Nyugati Magyarság, 2005 (23. évfolyam, 2-12. szám)

2005-10-01 / 10. szám

2. oldal Nyugati Magyarság - Hungarians of the West - Hongrois d'Occident 2005. október Nem szűnnek a délvidéki atrocitások Erdélyi Géza püspök az idei Tőkés-díj kitüntetettje Az elmúlt napokban újabb magyarel­lenes incidensekről jöttek hírek Szer­biából, ami elkerülhetetlenné tette a Külügyi Bizottság rendkívüli ülésé­nek összehívását. Németh Zsolt, a bi­zottság elnöke az ülésen a legfrissebb esetek között megemlítette, hogy a szabad­kai általános is­kola sportpályá­ján szerb fiata­lok hasba rúg­tak és tíz kör le­futására kény­szerítettek egy magyar diákot, valamint feli­dézte a magyar­kanizsai gyil­kosságot, ahol egy szerb férfi áldozata lett egy ma­gyar fiatalember. A bizottsági elnök ezek mellett utalt a '44-ben ártatlanul kivégzett magyarok szabadkai és zen­­tai síremlékének meggyalázására, il­letve a legutóbbi újvidéki magyarve­résre is. Az ülésen Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke és Dévavári Zoltán, a Vajda­sági Magyarok Szövetsége elnöksé­gének tagja a számolt be magyarok elleni támadásokról A vajdasági vezetők beszámolója után Németh Zsolt bizottsági elnök ki­jelentette: a háttérben álló szerbiai po­litikai erők célja a vajdasági magyarság pszichikai nyomás alatt tartása, a puha etnikai tisztogatás. A háttérben álló po­litikai erők a legnagyobb szerbiai ki­sebbség, a magyarság távozását szeret­nék elérni. Elvár­juk a szerb ható­ságoktól, hogy hagyjanak fel az események baga­­tellizálásával, an­nak a megkérdő­jelezésével, hogy az incidensek hátterében etni­kai indítékok hú­zódnak - tette hozzá Németh Zsolt. Németh Zsolt kijelentette, az atrocitások megfékezé­séhez a jelenleginél sokkal intenzívebb magyar-szerb kapcsolatrendszer kiala­kítására van szükség. Lapzártakor ért véget Borisz Tadics szerb köztársasági elnök budapesti lá­togatása. Jó hír, hogy magyar részről végre egységesen szóvá tette vendége előtt minden államvezetőnk a délvidéki atrocitásokat, rossz hír, hogy csak ígé- | reteket kaptunk cserébe, már tudniillik, | hogy megbüntetik a bűnösöket, bizto- [ sítékokat, hogy véget vetnek atrocitá- | soknak, nem. Ismeretlen tettesek zöld festékkel öntötték le a Vergődő madarat. Magyarország jövője a tizenötmilliós nemzetben van Orbán Viktort, a Fidesz elnökét a dél­vidéki Aracs Társadalmi Szervezet Főnix díjával tüntették ki. A díj át­vételét követően Orbán Viktor a ha­táron túli magyarság megmaradásá­nak fontosságát hangsúlyozta beszé­dében. Mint mondta, Magyarország jövője nem a tízmilliós Magyaror­szágban, hanem a tizenötmilliós ma­gyar nemzetben van, amelyet egyet­len gazdasági övezetté kell alakítani. Ehhez a 21. században a lebomló ál­lamhatárok, a bürokrata államok kor­szakának leáldozásával kitárulnak a lehetőségeink. A szabad mozgás, a vállalkozás szabadsága megnyitja az utat a magyar nemzet újraegyesítése előtt - tette hozzá. „A határon túli magyarok ügye nem ideológiai kér­dés, nem pártkérdés, hanem olyan le­hetőség, amely közös hasznot, gazdasági erőforrást kínál a mai hat­árokon belül élő magyarok számára is” - mondta. „Egy nemzet akkor erős, ha van bátorsága szembenézni múltjával és jelenével. Egy nemzet akkor erős, ha vannak közös céljai és mindenki tagja, részese lehet a közös céloknak, a nemzet közös nagy szabású vállal­kozásainak” - húzta alá. Figyelmez­tetett: ameddig minderre nem le­szünk képesek, addig nem leszünk urai az életünknek, addig csak túlél­jük, és nem megéljük a saját életün­ket. Márpedig - fűzte hozzá 1956 őszének és a rendszerváltozás üzene­tét összegezve „vagy együtt fogunk felemelkedni, vagy sehogy sem”. „Minden magyar felelős minden magyarért” - idézte a Szövetség el­nöke az Aracs Társaság jelmondatát, amely - mint mondta - itt azt jelenti: a meghurcolt magyar vezetők mind­egyikét meg kell védenünk a Magyar állam segítségével. „Mi, belmagyarok sem engedhetjük meg, hogy a délvi­déki magyarok félelemben éljenek, j Az Önök ügye nem a délvidéki ma­gyarok ügye, hanem közös magyar ügy.” A közös magyar ügy pedig kö­zös európai ügy” - szögezte le végül.