Nyugati Magyarság, 2007 (24. évfolyam, 2-12. szám)
2007-07-01 / 7-8. szám
II. oldal Nyugati Magyarság - Hungarians of the West - Hongrois d'Occident - Melléklet 2007. július Kifizetések elhalasztva (Folytatás az /. oldalról) • meg kell indokolni egyes intézkedések kiválasztását a helyzetelemzés és a feltárt szükségletek fényében (ez különösen érvényes a korai nyugdíjazásra); • biztosítani kell a környezetvédelmi megfelelést az egyes intézkedéseknél, mint például az öntözés/út infrastruktúra/megújuló energiaforrások előállításának támogatása; • tiszta alapot kell teremteni a Natura 2000 programhoz, az agrár környezetvédelmi intézkedésekhez és erdővédelmi intézkedésekhez kapcsolódó kötelezettségek tervezéséhez és a támogatások kalkulációjához; • részletezni kell a 3. tengely végrehajtásának tervezetét • biztosítani kell az állami támogatásokra vonatkozó program értékeléséhez az összes információt, hogy megfelelő választóvonal legyen a Közös Agrárpolitika és más EU Alapok által nyújtott támogatástól. • A Bizottság előírta, hogy az UMVP-hez csatolt, előzetes értékelést (ex-ante értékelés) és a Stratégiai Környezeti Felméréssel egyetemben javítani kell. Valamint a Bizottság további információkat várnak a társadalmi partnerekkel történő konzultáció mélységével és folyamatával, eredményével, azoknak a hivatalosan benyújtott dokumentumban történt számba vételével illetve a - Stratégiai Környezeti Felmérést is magába foglaló - exante értékeléssel kapcsolatosan. A Bizottság felhívta a magyar Kormány figyelmét, hogy az UMVP további értékelése a levél keltezésétől a felmerült problémákra választ adó átdolgozott programváltozat 2007-es kézhezvételéig felfüggesztésre kerül. A MAGOSZ 2006 második felében és 2007 elején, az UMVST és az UMVP dokumentumok egyeztetésekor, az FVM részre küldött véleményekben, a médiában és fórumokon felhívta a Kormány figyelmét, az UMVP készítésének problémáira. A MAGOSZ kérdéseire, véleményére, felhívásaira érdemi választ a mai napig nem kapott. A MAGOSZ által hangsúlyozott főbb problémák és javaslatok több helyen jelentős átfedésben vannak a Bizottság által készített véleménnyel, amely jelentősen megnövelte a termelők kockázatát az EU források idei, de a jövő év elejei elérésére. A MAGOSZ, jelenleg is fenntartott, főbb észrevételei: • Az UMVP hét évre szóló, a vidékfejlesztés fejlesztési forrásait meghatározó dokumentum. A megalkotása csak a társadalmi partnerek bevonásával folyhat. Az elkészült dokumentumok látszategyeztetése nem meríti ki a partnerségben való stratégia készítés elvárásait. • Az UMVP elkészítését megelőzően a MAGOSZ szükségesnek tartja, társadalmi konszenzuson alapuló jövőkép és a hozzá tartozó célok elfogadását, amelyben az érintettek és a politika képviselői közösen megfogalmazzák a magyar vidékre vonatkozó jövőképüket és abból fakadó céljaikat. A közép és rövidtávú fejlesztési programok céljait és intézkedéseit a Nemzeti Vidékpolitikai Stratégiában rögzített közös jövőképhez kell alakítani. • A UMVP tervezésekor, világosan rögzíteni kell a célokat, melyek biztosítják a jelenlegi helyzet és a jövőképben megfogalmazott célok közötti különbségek áthidalását. Az UMVP céljainak kitűzése nem lobby és pillanatnyi piaci érdekektől vezérelve kell kitűzni. • Az UMVP intézkedéseinek és az egyes intézkedésekre szánt erőforrások megtervezésekor a jelenleg nem létező Nemzeti Vidékpolitikai Stratégiát kellene figyelembe venni. A MAGOSZ nem támogat egyetlen olyan döntést sem, amely bár pillanatnyi látszólagos előnyt jelent, de a stratégiai célok elérését nem szolgálja. • A MAGOSZ kiemeli, hogy csak olyan beruházás Uniós és hazai támogatását tartja megengedhetőnek, amely a vidék helyben maradó jövedelmének maximalizálását teszi lehetővé. Az intézkedések hatását nem az egyedi projektek hatásában kell mérni, hanem a lokális gazdaság változásában. • A MAGOSZ kiemelte, hogy a UMVP-hez csatolt helyzetelemzés hiányos, nem veszi figyelemben többek között az élelmiszerpiac változásait, a lokális és réspiacokat, csak a nagyüzemi körülmények között termelt termékek felvevő piacait vizsgálja. Az alábbiakban a Bizottság által észrevételként összeállított több mint 30 oldalas dokumentumból