Nyugati Magyarság, 2006 (23. évfolyam, 2-11. szám)
2006-07-01 / 7-8. szám
2. oldal Nyugati Magyarság - Hungarians of the West - Hongrois d'Occident 2006. július-augusztus Magyar diák lett a világ legjobbja Rohamosan fogy az MSZP szavazóbázisa, romlik a közhangulat Idén májusban, tehát közvetlenül a választások után, a szavazásra jogosultak körében az MSZP támogatóinak aránya 35 százalék volt, ez júniusra 27 százalékra, júliusra pedig 21 százalékra esett vissza - derül ki a Gallup legfrisebb közvélemény-kutatásából. A Fidesz-re stabilan a teljes lakosság 35-38 százaléka szavazott volna „egy most vasárnap tartandó választáson” ugyanebben az időszakban. A Fidesz -re szavazók arányának ingadozása a minta mérési hibájának határain belül van, az MSZP támogatottságának ilyen mértékű csökkenése azonban jelentős változást jelez az intézet szerint. Az MSZP-től elpártolok elsősorban a bizonytalanok és nem-szavazók számát gyarapították az elmúlt hónapokban. Májusban még tíz felnőttből kettő (22 százalék), júniusban három (27 százalék), júliusban pedig már négy (38 százalék) válaszolt úgy, hogy vagy nem mennének el szavazni, vagy nem tudják, hogy kire szavaznának. A kis pártok szavazóinak köre stabil maradt a választások óta eltelt időszakban, most 2-3 százalék a támogatottságuk. A legnagyobb arányú veszteséget a szocialisták a vidéki nagyvárosokban, a 70 éven felettiek, a diplomások és a közepes jövedelmű családok körében szenvedték el. A legmagasabb jövedelműek változatlanul nagymértékben állnak ki a Párt mögé - körükben nem változott szignifikánsan az MSZP-re szavazók aránya. A MSZP veszteségéből azonban ebben a periódusban igazából még egyik párt sem profitált. Az elmúlt hónapok eseményei és hírei a szocialistáktól elpártolókat a „bizonytalan” politikai attitűdűek táborába sodorta. ROSSZ KILÁTÁSOK Májusban még minden negyedik felnőtt gondolta úgy, hogy az ország meglehetősen jó gazdasági helyzetben van, júliusban már csak minden tizedik magyar vélekedett így. Ugyancsak májusban a lakosság kétharmada (66 százaléka) vélte úgy hogy a magyar gazdaság nagyon rossz, vagy meglehetősen rossz állapotban van, júniusra már az ország felnőtt lakosságának háromegyede (77 százalék), míg júliusban 84 százalék vélekedett így. Különösen megnőtt azoknak az aránya, aki szerint a helyzet „nagyon rossz” (18-ról 34 százalékra). 2004 júniusáig visszamenőleg a kampányidőszakot leszámítva mindig többen voltak azok, akik a következő 12 hónapban inkább anyagi helyzetük romlására számítottak, mint azok akik javulásra. 2006 január elején megváltozott ez a tendencia és egészen májusig az optimisták voltak többségben. Júniusra drasztikus változás következett be a következő évre vonatkozó kilátásokban - a korábbi minden harmadik-negyedik helyett - már több mint minden második magyar látta úgy, hogy a családja helyzete romlani fog, és júliusra ez a tendencia tovább romlott, 10 felnőttből hatan számítanak helyzetük romlására a következő egy évben. Leginkább a 40-59 év közöttiek pesszimisták a következő egy évet illetően, kétharmaduk úgy véli, hogy anyagi helyzetük romlani fog. Az aktuális anyagi helyzet szintén meghatározó a jövővel kapcsolatos várakozásokban, a jobb helyzetben lévők kevésbé pesszimisták, mint a rosszabb helyzetben élők. A következő négy év kilátásait tekintve is egy két éves tendencia változott meg 2006 júniusában. 