Nyugati Magyarság, 2007 (24. évfolyam, 2-12. szám)
2007-04-01 / 4. szám
10. oldal Nyugati Magyarság - Hungarians of the West - Hongrois d'Occident 2007. április ANISZI KÁLMÁN Hegedűs Imre János irodalomtörténész hosszú évek óta búvárolta Benedek Elek szerteágazó tevékenységét, hiteles képet kívánva rajzolni az író munkásságáról és személyiségéről. Benedek Elekről több könyv is született a halálát követő évtizedekben. Benedek Marcell, Lengyel Dénes, Marton Lili Elek- apóról írott munkái után most egy újabb kötettel bővült a Benedek Elek-irodalom. Pomogáts Béla szerint ez az elsőfilológusi erények birtokában elkészült pályakép Benedek Elekről. (Hegedűs Imre János: Benedek Elek, monográfia, Bibliotheca Transsylvanica 47., 350., Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 2006.) ■ Mi indokolta a monográfia megírását?- A Benedek Elek-kép két irányba is torzult a halála utáni időkben. Már a nekrológok legendát fontak alakja körül. Kovács László azt írta róla, hogy Benedek Elek több mint Benedek Elek összes művei. Ez nagyon hízelgő az írói személyiségre, de beárnyékolja az életművet. Nem lehet több az író, mint a művei. Ugyanakkor az író-fiak (nagyon sok fiatal írót fogadott fiának) közül kedvence, a legkisebb és legtehetségesebb, Tamási Áron szerint Benedek Elek hős volt, bátor és igaz, ennek a földnek egyetlen szemünk előtti vértanúja.- Pomogáts az előszóban szelídíti ezt az értékítéletet, amikor Erdély apostolának nevezi Benedek Eleket.- Ez sokkal találóbb és jobban megközelíti mind az életművet, mind az írói személyiséget, mert az apostol fogalmában benne rejlik a szolgálat gondolata. Benedek Elek - különösen hazatérte után - úgy vállalta az erdélyi irodalom szolgálatát, amiképpen az apostolok terjesztették annak idején mesterük tanítását.- Mire törekedtél a monográfia megírásakor?- Az, hogy az istenülés folyamatában bekövetkezett pozitív irányú torzulásokat kiigazítsam. A Pomogáts-előszó után nekem is van egy előszavam (Apoteózis), amelyben kijelentettem, én elsősorban az életműről akarok írni. Ez, persze, korántsem jelenti azt, hogy nem kellett felvázolnom az életpályát. Amikor én anno ebből a témából doktoráltam Kolozsváron, tudományos irányítóim azt kérték tőlem, írjak meg egy tisztességes Benedek Elek életrajzot. Olyan igaz, valós portrét készítsek róla, amely legalábbis ellensúlyozza a köztudatban élő édeskés, kék szemű, szelíd mesemondó képét.- Mikor tapadt Elek apóhoz az öregség képzete?- Egészen korán, huszonhat évesen, amikor elkezdte mondani az első meséket fiának, Marcellnek. Feltétlen retusálnom kellett az irodalomtörténetben róla kialakult képet. Tudniillik az irodalomtörténészek a haldokló népnemzeti iskola képviselői közé sorolták Benedek Eleket, és elavult, idejétmúlt írónak tartották. Ez az ítélet téves. Fia, Benedek Marcell sokáig hadakozott apja beskatulyázása ellen, sajnos eredménytelenül. A retusálás folyamán igyekeztem előtérbe hozni az életműből azokat az alkotásokat - ilyenek az Édes anyaföldem!, valamint a történelmi, etnográfiai munkái -, és kimutatni a huszadik századi vonásokat.- Kik torzították el az író Benedek Elek portréját?- Pintér Jenő kezdte el, és mások is folytatták a beskatulyázást. Szerb Antal meg sem említi a nevét a Magyar irodalomtörténetben. A hatkötetes irodalomtörténet, amely már a bolsevista érában jelent meg, szintén a haldokló népnemzeti iskola képviselői közé sorolta őt. Publicisztikáját kutatgatva elsőként Balogh Edgár hadakozott e besorolás ellen. Balogh Edgárnak elévülhetetlen érdeme, hogy kibányászta a régi folyóiratokból, napilapokból Benedek Elek publicisztikai írásait. De hatalmasat torzított a portréján azáltal, hogy - a bolsevista irodalomtörténet-írás jegyében - „a szocializmus küszöbéig érő hőst” kreált belőle. Több mint mesekirály Arról az íróról, aki esküdt ellensége volt a bolsevista eszméknek.