- A rendszerváltás megnyomorított, megalázott és mindenéből kiforga­tott, a kommunista csehszlovák rend­szer által gyors, két-három évtizeden belüli teljes elsorvasztásra ítélt refor­mátus egyházszervezetet talált a Fel­vidéken. Katasztrofális paphiány, el­kobzott és államosított ingó- és in­gatlan vagyonok, államosított temp­lomok egész sora, befagyasztott könyvkiadás és sajtó, tiltások, köz­­igazgatási- és államrendőri felügye­let, vallás- és egyházellenesre han­golt tömeg. Trianon és Párizs utáni évtizedeket és a kommunista uralom közös hozadékát örökölte püspö­künk, Erdélyi Géza - mondta laudá­­ciójában Roncsol László, a Szlová­kiai Református Egyházkerület főgondnoka 2005. nyarán, a Tőkés­díj átadásán Kisvárdán. Roncsol László méltatásában rá­mutatott: Erdélyi Géza, a Szlovákiai Református Egyház püspöke a ne­hézségek ellenére immár második ciklusában irányítja „Déva várát”, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyházat. Hatalmas építő, szervező és irányító munkát végez. Erdélyi Géza életében fontos szerepet játszik a lelkészi-, teológiai-, tanári- és egy­házszervezői szolgálat mellett a tu­domány és a korábban végzett könyvtárosi- és művészettörténeti munkássága. Cseh nyelven írt habi­­litációja Ravasz Lászlóról szól. Gö­­mör klasszicista építészetéről mo­nográfiát írt. Az eredményekről szólva a mél­tató elmondta: sorra nyíltak meg is­koláik az utóbbi években, így a rozs­­nyói, a rimaszombati és a lévai. Ko­ronájuk a révkomáromi teológia, mely a tavaly megnyílt Selye János Egyetem első teljesen kiépített kara. Leginkább az itt végzett oktatásnak köszönhetően megszűnt a Szlovákiai Református Egyház lelkészhiánya. A díjátadó ünnepségen maga az ünnepelt, Erdélyi Géza hirdette Isten­nek Igéjét. Prédikációjában megáll­apította: igazmondókra van szükség, akiknek látomásuk van a jövendőt il­letően. Mint mondta, imádkoznunk kell azért, hogy eggyé lehessen az, ami összetartozik. Erdélyi Gézának, a „magyarság érdekében kifejtett tevékenységének elismeréseként” adta át a Tőkés-díjat és a Györfi Sándor Munkácsy-díjas szobrászművész által készített em­lékplakettet Lengyel Szabolcs, a Tőkés László Alapítvány kuratóriu­mának elnöke. Lapunk érdeklődésére a kurató­rium elnöke kifejtette: a Tőkés László Alapítványt 1989-ben alapították Tő­kés László tiszteletes védelmére. Kis­várdán már 1989. december 12-én néma tüntetést szerveztek a hívek, hogy a Romániában akkor még tom­boló diktatúra ne tehessen kárt a bá­tor magyar lelkész, családja és gyüle­kezete életében. A Tőkés-díjat minden évben kiosztják, így a kitüntetettek kö­zött találhatjuk Ágoston Andrást, Sára Sándort, Duray Miklóst, Nemeskürty Istvánt, Orbán Viktor volt miniszterel­nököt, valamint Tónk Sándort. A Tőkés Alapítvány 2005. január 1-től tíz-tíz határon túl élő, szülőföld­jén tanuló, magyar iskolába járó diák támogatását kezdte meg. Az ötezer forintos ösztöndíjat a gyimesfelsőloki Árpádházi Szent Erzsébet líceum, va­lamint a Nagyenyedi Bethlen Gábor Református Kollégium tanulói kap­ták. A további felajánlások lehetővé