válogattuk és kommentáltuk a vidéki polgárokat és mezőgazdasági termelőket közvetlenül érintő megjegyzéseket, javaslatokat és elvárásokat. Helyzetelemzés A Bizottság általános észrevétele, hogy a helyzetértékelésnek trendekre kell alapulnia, a gazdasági teljesítmény néhány adata csak egy-két évre vonatkozik és nem jellemez hosszabb időtávot. Nem világos a gazdálkodó egységek szerkezete. Az egyes mezőgazdasági ágazatok vizsgálatát üzem méret szerint is meg kell bontani, hogy a szükséges szerkezeti fejlesztések megalapozottak legyenek. Hiányzik’az aktuális piaci helyzet elemzése (kereslet-kínálat, trendek), a szántóföldi növénytermesztés kilátásai és alternatívái, az állattenyésztési ágazat lehetőségei és alternatívái. Meg kell vizsgálni a jelenlegi piaci helyzete és a piacbővítés lehetőségeit, akadályait. Az UMVP több tárgyban, így például az emberi erőforrásokkal és az innovációval kapcsolatban, csak a mezőgazdaságra összpontosít, az EU elvárása szerint az erdőgazdaság és az élelmiszeripar helyzetét is le kell írni. A földhasználattal kapcsolatban a Bizottság hiányolja az összefüggéseket, a párhuzamos programok hatáselemzését. Például a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot és más jól kidolgozott intézkedések (pl. agrárkörnyezetvédelmi rendszerek, újraerdősítés) és a víz- és szél általi erózió összefüggését, amelyet a stratégia fő problémakánt jelölt meg. A magyar Kormánynak adatokat kellene szolgáltatnia a vidéki gazdaság szerkezetéről, azokról az akadályokról, melyek alternatív álláslehetőségek teremtésével szemben állnak, ábrázolnia kellene a szolgáltatásokkal való ellátottság helyzetét (beleértve az online szélessávú infrastruktúrát) és a fő infrastrukturális szükségleteket. Szintén tartalmaznia kellene az épített környezet helyzetét a falvakban, a tanyás területeken, a fejlesztések helyi lehetőségeit, beleértve az irányítást. Stratégia Hiányzik a világos, átfogó stratégia, mely megfelel az erősségeknek és gyengeségeknek. A helyzetelemzés alapján kell az egyes tengelyekre jutó pénzügyi forrásokat alátámasztani. A benyújtott szöveg nem igazolja a döntéseket. A jelenleg elérhető információ alapján, nehéz megítélni a pénzügyi döntések alkalmasságát, például az emberi tőkére vagy a környezetre fordított szűk erőforrásokat illetően. A környezet kérdésével kapcsolatosan további tájékoztatást kér a Bizottság a tervezett erőforrás felosztásról, hogy meg lehessen ítélni, hogy az elemzésben említett problémák megoldására elegendők-e a források. A stratégia legfőbb problémája, hogy az azonosított közép- és hosszú távú szükségletek, valamint a helyzetelemzés és a célok közözz nincs egyértelmű összefüggés. Intézkedések A Bizottság szerint világosabb beavatkozási logikára van szükség, amely kapcsolódik a megoldásra váró szükségletekhez. Nem került bemutatásra, hogy az egyes intézkedések hogyan járulnak hozzá az általános célkitűzések eléréséhez. Hiányos a nemzeti és Uniós stratégiákhoz való kapcsolódás bemutatása, az egymásra épülő programok közös hatásának vizsgálata. A képzésekkel kapcsolatban nincsenek pontosítva, mely intézkedésekkel kapcsolatban kell a kedvezményezetteknek kötelező oktatáson részt venni, mely képzéseken. Hiányoznak az általános környezeti problémákra és a termelői tudatosság növelésére felkészítő képzések. Nincs magyarázat, hogy a képzések megtartására miért a Magyar Agrárkamara került kijelölésre. A fiatal gazdálkodók támogatása kapcsán a Bizottság kiemelte, hogy a gazdaság életképessége helyett a fiatal gazdálkodó speciális helyzetét kell figyelembe venni és az üzleti tervet kell előtérbe helyezni. A mezőgazdasági termelők nyugdíjazásának támogatása nincs összhangban a Nemzeti Lisszaboni Akcióprogrammal, amely a túl korai nyugdíjba vonulást akarja korlátozni. A Bizottság számára igazolni kell az intézkedés megalapozottságát. Az UMVP nem tartalmaz elegendő adatot a nemzeti nyugdíjrendszerhez való kapcsolódásról és a rendszer fő elemeiről (pl. a nyugdíjazás szokásos életkora), ami szükséges lenne a tervezet értékeléséhez. A mezőgazdasági üzemek modernizációja kapcsán a Bizottság több jelentős kérdést intézett a magyar Kormányhoz. Általánosságban megjegyezték, hogy kevés