Nyugati Magyarság, 2007 (24. évfolyam, 2-12. szám)
2007-04-01 / 4. szám
I. évf., 2. szám 2007. április A NEMZETI ÖSSZEFOGÁS LAPJA A magyar vidék élni akar! A vidék polgárai -különösen a gazdák- szempontjából hosszú távra meghatározó lesz az, ami az elkövetkező néhány hónapban történik. Ugyanis most zajlik az agrárigazgatásban az elmúlt 50 év legnagyobb átalakítása. Hamarosan döntés születik arról, hogy milyen módon használjuk fel a számunkra elérhető uniós forrásokat, ezekben a napokban kerül benyújtásra az Agrár- és Vidékfejlesztési Stratégiai Program. Most dől el, hogy kik kapnak esélyt a túlélésre, a fejlődésre, és kik lesznek azok, akiktől a fejlődés lehetőségét véglegesen megvonják. A mostani döntések visszafordíthatatlan folyamatokat indítanak el. Véglegesen átalakítják a magyar vidék arculatát, a mezőgazdaság szerkezetét. 2007-ben végleg eldől, hogy a kormány a versenyképesség bűvöletében a nagybirtok mindenhatóságát támogatja csupán, vagy tudomásul veszi, hogy a termőföld több mint felét 200 ezer gazdálkodó család műveli és közel 500 ezer őstermelő próbálja jövedelmét kiegészítve megművelni kisebb parcelláját. 2007-ben végleg eldől, milyen birtokszerkezet alakul ki, lesz-e az agrártermelők között nemzeti szintű összefogás, amely pozícióikat a nemzetközi piacokon erősíti. 2007-ben végleg eldől, hogy milyen lesz a magyar vidék arculata, hogyan alakul a város és a vidék kapcsolata. Olcsó tömegtermelésre rendezkedünk be, vagy képesek leszünk kihasználni természeti adottságainkat, és képesek leszünk-e élhető vidéket teremteni. 2007-ben végleg eldől, hogy az elkövetkező évtizedekben a ma még földtulajdonos gazdák tömegéből minimálbéren foglalkoztatott bérmunkás, vagy ahogy a napokban az egyik rendszerváltó politikus fogalmazott „biológiai robot” lesz, kiszolgálva minden feltétel nélkül a nemzetközi tőke befektetőit. 2007-ben végleg eldől, hogy a rendelkezésre álló uniós fejlesztési forrásokat elérhetővé teszik-e a gazdák részére, vagy rájuk hivatkozva, nevükben az ún. integrátorok, kereskedőházak vagy az uniós források lenyúlására szakosodott csoportok gazdagodnak tovább. 2007-ben végleg eldől, hogy vidéken a fejlesztéseket a helyi erőforrásokra alapozva az ott élő emberek érdekében és összefogásával valósítják meg, vagy a befektetői tőke kap elsőbbséget, ők használják fel az uniós forrásokat. 2007-ben végleg eldől, hogy képesek leszünk-e megvédeni a termőföldet, képesek leszünk-e elsőbbséget biztosítani a földszerzésben, földhasználatban a településeken élő gazdáknak, családi gazdálkodóknak, képesek leszünk-e a vidéken megtermelt jövedelmet ott tartani, ahol az keletkezett. 2007-ben végleg eldől, hogy az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program néhány ezer tőkeerős vállalkozás számára teremt esélyt a vagyona gyarapításra, a profit szerzésre, vagy a vidéki polgárok összefogásával közösen teremtünk élhető vidéket. Megvalósítható, jó programokat csak konszenzussal lehet megalkotni. Ám, Magyarországnak nincs konszenzussal elfogadott agrár- és vidékfejlesztési stratégiája. Milyen stratégia az, amelyik az európai módon szövetkező gazdákat, a több mint ötszáz gazdaszövetkezetet kizárja az uniós fejlesztési források igénybevételéből. Amelyik olyan gazdasági mérethez köti a fejlesztési források igénybevételét, hogy a gazdaságok több mint 90 százaléka még csak nem is pályázhat. Nem az első eset, hogy az Európai Unióra való hivatkozással hoznak hátrányos helyzetbe különböző termelői, társadalmi csoportokat. Nem első eset, hogy úgy hivatkoznak az Európai Unióra, hogy közben az adott kérdésben semmilyen egyeztetés nem történik. Európában a partnerség a problémák megoldásának legfontosabb eszköze. A tárgyalási készség, a nyitottság alap érték. Ezzel