Nyugati Magyarság, 2007 (24. évfolyam, 2-12. szám)
2007-04-01 / 4. szám
II. oldal Nyugati Magyarság - Hungarians of the West - Hongrois d'Occident - Melléklet 2007. április Szóról szóra Fél százalék jut erre is. Barátaim ez az az eszköz, talán ezt már tudjuk, amellyel a folytonosságot és a megújulást tudnánk a családi gazdálkodásban biztosítani. Mert, ha az idős gazda elér egy kort - ez általában 55 év- és úgy dönt, hogy átadná a fiatalabbnak - általában a saját fiának - a gazdaságot, és megállapodnak, hogy a fiatal gazda továbbviszi a gazdaságot, és legalább 10 évig nem adja el, akkor ezért az idősnek korai nyugdíj jár. A fiatal pedig jogosulttá válik a fiatal gazda induló támogatására, mellyel megújíthatja az átvett gazdaságot. Ehelyett Miniszter úr, Önök mit tesznek? „Földért életjáradékot” programot hirdetnek. Mi ott a lényeg? Nem a folytonosság és a megújulás, hanem épp ellenkezőleg: a családtól elvenni a földjét. Miniszter úr itt is szóba hozta a műszaki, technológiai megújítás kérdését. Nem az a kérdés, hogy tőkehiány van-e a mezőgazdaságban. Persze, hogy az van. Tudja mi a probléma ezzel? Ide - technológiai fejlesztések, beruházások támogatására, arra a bizonyos fizikai tőkefejlesztésre - a vidékfejlesztési források 38 százalékát tervezik, de olyan játékszabályokat határoznak meg, hogy ahhoz a családi gazdálkodók nagy része - bocsánat, hogy ezt ilyen szlengben mondom - hozzá sem tud „szagolni”. Miniszter úr, Önök a pályázat beadásának feltételeként előírt életképességi határt 5 EUME-ben szabták meg, és ebből nem hajlandók engedni. Én pontosan tudom, hogy azért, mert azok a tőkés társaságok, akik ezt a pénzt meg akarják szerezni, azok nem engedik meg, hogy „szétszórják” az emberek közt ezt a pénzt. Koncentráltan kell felhasználni, hallottam ezt az érvelést. Annak kell odaadni ezt a pénzt, aki ezt a leghatékonyabban tudja felhasználni, és azok pedig a legnagyobb tőkés társaságok. Várnak már erre a pénzre, én pontosan értem. Ha életképtelennek minősül a gazdaság, nem adhatja be a pályázatát. Nemhogy nem nyerhet, be sem adhatja a pályázatát. De tudják barátaim, mit is jelent ez az 5 EUME életképességi határ? Mondok néhány példát. Ez például a szarvasmarhánál korcsoporttól és hasznosítási típustól függően 74-104 állat. Vagy például lótartásban 57 állat. Hány portán szédeleg ma 74-104 szarvasmarha vagy 57 ló Magyarországon a családi gazdálkodási kategóriában? Miniszter úr, az élethivatásszerűen mezőgazdaságból élő családok 80 %-a nemhogy nem nyerhet ebből a bizonyos föltőkésítési pénzből, hanem be sem tudja adni a pályázatát! Gráf József Földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter Én a hitemet amellett teszem le, hogy nekünk ezt a műszaki-technológiai elmaradottságot be kell hozni a következő 2-3 évben, mert nem engedhetjük meg magunknak, hogy ötször olyan erős technikai felszereltségű vállalkozókkal versenyezzünk. Ha mi azt mondjuk, amit most mond az Európai Unió számunkra, hogy szinten tartani vagy visszafejleszteni a mezőgazdasági termelést, akkor kőbe véssük az elmaradottságunkat is. A magyar agrár külpolitikának és az Európa Uniós politikának kőkemény képviselete az, amiben én ragaszkodom ahhoz, hogy Magyarország számára