2004 óta mindig többen voltak azok, akik a következő négy évben anyagi helyzetük javulására számítottak, mint akik rosszabb helyzetet jósoltak családjuknak. 2005-ben már optimista volt a lakosság bő harmada és a pesszimisták csak fele ennyien voltak. Ez a tendencia folytatódott 2006 első felében is, amikor már majd minden második felnőtt volt optimista és csak minden tizedik pesszimista. 2006 júniusában drasztikus változás történt a következő négy év kilátásainak megítélésében, a pesszimisták kerültek túlsúlyba. A következő négy év vonatkozásában csak valamivel derűlátóbb a lakosság, mint a következő egy év vonatkozásban. Minden ötödik felnőtt magyar gondolja úgy, hogy családja anyagi helyzete kicsit, vagy sokkal jobb lesz a következő választások évében. A májusi hangulathoz képest viszont ez lényegesen borúlátóbb prognózis, hiszen akkor még majd minden második felnőtt gondolta ezt (44 százalék). Egzisztenciális helyzetét illetően sokkal rosszabb helyzetre számít négy év múlva a lakosság negyede (23 százalék), a májusi 8 százalékhoz képest. A következő négy év vonatkozásában a 40-59 évesek, a rosszabb anyagi helyzetben élők élők a pesszimistábbak, míg a kifejezett optimizmus leginkább csak gazdagok kiváltsága. (gallup.hu) Egy magyar diák lett a világ legjobb elméleti fizikusa a 37. Nemzetközi Fizikai Diákolimpián. Halász Gábor a budapesti Radnóti Miklós Gimnázium végzős tanulója. A magyar csapat - Kónya Gábor, Meszéna Balázs, Molnár András és Széchenyi Gábor - ezüstérmet nyert. A legjobb elméleti fizikusnak járó különdíjat egy kínai diákkal együtt elnyerő Halász Gábor a versenyről az InfoRádióban elmondta: az elméleti és a gyakorlati forduló is öt órán át tartott, az elméleti rész három hosszú feladatból állt; a gyakorlati fordulóban egyetlen feladat volt. A fiatal fizikus számára a második elméleti feladat volt a legnehezebb. A leírás szerint egy mozgó rudat fényképeznek, ami azért érdekes, mert a rúd elejéről és végéről eltérő idő alatt érkezik meg a fény a kamerába. Ebből kellett kiszámolni például, hogy mekkorának látszik a rúd, és mi történik a rúddal különböző helyeken - tette hozzá Halász Gábor. A kísérletben mikrohullámok viszszaverődését, törését kellett vizsgálni. A végzős gimnazista szerint a viaszból készült prizmák törésmutatójának meghatározása volt a legnehezebb. Halász Gábor úgy véli: a diákolimpiái feladatok szintje nem haladja meg a középiskolai tananyagot. Az olimpián az a legfontosabb, hogy tudjon az ember gondolkodni, és képes legyen gazdálkodni az idővel, amiből nagyon kevés van a feladatok számához képest - hangsúlyozta Halász Gábor, aki az ELTE Természettudományi Karán, fizika szakon tanul tovább. InfoRádió Részt vettem a Kárpát-medencei magyar gyermekek tehetségkutató versenyén Idén, 2006-ban indította útjára először a Független Újságírók Szövetsége a Kárpát-medencei magyar nemzetiségű gyermekek tehetségkutató versenyét, Ismerd meg világ a magyar tehetséget! címmel. A Nyugati Magyarság című havilapban olvastuk a felhívást és édesanyámmal elhatároztuk, hogy benevezek. Nagyon szeretek énekelni, s már régóta szerettem volna egy ilyen versenyen részt venni, és itt is megmutatni, mit tudok. Az elődöntők után, 2006. július 15-én, Leányfalun került sor a magyarországi gyermekek középdöntőjére, ahol több