Nyugati Magyarság, 2007 (24. évfolyam, 2-12. szám)

2007-07-01 / 7-8. szám

2. oldal Nyugati Magyarság - Hungarians of the West - Hongrois d'Occident 2007. július - augusztus Háborús Keresőszolgálat „Ha porként lettünk is, emberként meg nem maradhatunk az alázat porában" Sütő András íróra emlékeztek Pusztakamaráson 154 református lélek él a mezőségi Pusztakamaráson. Zsúfolásig meg­telt a helyi református templom 2007. június 17-én, ahol Sütő And­rás íróra emlékeztek az egybegyűl­tek. A Magyarországról is érkezett vendégek 80. születésnapján emlé­keztek a tavaly elhunyt íróra. - Az áthatolhatatlan akadályok és súlyos gondok idején is meg kell találnunk a megoldásokat, s ehhez csak em­ber és Jézus Krisztus Urunk kell - mondta Demeter József lelkipász­tor azon az istentiszteleten, mely az emlékünnepség nyitányaként vette kezdetét. Majd így folytatta: - Sütő András 80 esztendővel ezelőtt pa­lástot kapott az Úrtól, mert aki erőt kap, palástot kap. Az író e palást alól nemzeti sors­kérdéseinket vette elő, s noha próbál­ták elnémítani a legkeményebb mód­szerekkel, ő konok hittel írta műveit. Nem volt forradalmár és népvezér, ám egyszer vezette népét könyvek­kel, gyertyákkal a magyar nyelv vé­delmében Marosvásárhelyt n 1990. februárjában. Mindezért 1990. már­ciusában szeme fényével vezekelt. Kiverték a szemét, hogy ne lásson, ám ő még jobban látott - mutatott rá a református lelkész. Lelki asztalunkra csodálatos tápláló kenyeret tett. De vajon igazán a miénk lett-e az a drága örökség, amit reánk hagyott? - tette fel a kérdést Demeter József.- Sütő Andrásnak hihetetlen küzdelmet kellett folytatnia, hisz a diktatúra világában alkotott, s ebből kellett kiemelkednie. Egyezkedés Csomafáy Ferenc felvétele közben veszett el mindenem, s ebből többet nem kérek - idézte fel az író gondolatait Görömbei András iro­dalomtörténész, aki hangsúlyozta: - Sütő András, a magyar nyelv vé­delmezője mindmáig erőforrásunk. Az emberi méltóság képviselőjeként tudta: „Haporként lettünk is, ember­ként meg nem maradhatunk az alázat porában". Minden írásával utalt rá: „Nyelvéből kiesve, létéből is kiesik az ember." Görömbei hangsúlyoz­ta: sokan az író ifjúkori tévedéseivel próbálják lemosni az életművet, ám az irodalomkritikus véleménye sze­rint ez teljesen téves szemlélet. Rá­mutatott: szeme elvesztése után Sütő András esszék sorozatát írta, hogy történjen változás. Sylvester Lajos író, újságíró el­mondta: színházigazgatóként bemu­tatták Sütő minden művét. Dobos László írótárs Felvidékről küldte sorait, s az „irodalom arisztokra­tájaként” jellemezte Sütőt. Márkus Béla irodalomkritikus felhívta hall­gatósága figyelmét arra az óhajra, miszerint legyen zarándokhely Pusz­takamarás, ahogy Farkaslaka már irodalmi zarándokhellyé vált. E hely vonzza magához a „magyar kultúra zarándokait” - mondta. Szász István Tas író szerint e hely már kitörölhe­tetlen a magyar nyelv történetéből. Hangsúlyozta: az író sokszor bölcs méltósággal számolt be a méltatlan­ságokról. Mint kiderült, Szász István Tas nagybátyja tartotta keresztvíz alá az ifjú Sütő Andrást. Pálfy G. István újságíró felidézte a 2000-2001-es év emlékét, amikor filmet forgattak Sütő Andrásról. Az író szerint Pusztakamarásról még az Úr asztalát is ellopták. Ennek elle­nére hitt abban, hogy az „omlás és romlás idején ” az idő megfordítható még Pusztakamaráson is. Kónya László tiszteletes, aki az 50-es évek elején szolgált a szülőfa­luban, felidézte, hogyan sütötték rá a kulák bélyeget az író édesapjára, noha csak egy cséplőgépe volt. András bá­csi, mint ezermester és örökös presbi­ter kitalálta, hogyan kell megmenteni a templom tornyát a pusztulástól. Az istentisztelet és az emlékbe­szédek után a résztvevők átsétáltak a szülői házhoz, ahol leleplezték Balázs