a magyar kormánynak is élni kellett volna, ha pedig eddig nem tette, akkor a lehető legrövidebb időn belül változtatnia kell a magatartásán. Valamennyiünk érdeke, ám a kormányzó pártok felelőssége is- mivel a döntés lehetősége, ha minimális parlamenti többséggel, az ő kezükben van - hogy nemzeti sajátosságainkhoz, adottságainkhoz igazodó élhető Magyarországot teremtsünk. A rendelkezésre álló fejlesztési forrásokat úgy használjuk fel, hogy a jövedelem nagyrészt ott maradjon, ahol az keletkezik. A tudás, az információ minden polgárhoz egyformán eljusson. Eredményesen működő erős, jól szervezett mezőgazdaságot teremtsünk, amely nélkül nincs élhető vidék, tiszta, egészséges élelmiszer, tiszta, egészséges környezet. Jakab István a Magosz elnöke V__________________________________________________________) Szóról szóra Részletek a Magosz hódmezővásárhelyi küldöttgyűlésén elhangzott felszólalásokból Dr. Ángyán József Egyetemi tanár, országgyűlési képviselő Kedves Barátaim! Mi zajlik itt körülöttünk? David Korten azt mondja, hogy egy olyan modem kétpártiság alakult ki a világban, ahol az egyik oldalon állnak a globális tőkeérdekek (és a helyi rezidenseik, hadd tegyem hozzá), a másik oldalon pedig a helyi közösségek a saját érdekeikkel. Ez önmagában, ahogy Korten mondja, nem probléma. A tőke márcsak ilyen, maximális profitra törekszik, és nem sokat foglalkozik a közösségek érdekeivel. Probléma, barátaim, akkor keletkezik, ha az állam, amit a közösségek éppen azért hoztak létre, hogy ökoszociális szempontok szerint korlátozza a tőke mozgását, átáll a tőke oldalára. Nos ekkor a közösségek védtelenné válnak, ekkor barátaim végünk van. Brutálisan szembesülünk azzal, hogy ami ma Magyarországon zajlik, az nem más, mint ennek a gyakorlati beigazolása. Most kezdjük csak igazán látni, hogy mi is történik velünk, ha a mi kormányunk, a mi államunk átáll a tőke oldalára. Barátaim, ezt nem csak én mondom. Ezt a baloldali értelmiség mondja. Hadd idézek egy szociológust ebből a körből, Szalai Erzsébetnek hívják. A baloldali értelmiségiek társaságának egyik alapító tagja, aki a Gyurcsány-csomagot úgy értékeli, hogy „a globális tőke átveszi a hatalmat Magyarországon”. Ezzel kell sajnos szembesülnünk. Ha a globális tőke kormánya van hatalmon, akkor a globális tőke diktálja a játékszabályokat. Miniszter úr ezt Ön is tudja. Ezért minden nagyrabecsülésem az Öné, hogy - bár láthatóan egyre kevesebb sikerrel, de még - próbál ebben a közegben tenni valamit. 3300 milliárd forintról szól ez a történet. Ennek egy része, a direkt támogatások normatív módon jönnek. Itt nagy mozgástere a magyar kormánynak nincs, mert ezek normatív módon járnak a gazdáknak. Mozgástere hol van, barátaim? Ahol a megújulásnak, ahol a családi gazdálkodás megerősítésének a pénzei vannak, ahol a minőségi szerkezetváltás forrásai vannak. Ez pedig a vidékfejlesztés. Átalakul az európai agrár- és vidékpolitika. A vidékfejlesztésre kerülnek azok a források, amiből meg tudnánk erősíteni a családokat, a vidék gazdaságát és társadalmát. 1500 milliárd forintról van szó. Ez az az összeg, amiről tehát nagyrészt a magyar kormány dönt. Mi dönthetjük el, hogy mire használjuk fel, attól függően, hogy milyen állapotban vannak a családjaink, és milyen állapotban van a vidék gazdasága. Ennek az 1500 milliárd forintnak a felhasználási kereteit foglalja össze az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program. Nos ez az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program pénzügyi terveivel nem járt társadalmi egyeztetésen, sőt nem volt a Parlament előtt sem, nem volt nyilvános a pénzügyi táblázata. Kedves Miniszter úr. itt vannak nálam azok az étlapok, amiket ebből az európai rendeletből tetszettek csinálni. Ezek nagyon