- Benedek Elek egészen fiatalon, huszonnyolc éves korában országgyűlési képviselő lett kormánypárti programmal a nagyajtai kerületben, Tisza Kálmán miniszterelnöksége idején. Összefügg-e publicisztikai tevékenysége politikai pályafutásával?- Benedek Elek azzal kezdte politikai karrierjét a honatyák nagy derültségére, hogy átfogó és mélyreható indulatos beszédet mondott a magyar gyermekirodalom megteremtése érdekében. Pedig gyermekek nélkül nincs magyar jövendő. Ergo magyar gyermek- és ifjúsági irodalom nélkül sincsen. Benedek Elek publicisztikai tevékenysége és politikai pályafutása szervesen összefügg, ugyanis ő a Székelyföld fellendítését tekintette legfőbb képviselői feladatának. A századfordulón, a 20. század elején az úgynevezett „székelykérdés” egyik szószólója lett.- Közéleti írásaival a maradiság ellen, az emberibb élet feltételeinek megteremtéséért hadakozott. Lehetséges, hogy ezért vállalta el a Magyarság című lap szerkesztését is?- Ezek minden kétséget kizáróan összefüggenek. A Halljátok, emberek? című írásában azt kiáltotta Budapestről világgá: halljátok, emberek, csak Székelyszenterzsébetről negyven család települt ki Amerikába! Bár a köztudatban csak József Attila verssora maradt meg, hogy kitántorgott Amerikába másfélmillió emberünk, ám az első nagy kiáltás Benedek Elektől hangzott el. Mondhatni József Attilla-i élességgel és hatékonysággal kiáltott a kivándorlás ellen. Publicisztikájának modernségét illusztrálja a következő anekdotába illő adat is: Benedek Elek Mandátum-vigécek című írása véletlenül bekerült a Nagyváradi Naplóba, név nélkül. S amikor összegyűjtötték Ady Endre publicisztikai írásait, annyira természetesnek vették, hogy a Mandátum-vigéceknek nem lehet más a szerzője, csak a nagy költő, hogy az akadémiai, kritikai kiadásba bekerült a Mandátum-vigécek mint Ady írás. Igenis Benedek Elek publicisztikájával eljutott a huszadik századi modem hullámverésekig.- Hol a helye novellisztikájának a kor novellatermésében?- A mázsás irodalomtörténeti szakkönyvek azt tartják róla, hogy novelláiban, mint lokálpatrióta, Erdővidéket és Kisbacont, ezt a szűk kicsi pátriát, az egekbe emeli. Tényleg nagy lokálpatrióta volt: számára Kisbacon reális origó pont és hatalmas dobbantó is volt. De messze túlnőtt ő ezen, s amikor kellett, ugyancsak ki tudott szélesedni. Ignotus nekrológjában az áll, hogy éppen a kisbaconi Zeke - Zeke volt az egyik írói álneve - hozta be a magyar tárcanovellába az atlanti levegőt, a nyugatosságot. És ez így is van. O, Ambrus Zoltán, Gozsdu Elek, Pap Endre és Tömörkény István újították meg a magyar tárcanovellát, s ebben Benedek Élek nagymesternek bizonyult. Remélem, be tudtam bizonyítani a monográfiában, hogy Benedek Elek a modem magyar tárcanovella egyik megteremtője volt.- Milyen más torzulásokat kellett kiigazítanod?- Azt például, hogy Benedek Elek nem elkalandozott más területekre, hanem más területeken is alkotónak bizonyult. Vegyük csak példaként a néprajzot. Már a székelyudvarhelyi gimnáziumban a vakációkat háromnégy akkori megye falvaiban töltötte Sebesi Jób nevezetű barátjával és más osztálytársaival. Tíz évig járt iskolába itt, és gyűjtötte a balladákat, meséket, népdalokat, közmondásokat, találós kérdéseket, táncszókat, kurjantásokat és ráolvasó versikéket. Ezekkel jelent ő meg Budapesten, és ment el Gyulai Pálhoz. És a rettegett kritikus nagy örömmel üdvözölte mint második Kriza Jánost, aki Székelyföldről érkezett. Gyulai Pál meg is jelentette a hozott anyagot a Magyar Népköltési Gyűjteményben. Ez a Székelyföldi gyűjtés (1882). Benedek Elek, a nyomtatott irodalomban, néprajzosként mutatkozott be. Csak azután jelentek meg publicisztikai írásai a napilapokban, és lett az Ország-Világ főszerkesztő-helyettese.