Antal fafaragó-művész emléktábláját a ház falán. Erre az alkalomra jelent meg Sütő András: Sikaszói fenyőfor­gácsok című kötete a székelyudvar­helyi Erdélyi Gondolat kiadó gon­dozásában. Frigyesy Ágnes Internetes Háborús Keresőszol­gálatot (HKSZ) (www.haborus­­keresoszolgalat.hu) indított egy civil szervezet, a pécsi székhelyű Art-Era Kulturális és Környezet­­védelmi Egyesület. Bő hat évtizeddel ezelőtt véget ért a II. világháború, de még mindig több százezer magyar család kere­si a harctereken, a hátországban, hadifogoly- vagy munkatáborban eltűnt, elhunyt hozzátartozóját. A Háborús Keresőszolgálat az Art-Éra Kulturális és Környe­zetvédelmi Egyesület égisze alatt alakult meg 2007. január 1-jén. Célja az, hogy a már meglévő ál­lami és társadalmi intézmények, szervezetek munkáját kiegészítve, azokkal együttműködve, közvetlen nyomozást, adatgyűjtést és adat­közvetítést végezzen a XX. század háborús eseményei során eltűnt, el­hunyt személyek után. Érdeklődésük középpontjában a magyar katonák és polgári lakosok állnak, de ugyanolyan fontosnak tartják a más nemzetiségű szemé­lyek tudomásukra jutott adatainak közreadását is. Munkamódszerük lényege, hogy a meglévő és egyre bővülő adatbá­zisok - publikált névsorok, temetői regiszterek, hősi emlékművek listái stb. - alapján felkutatják, felkere­sik és tájékoztatják a hozzátarto­zókat szeretteik sorsáról, amennyi­ben ez az elmúlt évtizedekben nem történt meg. (Eddigi tapasztalataik szerint egy 20-25 nevet felsoroló falusi emléktábla adatkutatásával legalább 4-5 esetben sikeres lehet a keresés.) Kérik és várják a jelzéseket ismert vagy ismeretlen magyar és más nemzetiségű katonákat rejtő sírokról, temetőkről, tele­pülés- vagy határrészekről, vala­mint digitális fotókat (leírásokat) Il.világháborús hősi emlékművek névsorairól. A Szolgálat szívesen vállal egyéni keresést is, a rendelkezés­re álló magyar és orosz eredetű adatbázisokban. Egyre nagyobb eséllyel tudjuk meghatározni a temetők helyét és mai állapotát is. Munkájukat még csak néhány hónapja kezdték el, de máris nagy érdeklődés mutatkozik iránta nem csupán Európából, hanem más kontinensekről is, ahol magyarok élnek, Alaszkától Új-Zélandig. Sikeres kereséseik száma napról napra nő: június közepéig közel 150 esetben voltak eredménye­sek. A kutatást civil szervezetként, önkéntesen és díjmentesen vég­zik. Honlapjuk fenntartásához, szolgáltatásainak bővítéséhez, valamint a költségeikben való osztozáshoz azonban szüksé­gük van anyagi és technikai támogatásra. (Számlaszámúk belföldről: 10400779-00010810- 00000000). Külföldről: (HU84) 1040 0779 0001 0810 0000 0000) Elérhetőség: Posta: H7603 Pécs, Pf.107 Hungary Email: info@haboruskereso­­szolgalat.hu Tel. 00-36-30-569-8684 Ügyvezető: Dr.Havasi János Domokos Géza (1928 - 2007) Hetvenkilenc éves korában Marosvá­sárhelyen váratlanul elhunyt Domokos Géza, a közismert író, szerkesztő és politikus, a Romániai Magyar Demok­rata Szövetség (RMDSZ) egyik alapí­tója, a szövetség első elnöke. Mint a híradások emlékeztetnek, a június 27- én váratlan rosszullét után elhunyt Domokos Géza 1928. május 18-án született Brassóban. 1969 és 1990 között a Kriterion Könyvkiadó alapító-igazgatója volt, irányítása alatt a kiadó a magyar szépirodalom és tu­dományos élet tekintélyes műhelyévé vált. Domokos Géza 1989 decem­berében az RMDSZ egyik alapítója, illetve a szövetség első elnöke, 1992- ig parlamenti képviselője volt. Ezután nyugdíjba vonult, hátralevő éveit Sep­­siszentgyörgyön, Papokon töltötte. Az RMDSZ országos vezetősége az MTI-hez eljuttatott közleményében megállapítja: Domokos Géza halálá­val felbecsülhetetlen veszteség érte a romániai magyarságot, korunk egyik kiemelkedő erdélyi magyar személyi­ségét veszítette el. Közösségépítő munkásságát 