kategóriában is indultunk. Volt, aki mesét mondott, vagy verset szavalt. Voltak, akik néptáncot adtak elő, vagy hangszerrel léptek fel. Mások musicalt, vagy népdalt énekeltek. Egy dolog közös volt bennünk: mindenki nagyon színvonalas műsort adott elő. Én egy népdalcsokorral léptem fel. Nagyon megörültem, mikor a zsűri közölte, hogy én jutottam tovább a döntőbe, a népdal kategóriában. Már nagyon várom a döntőt, a Magyarok Házában, ahol más országokból is jönnek magyar gyerekek versenyezni. Remélem jövőre is lesz alkalmam részt venni ezen a versenyen. Péter Fruzsina Az MSZP legrosszabb napjait éli A közvagyon utolsó nagy kiárusítása készül Csath Magdolna neves közgazdász azt javasolta a Magyar Nemzetben közölt nemrégi cikkében, hogy készüljön alapos elemzés a magyarországi privatizációról. Addig pedig, amíg ez az elemzés nem készül el, minden privatizációt le kell állítani. Ezt az ellenzéknek szakmai alapon és határozottan követelnie kellene. Már csak azért is, mert szükség lenne egy olyan nemzeti megegyezéssel összeállított vagyoniistára is, amely tartalmazná azon nemzeti-közösségi értékeket és vagyontárgyakat, amelyeket semmilyen körülmények között nem lehet magánkézbe adni. Az ellenzék azonban hallgat. A privatizációs úthenger pedig - úgy tűnik - zavartalanul mehet előre. Az ország vagyona így csendben átvándorol egy kisebbség kezébe, miközben a nemzetgazdaság pénzügyei, irányítási színvonala, versenyképessége jottányit sem javul. A költségvetési hiány valódi oka rejtve marad. Egy biztos csupán, hogy nem az okozza, amit még az EU pénzügyi biztosa, Joaquin Almunia sem bírálna: nevezetesen, ha a pénzt kutatás-fejlesztésre, oktatásra vagy innováció támogatásra fordítaná a kormány. Ezt az irányt ugyanis az EU erőteljesen szorgalmazza. A hiány oka azonban nálunk egészen más, és csökkentésének egyik módszereként a koalíció éppen az oktatásra és kutatás-fejlesztésre szánt összegek további lefaragását akarja választani. Ennek a folyamatnak a várható következményeiért, az esetleges gazdasági összeomlásért, az ország teljes függőségi állapotba és perifériára kerüléséért azonban nemcsak a koalíciónak, hanem a hallgató ellenzéknek is vállalnia kell a felelősséget. Az önkormányzati választásokra készülve a szocialista párt szinte romokban hever. Nincs vezető, nincs vezetőség, Gyurcsány Ferenc energiája szétforgácsolódott. Kommunikációs és stratégiai bakik, kapkodások jellemzik a pártot - áll az Index öszszeállításában. Tempóhátrányba került a miniszterelnök, így összegezhető az Index által megkérdezett szocialista és önkormányzati politikusok véleménye, arról, hogy parlamenti választásokon győztes párt az elmúlt tizenhat év legrosszabb népszerűségi mutatóival vág neki az önkormányzati választásoknak. A legfrissebb Medián-adatok szerint az MSZP támogatottsága a teljes népesség körében 37-ről 31 százalékra csökkent, a Fideszé pedig hasonló mértékkel 38 százalékra nőtt. Szakértők szerint ennek a rossz stratégia az oka. Az Index által megkérdezett szakértők szerint, a szocialista pártban csak követik az eseményeket. A kormányfő kommunikációjára alapozva sokan arra számíthattak, hogy a türelmi időszak után, kész, kiforrott és egyértelmű tervezetek kerülnek elő a miniszterelnöki paraván mögül, ehelyett azonban a kapkodás jelei tűntek fel, lásd például a tandíj és az