teszik, hogy Nagyváradon és Szat­márnémetiben is megkezdjék a leg­rászorultabb diákok megsegítését. Az alapítvány támogató munkáját Kárpá­talján és Felvidéken is szeretné foly­tatni. (A kitüntetettel készült hosszabb interjú a 7. oldalon olvasható) Csapdában maradt a kormány? Az MDF arra szólítja fel a kormányt, hogy tartsa be az eurózónához csatlako­zás időpontjára tett ígéretét. , Ha a 2010-re tett ígéretet a kormány nem tartja be, akkor hitelét veszti az eu­rópai politika szereplői előtt. A követ­kező nyolc hónapban nem választási kampányhadjáratot kellene a kormány­nak folytatnia, hanem a magyar gazda­ság versenyképességének növekedésére kellene törekednie” - mondta Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője. Kifej­tette: a Gyurcsány-kormány nem tudott kikerülni abból a csapdából, amelyet a megalapozatlan választási ígéretek be­váltása jelentett. Az MDF-es politikus elmondta: az első év az unióban nem a siker éve volt Magyarország számára, amely a 10 csat­lakozó ország között sereghajtóvá vált. Bőd Péter Ákos, az MDF szakpolitikusa, volt jegybankelnök azt mondta: a költ­ségvetést - és ezen belül az adócsökken­tési programot is - újra kellene gondolni a magas deficit miatt.„A nagy államház­tartási hiány kizáija, hogy a többi jelent­kező országgal együtt csatlakozzunk az eurózónához” - fűzte hozzá. Szerinte az az ország, amely nem képes a közös eu­rópai valutát bevezetni, kiteszi magát az árfolyam megváltozásának, és az árfo­lyamkockázat magyar családok és cégek valutaalapú hiteleit érinti. (MTI) Fonyódon tóparti, emelt szintű idősek otthonában helyek még leköthetők. Érdeklődni lehet: 451-3734, 06-20-555-7209, 06-30-25 l-8622-es telefonszámokon. Haláltábor - Csurog, Zsablya, Mozsor Egy találkozó margójára „Ezek az emberek soha nem kaptak kártérítést. A házaink­ban mások laknak, a földjein­ket mások szántják.” Ez év szeptemberében múlt 60 éve, hogy kinyíltak a haláltá­bor kapui a csúrogi, zsablyai és mozsori magyarok előtt. Ez al­kalommal megszerveztük a ta­lálkozót mindazok részére, akik túlélték a haláltábor minden kín­ját. Szabadulásunk évfordulóját talán örömünnepnek is vehet­nénk, de sajnos nem az. Hisz a szabadulásunk napján kezünkbe adtak egy elbocsátó levelet, mellyen az állt, hogy bárhova mehetünk, Csúrog, Zsablya, és Mozsor kivételével. Ezt a dön­tést 1945-ben az akkori Vajda­sági Képviselőház Elnöksége hozta meg a belügyi szervek ja­vaslatára. A szegény megkínzott magyar asszonyok és gyerekek ott álltak egyszál ruhában, csontig lesová­nyodva és akkor döbbentek, rá, hogy földönfutókká váltak. Nincs ahova haza menjenek. Nem volt elég, hogy férjeiket 1944-ben ki­végezték, most megalázva, min­denüktől megfosztva száműzték őket otthonaikból, amelyeket sa­ját két kezük munkájával terem­tettek. 1946-ban a zsablyai bíróság hozott egy határozatot, melyben kimondta, hogy alkalmazni kell a csúrogi magyarokra a kollek­tív bűnösség elvét. Ezzel a hatá­rozattal osztották szét vagy álla­mosították a magyarok vagyonát. Mindez a katonai közigazgatás és Tito beleegyezésével történt. Ezek az emberek soha nem kap­tak kártérítést. A házainkban mások laknak, a földjeinket má­sok szántják. Éppen ezért ki kell mondani, hogy nemcsak „benesi dekrétu­mok” hanem „titói dekrétumok” is voltak. Az évforduló alkalmával ren­dezett találkozón részt vett Dr. Becsey Zsolt EU parlamenti képviselő is, akinek átadtuk a kérelmünket, hogy amennyiben teheti, álljon ki érdekeink mel­lett. A kérésünk az, hogy vegyék le rólunk a háborús bűnök terhét, és rehabilitálják mindazokat, akiket ártatlanul kivégeztek