meg legyenek a termelés-fejlesztési feltételek is. Ez alapkérdés a következő időszakra. Nagyon fontos téma, melyek azok a területek, amit fejleszteni szeretnénk 2007-2013. között. Óriási pénzről van szó, 1500 milliárd forintról a pályázati lehetőségként, 1600-1700 milliárd forintról a közvetlen támogatások esetében, azzal együtt, hogy 2011-2012 ki is egyenlítődnek a támogatások. Állattenyésztő vagyok, de ne vegyék elfogultságnak, hogy azt mondom, hogy állattenyésztés mindenekelőtt. A magyar mezőgazdaság beteg. A betegség legfőbb oka az, hogy 40 százalék az állattenyésztés és 60 százalék a növénytermesztés aránya. A magyar adottságoknak pont a fordítottja felelne meg. * Van néhány olyan méltánytalanság, ami érte a Magoszt és ezért elnézést is kérek. Nem akarom a felelősséget a földkérdésben, vagy az NFA kérdésben a bizottságra visszahelyezni. Nem én nevezem ki a Felügyelő Bizottság tagjait, hanem a Mezőgazdasági Bizottság válassza. A szóbeli véleményemet, azt hiszem, ismeri a Magosz vezetése, most írásban is meg fogom erősíteni. A bizottság elnökét fel fogom kérni arra, hogy tűzzék ismét napirendre a kérdés elemzését és azt a méltánytalan helyzetet, szószerinti fogalmazásba beírom, hogy az egyik legnagyobb érdekképviselet nem tud benne részt venni, ezt szűntessék meg és ehhez minden politikai súlyommal, ránehezedek a kérdés megoldására. Orbán Viktor FIDESZ Magyar Polgári Szövetség elnöke A FIDESZ Magyar Polgári Szövetség és a MAGOSZ hosszú távú stratégiai szövetségben van egymással. Önök emlékezhetnek arra a korábbi ígéretre, amit nem tudtam megtartani ez idáig, talán egy vagy két évvel ezelőtt hangozhatott el egy hasonló rendezvényen, miszerint minden erőmmel azon leszek, hogy a magyar mezőgazdaság irányítását a magyar gazdák kezébe adjuk. Ami azt jelenti, hogy a MAGOSZ által kitermelt, leendő agrárvezetők kezébe adjuk a magyar mezőgazdaság irányítását. Ezt az ígéretemet ez idáig nem tudtam megtartani, mert nem tudtunk olyan helyzetet előállítani, amikor ez a döntési lehetőség a rendelkezésünkre állt volna. Ellenben, amit nem sikerült megtennünk egy lépésből, azt majd két lépésben fogjuk megtenni, mert odáig azért eljutottunk, hogy az Önökkel kötött megállapodás azon passzusát betartottuk, miszerint a Magosznak, nemcsak érzékelhető, hanem meghatározó képviseletet is sikerült teremtenünk a Magyar Országgyűlésben. A pénztelen ember, az olcsó megoldások híve. Az, aki pedig nem szeret dolgozni, de nagy hasznot akar zsebre tenni, az gátlástalan ember. Magyarországon ma a reformnak nevezett pénzbehajtás fő mozgatója ez a két emberi tulajdonság. A pénztelenség és a gátlástalanság. Kérem, gondolkodjanak el azon, hogy nem furcsa dolog-e az, hogy Magyarországot három, milliárdos üzletember tette tönkre, a miniszterelnök, a pénzügyminiszter és a gazdasági miniszter. Olyan emberek, akik állítólag a magángazdaságban sikeresek. De amikor rólunk volt szó, a közösségről, a magyar nemzetről, meg az államháztartásról, akkor bizony csak évek alatt visszafizethető hiányokra, hiányzó milliárdokra, csődbe rántott államgazdaságra futotta a tehetségükből. Az új arisztokrácia gátlástalanságra és kapzsiságra épülő politikája tette tönkre Magyarországot az elmúlt években, és