- Azt is emberi, nemzeti kötelességének tartotta, hogy megírja a magyar nép történetét, kifejtse véleményét a magyar néprajz legkülönbözőbb területeiről.- A jobbágyfelszabadulás ötvenedik évfordulójára, 1898-ra jelent meg kétkötetes hatalmas munkája: A magyar nép múltja és jelene. Az első kötet a magyar nép története. Nem a királyoké, nem a rendiségé, hanem a hétköznapi munkába görnyedt magyar jobbágyoké. Ily módon 1848-49-ig követi nyomon, hogy miképpen élt a magyar nép. Elsősorban szabadságmozgalmait tárgyalja részletesen. A második kötet tiszta néprajz. A Kolozsváron megjelenő Művelődés egy évvel ezelőtt meg is jelentette Magyar nép címmel. Tulajdonképpen ez az első magyar néprajzi monográfia, amelyben rendkívül gazdag népmeséi, verses, balladai anyag van, és kiváló kommentár.- Kalandozzunk más területekre!- Valóban csak kalandozni tudunk. Az életmű gerincét kell elsőként említenem. Az Édes anyaföldem! révén Benedek Eleket a nagy erdélyi emlékirat-írók - Bethlen Miklós, Kemény János stb. - között kell említenünk. Bár a mű két kötetében a saját életét írta meg, az alcím szerint „egy nép s egy ember élete”. Tulajdonképpen a székely ség történetét örökítette meg benne, de nem tudományos, hanem szépirodalmi eszközökkel. A második kötetben dühösen nekiront a Károlyi-féle őszirózsás forradalomnak és Károlyi személyének. Azoknak a zűrzavaros heteknek, hónapoknak az ügyeit boncolgatja benne, amit mi utólag nem tudom milyen köztársaságnak nevezhetünk. Amikor pedig a Tanácsköztársaság rémuralma bekövetkezett Magyarországon, nos, Benedek Elek ezt csak mint borzalmat és szörnyűséget emlegeti. A bolsevista érában a mű második kötete indexre került. De voltak más húzások is az életműből, Ferenc József császár és király személyes utasítására vonták vissza és zúzták be Történeti olvasmányok című könyvét 1907-ben. Születésének századik évfordulójára, 1959-ben, Benedek Marcell előszavával, úgy adták ki az Édes anyaföldemet, hogy elhallgatták a második kötetet. Ennél sunyibb és galádabb módon még nem bántak el nagy önéletrajzi munkával. A mű alcíme Egy nép s egy ember élete. Ehelyett - megváltoztatva az önéletrajz műfaját - azt írták oda, regény. Az Édes anyaföldem! nemcsak kiváló memoár, hanem nagyszerű szociográfiai munka is, de semmi köze a regényhez!- Benedek Elek Trianon után nagy lépésre szánta el magát: hazatért Erdélybe.- Az ő istenítése minden kétséget kizáróan összefüggésben áll ezzel a döntésével. Élete utolsó nyolc esztendejét kisbaconi magányában töltötte. De ez a magány olyan volt, hogy szinte azt mondhatnánk: köréje és körülötte szerveződött az egész erdélyi irodalom. Legalábbis annak jelentős része. Elsősorban a fiatal írónemzedék vállalta, fogadta, nevezte, mondhatni követelte vezérének. Paál Árpád, Zágoni István, Szentimrei Jenő, Nyirő József, Tamási Áron, Bartalis János, Tompa László és sokan mások apjuknak nevezték, ő meg fiainak szólította őket. Felhasználva kiváló budapesti kapcsolatait, Benedek Elek jelentette meg az erdélyi prózaírók első antológiáját Trianon után. Kijött, és addig házalt, amíg 1925-ben fedél alá hozta Erdélyi történetek címen. Igen fontos irodalomtörténeti tett volt ez, mert Gulácsy Iréntől Sipos Domokosig minden akkor élt valamire való erdélyi írónak benne van egy-egy írása. Nagyon nagy dolognak számított ez akkor, mert a trianoni határ szellemi határt is jelentett, és ő áttörte.- Nyilvános életének legnagyobb legendája a Cimbora-legenda.