1997- ben Kisebbségért Díjjal, 1998-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend kö­zépkeresztjével, 2003-ban a Magyar Tudományos Akadémia Hazám-díjával ismerték el - emlékeztet a közlemény. A szövetség vezetői utalnak arra is, hogy Domokos Gézának íróként, szerkesztőként kivételes szerepe volt a huszadik század második felének erdélyi magyar irodalmában: 1961- től az Irodalmi Könyvkiadó főszer­kesztőjeként, majd 1969-től 1990-ig a Kriterion Könyvkiadó alapító igaz­gatójaként a kommunista rendszer legsötétebb éveiben is eredményesen küzdött a magyar kultúra fennma­radásáért. Irányítása alatt több mint háromezer kötetet, köztük a magyar irodalom, a magyar tudományos élet legjelesebb alkotóinak munkáit sike­rült megjelentetni, az általa vezetett intézményekben jelentős szellemi mű­helyet alakított ki nemcsak a romániai magyarság, hanem a többi romániai kisebbség alkotói számára is - olvas­ható a közleményben. A diktatúra bukása utáni politikai pályáját is az elkötelezett közszolgálat határozta meg. A romániai magyar ér­dekképviselet elöljárójaként is mind­végig mély felelősségérzetről, hűség­ről és áldozatról tett bizonyságot - áll az országos vezetőség nekrológjában, amely felidézi: Domokos Géza 1989 végén, előzmények nélküli történelmi küldetést vállalva látott neki munka­társaival együtt a külön-külön meg­alakult megyei szervezetek egységes érdekvédelmi szövetségbe való tömö­rítésének, és az így megszülető Ro­mániai Magyar Demokrata Szövetség alapítója és első elnöke lett. Meghatá­rozó szerepet játszott a szervezet or­szágos intézményeinek felépítésében, a román politikai pártokkal folytatott párbeszéd elindításában, az RMDSZ külföldi megismertetésében, a romá­niai magyar közösség parlamenti po­litikájának kialakításában. Jelentős része volt abban, hogy az erőszakos asszimiláció évtizedei után a magyar közösség az etnikai türelmet­lenség, a gyűlölet helyett a párbeszéd és az együttműködés útját, az erőszak helyett a demokratikus politikai eszkö­zöket választotta. Töretlenül kitartott politikai hitvallása mellett egy rend­kívül nehéz időszakban, 1990 és 1993 között, amikor az RMDSZ elnökeként mindent megtett a magyarellenes erő­szak megfékezéséért, és nem hagyta, hogy letérítsék a magyar közösséget a politikai jogérvényesítés útjáról - írják az RMDSZ vezetői. Emlékeztetnek: bár a volt politikus és irodalmár 1993-tól kezdve a közélettől visszavonultan élt, emberi, vezetői ma­gatartása, kiegyensúlyozottsága mind­végig példa volt sok romániai magyar számára. Publicisztikájával, önéletrajzi munkáival a romániai magyar közös­ség sorsának, dilemmáinak éles, pontos, mélyreható elemzését végezte el. Domokos Gézát az RMDSZ saját halottjának tekinti. PUCCS NÉLKÜLI NYÁR hanem megnyugtató többsége van az Országgyűlésben a kormánypártok­nak, illetve hogy fennmaradt a poszt­­kommunista hatalmi berendezkedés a fővárosban. A tavaly esedékes miniszterelnök elleni nyári puccsot csak a helyható­sági választások jelöltállításai miatt halasztották el szeptember első nap­jaira. A miniszterelnök párton belüli ellenfelei akkor hozták nyilvánosságra azt a hírhedett balatonőszödi beszédet, amelyikben a miniszterelnök leplezet­lenül eldicsekszik párttársainak, hogy a választások megnyerése érdekében éjjel-nappal hazudni voltak kénytele­nek, és hogy trükkök százaival hamisí­tották meg a kedvezőtlen folyamatokat mutató gazdasági mérlegeket. A gyen­gécske puccskísérlet csak átmenetileg gyengítette meg a miniszterelnököt, aki hatalmas rendőri erőszak igény­­bevételével gyakorlatilag ellehetetle­nítette a tüntetéseket, és egyben maga mellé állította a becsapott választók haragjától félő szocialistákat. A párton belüli hangadó bázis megnyerésével a miniszterelnök megszerezte a