és akiket ártatlanul meghurcoltak. Tehát számunkra az erkölcsi kártérítés a legfontosabb, vi­szont tudtára kell adni a világ­nak, hogy e három község ma­gyar lakosságát minden ingó és ingatlan vagyonától megfosz­tották, és kártérítést soha nem kaptak. Ezt a kérelmet átadjuk a Szövetségi, a Köztársasági és a Vajdasági képviselőháznak. Több mint 300 aláírással. Dr. Becsey Zsolt képviselő úrnak hálával tartozunk, ami­ért elfogadta a meghívásunkat, és külön köszönjük, hogy el­látogatott Csúrogra, arra a helyre, ahol az ártatlan magya­rokat elföldelték, és megnézte a volt katolikus temetőt, ahol most szeméttelep van. Teleki Júlia Magyar oktatás Csángóföldön A megyei tanfelügyelőség az országos tanévnyitó után csak egy héttel enge­délyezte a magyar oktatás megkezdését, több helyen jelenleg is a magyar taní­tók ügyességén múlik, hogy megtarthat­ják az órákat. Az akadályoztatások, megfélemlítések ellenére tizenkét falu­ban közel hatszázötven csángó gyermek jár heti három magyar órára román tan­nyelvű iskolában, a háznál tartott dél­utáni órákat ezren látogatják. Kóstele­­ken és Csík faluban idén először kerül be az órarendbe a magyaróra, és több mint negyvenöt év óta először hirdettek magyar tanári állást Moldvában, jelesen Magyarfaluban, ahová fiatal pedagógus került. Hegyeli Attila úgy véli, a moldvai magyar oktatási programra fordított pénz és az ebből megfizethető tanár, ta­nító nem elegendő ahhoz, hogy a csángó gyermekek körében a magyar nyelvet első nyelvvé lehessen fejleszteni, de az elérhető, hogy a kevertnyelvűség egy tisztább kétnyelvűséggé alakuljon. Ezt mutatják a számadatok is, az elmúlt ti­zenöt év alatt közel ezer csángó diák érettségizett magyar tannyelvű iskolá­ban. Jelenleg százöt középiskolás tanul a négy városban a Moldvai Csángóma­gyarok Szövetsége ösztöndíjával, és évente tízen folytatják tanulmányaikat magyarországi egyetemeken a magyar oktatási minisztérium támogatásával. Lesújtó ellenben, hogy az 1990 óta ma­gyarországi egyetemeken végzett ki­lencven csángó fiatalból alig négyen­­öten tértek vissza Moldvába. A csángó falvakban jelenleg tanító erdélyi pedagógusok két-három évente cserélődnek, és emiatt nehéz biztosítani a folyamatos munkát a moldvai magyar oktatásban. A folyamatos asszimilációs törekvések ellenére a néprajzos szakem­berek jelenleg 9500 magyarul értő vagy valamilyen szinten magyarul beszélő is­koláskorú gyermeket tartanak nyilván a moldvai csángó falvakban. Háromszék r NYUGATI > MAGYARSÁG Hungarians of the West ^ Hongrois d'Occident j Publisher/Editor-in-Chief Felelős kiadó/Főszerkesztő: MIKLÓSSI ISTVÁN Szerkesztő: SZILÁGYI KÁROLY Published monthly by Kiadja havonta a TRANSATLANTIC PUBLICATIONS, INC. P.O.Box 125, Mt. Royal Stn. Montréal, QC H3P 3B9, Canada Phone: (514)731-4192 Magyarországon forgalmazza: CANADA-TRANSATLANTIC Kiadó, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. Magyarországi szerkesztőség: 1022 Budapest, Bimbó út 53., fsz. 2. Tel ./Fax: 326-7531 E-mail címünk: nyugatimagyarsag@axelero.hu Tetjeszü: GONDOS BT., FEHÉRLÓFIA Könyvesbolt Előfizetési díjak egy évre: Kanada: CA-$35, egyéb országok: US-$35, MAGYARORSZÁG: 1800 Ft Előfizethető a szerkesztőség címére beküldött rózsaszínű postautalványon (Nyugaton: csekk vagy money order montreáli szerkesztőségünk címére) Kéziratokat nem őrzünk meg és nem kül­dünk vissza. A szükséges javítás jogát fenntartjuk. A közölt írások nem feltétle­nül képviselik a szerkesztőség álláspont­ját. A valódi névvel aláírt cikkekért a min­­\denkori cikkírók felelősek.____________/

Next

/
Thumbnails
Contents