál tartott őz, vadmalac, bütykös réce, nyári lúd és nincsen olyan háziállat, ami hiányozna. A tyúkok, kakasok számát nem tudja a gazdaasszony, lehet vagy három-négyszáz kapirgáló a hétnyolc udvarban. A dédmama évtizedek óta hideg hálószobájában most az unoka kedvenc báránya és kecskegidája lakik. Ezekben az udvarokban tárolják a gépeket is. Minden munkaművelethez megvan az alkalmas masina. Ugyanakkor a tárolókat is itt alakították ki. Furcsa, gazdag összevisszaság ez. Ám, ez a jellemző a most változó falura. Gyöngy József élete történelmi sorsfordulókat fog át. Paraszt-gazdaság, kulákcímke, kényszerű kenyérkereset az iparban, háztáji, uniós méretekben is legalább közepes farmgazdaság, küzdelem a magyar gazda számára szokatlan környezetben az életben maradásért. Ugyanakkor a munka az élete, hát, ez is egy eltűnő életforma... B.L Az egykor hatalmas libacsapatokból csak mutatóba maradt néhány madár I l