szép, színes brosúrák. Mind a kettő. Ez volt az, amivel a road-show lezajlott tavaly augusztusban, nyár végén, 1 hónap alatt, szűk körben. * Hadd mondjak egy-két konkrét dolgot a versenyképességi támogatási jogcímek közül. Fiatal gazdák induló támogatása. A teljes összegnek a 0,64 százaléka jut erre. Nesztek fiatalok, van ezen a soron pénz. Az idős gazdák korai nyugdíjazása, ez a gazdaságátadásra átkeresztelt európai jogcím. (folytatás a II. oldalon) Új Magyarország Vidékfejlesztési Program támogatásai Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) az Európai Tanács 1698/2005/EK az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) finanszírozott támogatásokról szóló rendeleté alapján elkészített, a 2007-2013. évekre vonatkozó nemzeti vidékfejlesztési program. A program hivatalos elfogadására csak júniusban kerül sor. Az első támogatási jogcímeket azonban április elején meghirdetik, a többi megnyitására fokozatosan kerül sor. Az első kifizetések csak 2007 év végén, 2008 elején várhatók. A cikkben ismertetett információk az UMVP elfogadásáig és a végrehajtást biztosító törvény és rendeletek megjelenéséig csak tájékozató jellegűek. A jogszabályok még egyeztetés alatt állnak. Naprakész információk a jogszabályokról és az ÚMVP elfogadásáról a www.fvm.hu weboldalon az UMVP menüpont alatt találhatók. A prioritások A Stratégia átfogó célja, hogy a nemzeti sajátosságokra alapozva hozzájáruljon a vidéki térségek fenntartható fejlődéséhez az Európai Vidékfejlesztési Politika keretei között. A Stratégiában az EU által meghatározott fő prioritások mentén 15 beavatkozási akció került meghatározásra. “A mezőgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének javítása” a Közösségi Stratégiai Iránymutatással összhangban a Stratégia I. Intézkedéscsoportjának átfogó célkitűzése a következő beavatkozási akciók révén valósul meg: 1. A megújuló energiaforrások alkalmazásának és termelésének elősegítése; 2. Az állattenyésztési ágazat életképességének erősítése; 3. Az élelmiszer-feldolgozás versenyképességének javítása; 4. Nagyobb hozzáadott érték előállítása a kertészetben; 5. Mezőgazdasági infrastruktúrafejlesztés és vízgazdálkodás; “A környezet és vidék állapotának javítása” a Közösségi Stratégiai Iránymutatással összhangban a Stratégia II. Intézkedéscsoportjának átfogó célkitűzése a következő beavatkozási akciók révén valósul meg: 6. Agrár-környezetgazdálkodási, Natura 2000 és erdő-kömyezetgazdálkodási támogatás; 7. A Kedvezőtlen Adottságú Területek és a tradicionális mezőgazdasági táj megőrzése; 8. Beruházási támogatás a környezeti előírások és a vízgazdálkodás érdekében; 9. Az erdősítés és a gyorsan növő fajok támogatása; 10. A jó minőségű víz egyensúlyi mennyiségének biztosítása; 11. A talajvédelem erősítése; 12. Az állatjóléti kifizetések biztosítása; “A vidéki térségek életminőségének javítása és a diverzifikáció ösztönzése” a Közösségi Stratégiai Iránymutatással, összhangban a ni. Intézkedéscsoport átfogó célkitűzése három beavatkozási akció révén valósul meg: 13. A diverzifikáció, mikro-vállalkozások és turizmus természeti és kulturális örökségre épülő támogatása; 14. Az alapszolgáltatásokhoz való hozzáférs javítása és falumegújítás; 15. A helyi kapacitás kiépítésének támogatása; Hazánknak 2007-2013 között mintegy 5 milliárd euró fejlesztési forrást van lehetősége az agrárium, a vidéki környezet és a vidéki térségek életminőségének fejlesztésére költeni. Ebből 3,8 milliárd eurot az EU biztosít, 12 milliárd euro nemzeti forrásból származik. A programra fordítható uniós források éves eloszlása: 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Összesen 1 570,811 [ 537,525 498,635 509,252 547,603 583,304 578,709 3.805,843 (folytatás a III. oldalon)