az információ az intézkedés megítélésére, a források elosztásra. Az intézkedésekből hiányoznak az elvárások, meg kell jelölni a tényleges elvárásokat és célokat az egyes tervezett rendszerekhez: • meg kell nevezni az elfogadott/priorizált beruházástípusokat ágazatonként • meg kell bontani a forrásokat intézkedésenként, szükséges a támogatási küszöbök felállítása • részletezni kell a lehetséges beszerzéseket, (pl. csak „új” gépekre vonatkozik, a gépek vásárlása arányban van a farm nagyságával, van-e ágazati limit) • meg kell állapítani a támogatási szinteket kedvezményezettenként és programonként A mezőgazdasági termékek hozzáadott értékének növelése kapcsán, a Bizottság kéri az egyes ágazatok fejlesztési típusainak indoklását, további pontosítását (pl. mi lenne a hazai és exportpiacok védelme a baromfiágazatban, vagy a különleges termékek előállítása a zöldség-gyümölcs esetén, a szőlőültetvények nem támogathatók). Egyes esetekben a magyar Kormány túl magas támogatás intenzitást állapított meg. Szükséges halasztási időszakot biztosítani a mikrovállalkozásoknak, hogy az újonnan bevezetett előírásokhoz alkalmazkodjanak. Az öntözés növelése kapcsán a Bizottság felhívta a figyelmet a vízügyi keret-megállapodásnak való megfelelésre. Bármely ilyen projekt elfogadása előtt el kell készíteni a vízgyűjtőterületek szintjén vízháztartási mérleget. A föld újraparcellázása kapcsán törölni kell a hivatkozásokat a jövőbeni rendszerre. Amennyiben a magyar Kormány támogatni tervezi a széttördelt mezőgazdasági földek koncentrálását, a szövegnek tisztáznia kell, hogy milyen intézkedésekkel kerülik el a mezőgazdaság tájképi jellegzetességeinek és a biológiai sokszínűség elvesztésének kockázatait. Az UMVP-ből hiányzik a támogatásra alkalmas nemzeti minőségrendszerek felsorolása, a rendszernek megfelelő termékek listája, a nemzeti minőségrendszerek leírása (a végtermékek meghatározottságát, a kötelező termékjellemzők létét, a megfelelőséget vizsgáló független vizsgáló testület létét, a minden termelő részvétele biztosításának lehetőségét, a teljes nyomonkövethetőség biztosítását és a várhatóan megnyíló piaci lehetőségekre adott választ illetően). A félig önellátó gazdaságok tekintetében, a Bizottság kéri, hogy a magyar Kormány mutassa be az intézkedés eddigi sikertelenséget okozó gátló tényezők felszámolására tett intézkedéseket (pl. adózási rendszer). Termelői csoportok létrehozásával kapcsolatban a Bizottság kiegészítést kér a termelői csoportok elismerésének folyamatáról, az érintett ágazatokról, valamint a KAP más eszközeinek támogatásával való átfedés elkerülését célzó kritériumokról és adminisztratív szabályokról szóló információkkal. Az agrár-környezetvédelmi intézkedések kapcsán a Bizottság hiányolja a hektáronkénti támogatás összegét. A javasolt programok akkor kerülnek értékelésre, ha részletes információk fognak rendelkezésre állni a kötelezettségvállalásokról a kiindulási alaphoz képest (pl. mi számít ésszerű tápanyag-gazdálkodásnak, megfelelő vetésforgónak / megfelelő művelési gyakorlatnak az Integrált Termelési Eljárásokban). A kedvezményezettek kiválasztási kritériumainak az intézkedés kömyezet(védelmi)i céljait kell tükrözniük. Az állatjóléti intézkedések leírása hiányos fő elemei tekintetében, ezért a Bizottság szerint jelen formájában nem értékelhető (a vonatkozó minimum előírások meghatározása, a kötelezettségvállalások különböző fajtáinak leírása és indoklása várható hatásuk alapján, a kedvezmények számításának módszertana, üzemtani / állattartás-technikai becslései és paraméterei, a támogatás összege). A nem mezőgazdasági tevékenységek bővítése kapcsán a Bizottság konkretizálást szeretne, nem lehet nyitva hagyni a támogatható tevékenységek felsorolását, meg kell adni a tevékenységbővítéssel érintett területet. A falusi túrizmus intézkedés tárgyai nem felelnek meg a kitűzött céloknak (nem kerül említésre a munkahelyteremtés a vidéki körzetekben). Az intézkedés leírását tovább kell bővíteni a képzésre vonatkozó intézkedéssel és az idegenforgalmi szolgáltatások innovatív természetével való kapcsolat tekintetében. A Bizottság szerint szükséges részletesebben tisztázni a Helyi Vidékfejlesztési Irodák