áfaemelés ügyét. A feszültséget mutatja, hogy Karsai József szocialista képviselő az előző frakcióülésen „kipakolt”, és mások is kritizálták, hogy a döntések előkészítésébe nem vonják be őket, és a médiából kell tájékozódniuk. Azt Gyurcsány munkatárai közül is elismerik, hogy ez valóban hiba. „Az információhiány miatt van elégedetlenség, nem volt rá idő, figyelem” - fogalmaznak szinte egyöntetűen a névtelenséget kérő informátorok. A jogalkotási előkészítési munka iszonyatosan lelassult, mivel a tárcák apparátusa egyszerűen leállt, a bizonytalan minisztériumi létszámleépítések bejelentésének következtében. Képmutató és igazságtalan a kormányprogram A Jobbik Magyarországért Mozgalom elutasítja az új Gyurcsány-kormány programját, mert az képmutató és igazságtalan, ezért csak arra alkalmas, hogy aláássa a köztársaság tekintélyét. Képmutató és igazságtalan a kormányprogram, mert a hazudós kampány után, reform címszó alatt irdatlan megszorításokat helyez kilátásba, miközben nem tartalmazza a milliárdosok vagyonadójának a bevezetését. Nem találtuk a kormányprogramban azt a számítást, hogyha Gyurcsány Ferenc ingyenes lízinggel az államtól szerzett ingatlanjait (Szalay utca, Őszöd) visszaadná köztulajdonba, akkor mennyivel kevesebb köztisztviselőt kellene elbocsátani. Ha Gyurcsány Ferenc vagyona után adót fizetne, az menynyivel javítaná költségvetést? Nem találtuk azt a számítást sem, hogy az állammal folytatott üzleti kapcsolata révén milliárdossá lett Kóka Jánosnak vagyonadó címén mennyit kellene befizetnie. Az igazságos köztársaság eszményét rombolja az is, hogy a szintén milliárdos Bajnai Gordon - aki ugyan nem kormánytag, de Gyurcsány főnökségével évi ezer milliárd forint szétosztása fölött fog rendelkezni - ugyancsak nem fog vagyonadót fizetni. A milliárdosok vagyonadójának hiánya önmagában elegendő, hogy elutasítsuk a kormányprogramot. Megjegyezzük azonban, hogy a Jobbik olyan kormányprogramot sem tud elfogadni, amelyben nem szerepel a határon túli magyarok kettős állampolgársága, vagy akkor sem, ha a kormány egy tagja Szodoma-díjas, mint a külügyekhez nem értő Göncz Kinga. (Nemzeti Hírháló) Belföldi előfizetés lapunkra rózsaszín utalvánnyal az alábbi címre: Nyugati Magyarság 1022 Budapest, Bimbó út 53. fsz. 2. Egy évre 2500 Ft NYUGATI MAGYARSÁG Hungarians of the West Hongrois d'Occident Publisher/Editor-in-Chief Felelős kiadó/Főszerkesztő: MIKLÓSSI ISTVÁN Szerkesztő: SZILÁGYI KÁROLY Published monthly by Kiadja havonta a TRANSATLANTIC PUBLICATIONS, INC. P.O.Box 125, Mt. Royal Stn. Montréal,QC H3P 3B9, Canada Phone: (514)731-4192 Magyarországon forgalmazza: CANADA-TRANSATLANTIC Kiadó, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. Magyarországi szerkesztőség: 1022 Budapest, Bimbó út 53., fsz. 2. Tel ./Fax: 326-7531 E-mail címünk: nyugatimagyarsag@axelero.hu Terjeszti: GONDOS BT., FEHÉRLÓFIA Könyvesbolt Előfizetési díjak egy évre: Kanada: CA-$ 45, egyéb országok: US-$ 45, MAGYARORSZÁG: 2500 Ft Előfizethető a szerkesztőség címére beküldött rózsaszínű postautalványon (Nyugaton: csekk vagy money order montreali szerkesztőségünk címére) Kéziratokat nem őrzőnk meg és nem küldünk vissza. A szükséges javítás jogát fenntartjuk. A közölt írások nem feltétlenül képviselik a szerkesztőség álláspontját. A valódi névvel aláírt cikkekért a mindenkori cikkírók felelősek.