- A Cimbora Szatmáron jelent meg, és Szentimrei Jenő indította útjára. Cimbora Szentimrei Jenő kedves kutyája volt, és ő ezt a nevet adta a gyermeklap címének is. Bár a lapcím nem Benedek Elektől származik, mégis őt később azzal vádolták meg, hogy hízelegni akar a románoknak. Tudniillik a cimbora román eredetű szó, a „simbras” félig felszabadított, fogatos jobbágyot jelent. Nagyon jelentős írók indultak innen útjukra. Dsida Jenő első verspróbálkozása a Cimborában jelent meg. Az első Tamási portré és az első Tamási Áron mese szintén a Cimborában látott napvilágot. Tamási New-Yorkban írt egy mesét, A legénkék kirája címmel, és elküldte Elek apónak, aki meg is jelentette a gyermeklapban. Tamási a mesét később Hűséges Mártonka címen átdolgozta, és az oly híres mesenovellákat ennek nyomán írta meg. így született meg a mesenovella, mint műfaj.- Benedek Eleket miért nem hívták meg a marosvécsi találkozóra? Van erre értelmes magyarázat?- Van. Az is az például, amit Szentimrei levélben is megírt. A találkozót korosztályhoz kötötték. így zárták ki Szabolcska Mihályt is, akit semmiképpen sem akartak meghívni. Benedek Elek faluról induló, oda visszatérő, a polgári világban is a radikálisokkal szövetkező vén rebellis volt. A marosvécsi találkozó pedig elsősorban intellektuális, és (már Bánffy miatt is) enyhén arisztokratikus, politikai elkötelezettséget nem vállaló, kicsit eklektikus írói csoportosulás volt. Ráadásul Bánffy (Kisbán) Miklós egyfajta vetélytársat szimatolt benne. Benedek Elek megjelenése kérdésessé te(he)tte volna, ki legyen a vezetője a marosvécsi írói csoportosulásnak.- Az író-olvasó találkozók kapcsán is kialakult egyféle legenda Benedek Elek körül...- Amikor elindult „fiaival” az ún. íróolvasó találkozókra, ő ott valóban vezérré vált. Vezére lett azoknak az íróknak, akikkel bejárta Erdély legeldugottabb falvait, vidékeit. Otthonmaradásra, elkötelezettségre biztatták Erdély lakosságát, így született meg és állt össze sok-sok elemből egy óriási Benedek Elek-legenda, aminek az árnyalása, helyenkénti tompítása volt a feladatom.- Benedek Elek utóélete legalább annyira izgalmas, mint amennyire az volt az élete.- Amikor felavatták a kisbaconi emlékházat, Sütő András Erdő vidéki jegyzetében egyebek közt a következőket mondta: volt ő már rebellis Tisza Kálmán mamelukhadában, naiv székelymentő, nemzetnevelő, üldözőbe vett történelmi romantika; volt indexen és utódaiban kulák is. Az életút megítélése épp annyira bonyolult, mint maga az életmű. Mert a sztereotípiával ellentétben itt egyáltalán nem egy egyszerű mesemondóról van szó. Tamásinak igaza volt, amikor azt mondta: ő volt és ma is ő a magyar mesekirály. Senki nem gyűjtött, nem mondott és nem út annyi mesét, mint ő... De jóval több volt ő ennél. Azon túl, hogy ő a magyar mesekirály, Benedek Elek a magyar tárcanovella egyik megteremtője, a magyar publicisztika egyik úttörője, az erdélyi magyar irodalom hőskorának az élharcosa. Ma is benne van a magyar szellemi és kultúrtörténeti körforgásban. Él és hat. ■ < V & V Fogorvosi rendelő Dr. Vág János fogszakorvos a Damjanich u. 31 /A fsz. 2. alatt rendel (Budapest,VII. kér.) hétfő-szerda: 14.00 -19.00, kedd-péntek: 9.00 -14.00 Időpontegyeztetés a 321 - 6819, vagy a 06-20-341 -5980 telefonszámon. Konzerváló fogászat (tömés, fényrekötős tömés, gyökérkezelés), rögzített és kivehető fogpótlások, ultrahangos főgkőeltávolítás, iontoforézis kezelés, röntgen Ifj. Dr.Vág János fogszakorvos (klinikai orvos) Rendel: kedd, csütörtök 16-18-ig Időpontegyeztetés: 321-6819 (rendelési időben), 318-0950,318-0959 mellék: 5919,5908 (napközben), 466-0289 (esténként) Nagyörlőfogak gyökérkezelése (laterál kondenzációs gyökértömés), csapos fogfelépítés, nagyörlőfogak esztétikus restaurációja, vállasán előkészített koronák nemesfémből