szerepét az oktatási és információ szolgáltatási intézkedés végrehajtási mechanizmusában (pl. döntés a megfelelő oktatás, képzési terv átvétel és képzésnyújtás témaköreiben). Az UMVP a „Leader+” típusú intézkedésének sikeres megvalósítását említi, holott a helyi stratégiák megvalósítása még csak most indult. A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása céljai között a szöveg megjegyzi, hogy a Leader tengely hasonlóan a többi tengely intézkedéseihez fentről lefelé kerül végrehajtásra. Ez Biztosság szerint ellentétes a Leader módszertannal. Tisztázni kell a Helyi Akciócsoportok kiválasztását. Az UMVP nem tartalmazza az UMFT-ben szereplő megújuló energiaforrásokra vonatkozó támogatásokkal való együttműködést. Be kell mutatni, hogy a fejlesztési források hogyan egészítik ki egymást. A Program végrehajtásában a különböző programok között nem biztosított a technikai koordináció. A Nemzeti Vidékfejlesztési Hálózat felállításának leírása nincs összhangban az UMVP megadott fő vonalakkal: az „alapvetően független” testület az FVM keretein belül kerülne felállításra, míg az UMVP az irányító hatóság egy szervezeti egységéről szól. Kérjük, pontosítsák ezt megfelelően. Ki kell fejten ki a Helyi Vidékfejlesztési Irodák szerepét a helyi vidékfejlesztési stratégiák elkészítésében. Az UMVP nem ad egyértelmű információt a Program monitoring rendszeréről. Hogyan fog a rendszer működni az adatgyűjtésben és a releváns indikátorok kezelésében. Az UMVP nagy jelentőséget tulajdonít az elektronikus eszközöknek (internet / e-mail / CD-rom) a társadalmi partnerek elérésében. A Bizottság szerint ki kell dolgozni más formákat is a vidéki népesség és/vagy a digitális szakadék által érintett hátrányos helyzetű társadalmi csoportok bevonására. A Bizottság több lényeges kritikát fogalmazott meg az UMVP társadalmi vitájával kapcsolatban: • A konzultációk ágazati szinten voltak megrendezve, csak két átfogó fórum került megrendezésre, így az érintetteknek nem volt lehetőségük kategóriái a vidékfejlesztési összefoglaló vitáiban való részvételre • A „makrofórumokon”, a környezetvédelmi szervezetek nem voltak jelen, valamint a „termékút bizottságokba” a húsipar képviselői nem voltak bevonva. • A fórumokról hiányoztak az esélyegyenlőséget biztosító szervezetek. • Az UMVP végleges változatában, nem társadalmi partnerek hozzászólásának számát kell bemutatni, hanem a hozzászólások tartalmát és azok figyelembevételét, vagy elutasítását, indoklással. Az UMVP a Bizottság véleménye szerint, kiegészítésre szorul a vidéki területek társadalmi-gazdasági helyzetének leírásával, az indikátorok nemek szerinti bontásával, a roma népesség és bármely más hátrányos helyzetű csoport problémáival, szükségleteinek speciális adataival. Nincs különleges célfeladat/tevékenység a népesség alulreprezentált rétegeinek, kivéve egy speciális földprogram a roma embereknek. Az UMVP mellé benyújtott előzetes, ex-ante értékelés, nem a végleges változat alapján készült el, ezt módosítani kell. A Bizottság szerint az UMVP-ben található SWOT elemzés zavaros, az indikátorokhoz kapcsolódik, utalva a védekező/ támadó stratégiákra, melyet azonban tovább nem értelmez. Hiányzik az egyes vidékfejlesztési intézkedésekhez kapcsolódóan egy világos intervenciós gondolatmenet (mely tartalmazná a kimenettől az eredményeket és távolabbi hatásokat is), valamint annak bemutatása, hogyanjárulnak hozzá az egyes intézkedések a program általános céljaihoz. A fentiekből látszik, hogy a magyar Kormány által benyújtott UMVP, jelentős átalakításokra és kiegészítésekre szorul. A Bizottság megjegyzései és elvárásai egyértelműen alátámasztják a MAGOSZ által benyújtott eddigi kifogásokat és javaslatokat. Az FVM többször jelezte, hogy a MAGOSZ „akadékoskodása” az UMVP elfogadásának csúszását fogja eredményezni, azonban a Minisztérium munkatársainak alacsony szakmaisággal elvégzett unkája sodorta komoly veszélybe a hazai termelők Uniós forrásait. A MAGOSZ álláspontja továbbra is, hogy fontos az UMVP konszenzuson alapuló megtervezése és elfogadása, ehhez minden szükséges együttműködést biztosít a magyar Kormány részére. Varga Péter A szőlőmunkák gépesítéséhez is elkelne az uniós támogatás