ez ma már világosan látható. Lehet-e reformernek nevezni a borhamisítót. Ha a reform szót úgy értjük, ahogy a kormány érti, akkor igen. Hiszen ma mit jelent a reform, költséghatékonyságot. Nem költséghatékony-e az, ki tablettából készít bort. A maga szempontjából mindenképpen az, hiszen a legkisebb ráfordítással a legnagyobb hasznot húzza, vagyis költséghatékony. A kormány is ilyen megoldást választ a hiány „befoltozására”, a lehető legnagyobb bevétel előteremtésére, ez a tablettás reform. A reform borhamisítók korában a postákat bezárják, az iskolákat megszűntetik, a vasúti pályaudvarokat, a számyvonalokkal együtt pedig felszámolják, és a magyar vidéket, mit hallhattuk, elmúlásra akaiják kárhoztatni és ráadásul ezt még reformnak is nevezik. Beszéljünk egyenesen Tisztelt Miniszter úr, tisztelt hölgyeim és uraim. A magyar gazdavilág már nem képes arra, hogy sok olyan évet túléljen, mint amilyen esztendőket az elmúlt 5 esztendőben megtapasztalt. Ha ez így megy tovább, akkor, amit nem lehetet elérni tsz-esítéssel, azt a most sokkal kifinomultabb és ravaszabb piacgazdasági eszközökkel fogják elérni, föl fogják számolni a magyar gazdavilág tekintélyes részét. * Magyarországot legyengíti, hogy ha hagyjuk, hogy a magyar föld külföldi tulajdonba kerüljön. Magyarországot legyengíti, ha engedjük, hogy a mezőgazdaságot tovább liberalizálják, és nem tudunk gátat vetni az ide beáramló rossz minőségű élelmiszereknek. Magyarországot gyengíti, hogy ha a kis- és középgazdaságokat tönkreteszik és átadjuk a terepet a tömegtermelést folytató nagyüzemeknek. Magyarországot ma gyengíti, hogy a vidéki infrastruktúrát fölszámolják. Az erős Magyarország képes saját maga fönntartására. Az önfenntartás alapja pedig nem lehet más, mint a föld és a vidék, mindig is az volt. A magyar államnak komoly adósága van a magyar vidék felé. Magyarországnak jók a vidéki adottságai, nemcsak a mezőgazdaságiak, de a turisztikaiak, az idegenforgalmiak és a kulturális adottságok is. Ezeket kell kiaknáznunk, amikor a vidék jövőjéről beszélünk. Magyarország csak a magyar földdel együtt Magyarország, és a magyar nép csak a magyar földdel együtt magyar nép, márpedig mi magyar nép akarunk maradni. Glattfelder Béla Európai Parlamenti képviselő Európában egyértelműen többségben vannak azok, akik a közös agrárpolitikát meg akarják szüntetni. Többségben vannak, mert több olyan tagállam van, amelyik finanszírozza a közös agrárpolitikát, mint olyan, aki ennek a hasznait élvezi. Vannak, akik azt mondják, hogy 2021 -re, mások szerint várhatóan már 2014-re meg fognak szüntetni minden piaci támogatást. A sok kedvezőtlen jel és ártó szándék ellenére az európai és a magyar mezőgazdaság jövője nem reménytelen .Ma már többen gondolkodnak hozzánk hasonlóan a mezőgazdaságról, mint akár fél évvel ezelőtt. Ez a változás annak köszönhető, hogy egyre többen döbbennek rá, hogy az energiakészleteink nem kifogyhatatlanok, a kőolaj és a földgáz egyszer tényleg el fog fogyni. A mezőgazdaságnak tehát nemcsak élelmiszert, hanem energiát is kell termelni. Buzek Menyhért a Bugyi gazdakör elnöke Régen a napszámost arra kértük, hogy a dolgát ne a szomszéd kukoricájában végezze el. Most azt kell mondanunk neki, hogy igenis, tegye