szocia­lista pártelnöki posztot is. A választási ígéreteket nem hogy nem teljesítő, de azokkal ellentétes döntéseket hozó kormány tettei alkot­mányos válságot okoztak Magyaror­szágon. A Fidesz-Polgári Szövetség a válság áthidalása érdekében nép­szavazást kezdeményezett hat olyan dologban, amiről már a lakosság hátrányára döntött a kormány, anél­kül, hogy erről megkérdezte volna az érintetteket. A népszavazás annyiban oldaná a jelenlegi feszültséget, hogy az eddig meg nem kérdezett válasz­tók is kinyilváníthatnák az akaratukat. A népszavazás engedélyezését annak az Országos Választási Bizottságnak kell jóvá hagynia, ahol a bizottságban többségében a kormánypártok dele­gáltjai ülnek. Az elmúlt háromnegyed évben a Bizottság mindent megtett a közvetlen demokrácia érvényesülése, azaz a népszavazás ellenében, és csak három kérdést hagyott jóvá. Az Al­kotmánybíróság most, június elején tette egyértelművé azt az álláspontját, hogy a népszavazási kérelmek további alaptalan elutasítása emberi jogokat sértene. A Fidesz-Polgári Szövetség aktivistáinak ősszel kérdésenként minimum 200 ezer személyi számot, lakcímet és érvényes aláírást kell ösz­­szegyűjtenie annak érdekében, hogy az év végén, vagy inkább 2008 tava­szán meg lehessen kérdezni a népet. Közvélemény-kutatók szerint minden egyes kérdésben az ellenzék sikere várható. A betegek számára kötelező­vé tett vizitdíj ügyében a 80 százalékos ellenzéki fölény is elképzelhető lesz. Ekkora várható politikai pofonokba nyílván nem kíván belefutni egyetlen tapasztalt politikus sem - ezért idén nyáron okkal várható nyugalom a po­litikában. Ez év tavaszán még nyíltan re­besgették a „jól értesültek”, hogy nyáron a szocialisták vagy lecserélik a mindenkivel tengelyt akasztó és konfliktuskereső miniszterelnöküket egy megegyezésre hajlamosabbra - vagy vállalniuk kell 6-9 képviselő kiválásának az egyelőre csak lélektani következményeit. Mostanára elcsitul­tak ezek a találgatások. Nem azért, mert erősödött a miniszterelnök, ha­nem azért, mert senkinek sem állna érdekében átvenni a hatalmat éppen most, a kormány szemszögéből egy vesztésre álló népszavazás előtt. A hatalomra aspirálók nem kívánják - pestiesen szólva „elvinni a balhét” - a miniszterelnök hibás döntései miatt. Inkább most ők is nyaralnak. Minden jel szerint tehát békés, puccs nélküli nyár elé nézünk. Persze a látszat néha csal. A profi puccsisták mindig akkor hajtják végre a puccsukat, amikor ezt logikai ala­pon senki sem várja. Vajon most is ezt teszik? Budapesten, 3 szobás 81 m2-es várkerületi lakás 1 23 m2 tetőterasszal eladó. Érdeklődni mindennap reggel 8 és 10 óra között lehet a +36-1 375 60 28 as telefonszámon. NYUGATI MAGYARSÁG Hungarians of the West ^ Hongrois d'Occident j Publisher/Editor-in-Chief Felelős kiadó/Főszerkesztő: MIKLÓSSI ISTVÁN Published monthly by Kiadja havonta a TRANSATLANTIC PUBLICATIONS, INC. P.O.Box 125, Mt. Royal Stn. Montreal,QC H3P 3B9, Canada Phone: (514) 731-4192 Magyarországon forgalmazza: CANADA-TRANSATLANTIC Kiadó, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. Magyarországi szerkesztőség: 1022 Budapest, Bimbó út 53., fsz. 2. Tel ./Fax: 326-7531 E-mail címünk: ukr4you @ yahoo .com ny ugatimagy arsag @axelero.hu Terjeszti: GONDOS BT., FEHÉRLÓFIA Könyvesbolt Előfizetési díjak egy évre: Kanada: CA-$ 45, egyéb országok: US-$ 45, MAGYARORSZÁG: 2500 Ft Előfizethető a szerkesztőség címére beküldött rózsaszínű postautalványon (Nyugaton: csekk vagy money order montreáli szerkesztőségünk címére) Kéziratokat nem őrzünk meg és nem kül­dünk vissza. A szükséges javítás jogát fenntartjuk. A közölt írások nem feltétle­nül képviselik a szerkesztőség álláspont­ját. A valódi névvel aláírt cikkekért a mindenkori cikkírók felelősek.

Next

/
Thumbnails
Contents