azt, mert ha az én földemen történne meg az eset, akkor arról számot kell adnom a hatóságoknak. Ma itt járunk a magyar gazdák elszámoltatásában. Bugyi község gazdái, már több évtizeden keresztül országos hírnevet, megbecsülést szereztek maguknak azáltal, hogy a rendkívül jó minőségű, ízletes, biztonságos és frissen szedett zöldségfélékkel látták el Budapest és országunk egy részét. A megváltozott világunkban úgy tűnik, hogy a sok évtizedes gyakorlati tapasztalat, tudás, elkötelezettség a magyar nép iránt már nem elég az életben maradáshoz. Mert a fejlett külföldtől importált spekuláció, ármánykodás, megosztás, a gyengébbek tönkretételére való törekvés, a kiszipolyozás, néha a közvélemény ellenünk hangolása nem a mi tulajdonságaink közé tartoznak. Ebben a környezetben csak az tud életben maradni, aki erős és másokat karvalyként fal fel. A bugyi gazdák termőföldje alatt, hatalmas sóderkészlet van. A tőkének erre van szüksége, mely hihetetlen nyomás alá helyez minket és próbál a tevékenységünkben feladásra kényszeríteni. Bugyin van még állami föld, mintegy 2800 hektár. Ennek egy részére 2002- ben igényt nyújtottunk be a Nemzeti Földalap Kezelő Szervezethez vételi szándékkal. Amikor a mi gazdáink jelentkeztek földvásárlási szándékkal, a kiírást inkább levették a palettáról. Egy újabb csomagot kínáltak értékesítésre, 674 hektárt -191 millió forintért - egybe. Mi bugyi gazdák a teljes állami területből 700-800 hektárt szeretnénk megvásárolni. Ha hasonló kiírás történik földvásárlási közösséget kell létrehoznunk, mert együttesen kell ajánlatot tennünk. Ha sikerül is a vétel, a továbbiakban rendkívüli bonyodalmakkal kell szembenéznünk. Ugyanis a termőföld osztatlan közös tulajdonba kerül, így kell majd a hitelt megszerezni, azt törleszteni, jelzáloggal terhelni, blokkazonosítóra berajzolni a használatot, a kifizetéseket a megfelelő személyeknek juttatni. A területekre jelenleg érvényes haszonbérleti szerződés van 2013-ig, de nem ismerjük annak egyéb kikötéseit. Ezekkel a területekkel beléptek az agrár környezetgazdálkodásba, kifutási idő még körülbelül 2 és fél év. Lehet, hogy megvesszük a földet, de más élvezi annak hasznát. Még nagyobb baj az, hogy a környéken megjelent egy befektetőcsoport, akinek strómanjai nem környékbeliek és 45 százalékkal is többet tudnak ígérni a termőföldért, mint mi. Konrád Istvánná Az Országos Gazdaasszony Tagozat elnöke Gazdasszonytagozat - helyesen és parasztosan mondva! Asszonyok, lányok szövetsége, a vidéken, falun, mezővárosokban élő, az agráriumban dolgozó családtagok, férjek, gyermekek biztos és stabil háttere kíván lenni. A közreműködéssel talán színesebbé is kívánjuk tenni az érdes férfikéznek szánt munkát, ami a technika világában sem bír kisebb jelentőséggel, mint valamikor. Most máshogyan és más miatt nehéz. Mások a világ kihívásai, a napi feladatok útvesztői, s a politika és a világgazdaság mozgatórugóinak ismerete sem árt. Szóval mi nem sziklákat szeretnénk megmozgatni és elgördíteni a helyükről, csak olyan segítő színfoltja lenni a Magosznak, ami túlmutat a fakanálon. Nem célunk, de ha szükség úgy kívánja, helytállunk a demonstrációknál, nem zárjuk be férjeinket, felnőtt fiainkat, ha mások elkeseredésükben úgy látják, nincs más eszköz, mint a nyilvánosság előtt tiltakozni. Ha családtagjaink az utak mentén állnak és próbálják meggyőzni a kormányt, hogy ne hagyja figyelmen kívül az ilyen jellegű véleménynyilvánítást sem. Igaz, az MTZ nem kiegyenesített kasza, de meglehetősen hatékony kifejezési eszköz az elégedetlenség kinyilvánítására. Ifj. Karsai Ferenc Az Ifjúgazda Tagozat Heves megyei elnöke A labda jelenleg a kormány térfelén pattog. Rajtuk múlik, hogy a beharangozott programokat megtöltik-e tartalommal, valódi tartalommal tölti-e meg? Csak pár negatív példa a közelmúltból:-a fiatal gazda és hozzákapcsolt korkedvezményes nyugdíjazás pályázatok jelenleg csak papíron és szavak szintjén léteznek,-fájó pontként a termelői tulajdonú feldolgozók ügye elsikkadt, a gazdák kormányzati segítség nélkül ebben nem tudnak előrelépni, pedig ez hosszú távú nyereségességet, közvetlen piacra-jutást biztosítana, nekünk fiataloknak pedig vonzó alternatívát jelenthetne,- sokunk a beígért milliárdokból eleve nem, vagy csak nagyon kis mértékben részesülhet, pedig el kell érni, hogy a legkisebb gazdától a legnagyobb Rt-ig, a legszegényebbtől a leggazdagabbig mindenkinek, különösen azon fiataloknak, akik ebből akarnak élni, a mezőgazdaság biztos kenyeret adjon. Ez a mindenkori kormányzat dolga. Elfelejtették, hogy az agrárminiszter a 10 hektáros gazda minisztere is, és nem csak „500 hektár felett van élet”. Ha nem így lesz, nekünk fiataloknak, nincs jövőnk. Ha nekünk nincs, akkor a magyar kézben lévő, magyar tulajdonú mezőgazdaságnak sincs. Jakab István a MAGOSZ elnöke Tisztelt Miniszter Úr, a jelenlévő gazdatársaim nevében is kérem, mutassa be számunkra Kormányának vidékkel kapcsolatos jövőképét. Kérem, ne csupán az intézkedésekről, az eszközökről beszéljen, hanem arról, Önök szerint hét év múlva mit mond a 16 éves ifjú a családjának? Akaija-e folytatni a gazdálkodást? V alamennyi küldött társam nevében kezdeményezem, hogy az NFA Felügyelő Bizottságában a legrövidebb időn belül biztosítsák a Magosz képviseletét. Felszólítjuk a kormányt, hogy a jelenlegi elfogadhatatlan földértékesítési gyakorlatot szüntessék meg és a magyar birtokstruktúra korszerűsítéséhez, a birtokrendezéshez biztosítsák az állami tulajdonban lévő földeket értékesítés vagy bérlet jogán. Kezdeményezzük az eddig értékesített nagyobb földterületek újbóli ellenőrzését, és igényünket mindaddig fenntartjuk, amíg nem lesz képviselőnk az NFA Felügyelő Bizottságában. Felszólítjuk a kormányt, biztosítson lehetőséget a nemzeti agrár- és vidékfejlesztési stratégiai tervben rendelkezésre álló források felhasználásának ellenőrzésére a meghatározó érdekképviseletek bevonásával. Felszólítjuk a kormányt, tegyen eleget a költségvetésben vállalt kötelezettségének, és fizessék ki a gazdáknak jogszerűen járó forrásokat, kiemelt figyelemmel a visszamenőleg elvont 25 milliárd Ft nemzeti kiegészítő támogatásra. Felszólítjuk a kormányt, hogy valamennyi, a támogatásokkal, nyertes pályázatokkal kapcsolatos információt hozzon nyilvánosságra. Felszólítjuk az ellenzéki pártokat, tekintettel a vidéken élő polgárok egyre kiszolgáltatottabb helyzetére, parlamenti munkájuk során programjaik kialakításánál támogassák törekvéseinket.
