Nyugati Magyarság, 2005 (23. évfolyam, 2-12. szám)
2005-10-01 / 10. szám
2. oldal Nyugati Magyarság - Hungarians of the West - Hongrois d'Occident 2005. október Nem szűnnek a délvidéki atrocitások Erdélyi Géza püspök az idei Tőkés-díj kitüntetettje Az elmúlt napokban újabb magyarellenes incidensekről jöttek hírek Szerbiából, ami elkerülhetetlenné tette a Külügyi Bizottság rendkívüli ülésének összehívását. Németh Zsolt, a bizottság elnöke az ülésen a legfrissebb esetek között megemlítette, hogy a szabadkai általános iskola sportpályáján szerb fiatalok hasba rúgtak és tíz kör lefutására kényszerítettek egy magyar diákot, valamint felidézte a magyarkanizsai gyilkosságot, ahol egy szerb férfi áldozata lett egy magyar fiatalember. A bizottsági elnök ezek mellett utalt a '44-ben ártatlanul kivégzett magyarok szabadkai és zentai síremlékének meggyalázására, illetve a legutóbbi újvidéki magyarverésre is. Az ülésen Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke és Dévavári Zoltán, a Vajdasági Magyarok Szövetsége elnökségének tagja a számolt be magyarok elleni támadásokról A vajdasági vezetők beszámolója után Németh Zsolt bizottsági elnök kijelentette: a háttérben álló szerbiai politikai erők célja a vajdasági magyarság pszichikai nyomás alatt tartása, a puha etnikai tisztogatás. A háttérben álló politikai erők a legnagyobb szerbiai kisebbség, a magyarság távozását szeretnék elérni. Elvárjuk a szerb hatóságoktól, hogy hagyjanak fel az események bagatellizálásával, annak a megkérdőjelezésével, hogy az incidensek hátterében etnikai indítékok húzódnak - tette hozzá Németh Zsolt. Németh Zsolt kijelentette, az atrocitások megfékezéséhez a jelenleginél sokkal intenzívebb magyar-szerb kapcsolatrendszer kialakítására van szükség. Lapzártakor ért véget Borisz Tadics szerb köztársasági elnök budapesti látogatása. Jó hír, hogy magyar részről végre egységesen szóvá tette vendége előtt minden államvezetőnk a délvidéki atrocitásokat, rossz hír, hogy csak ígé- | reteket kaptunk cserébe, már tudniillik, | hogy megbüntetik a bűnösöket, bizto- [ sítékokat, hogy véget vetnek atrocitá- | soknak, nem. Ismeretlen tettesek zöld festékkel öntötték le a Vergődő madarat. Magyarország jövője a tizenötmilliós nemzetben van Orbán Viktort, a Fidesz elnökét a délvidéki Aracs Társadalmi Szervezet Főnix díjával tüntették ki. A díj átvételét követően Orbán Viktor a határon túli magyarság megmaradásának fontosságát hangsúlyozta beszédében. Mint mondta, Magyarország jövője nem a tízmilliós Magyarországban, hanem a tizenötmilliós magyar nemzetben van, amelyet egyetlen gazdasági övezetté kell alakítani. Ehhez a 21. században a lebomló államhatárok, a bürokrata államok korszakának leáldozásával kitárulnak a lehetőségeink. A szabad mozgás, a vállalkozás szabadsága megnyitja az utat a magyar nemzet újraegyesítése előtt - tette hozzá. „A határon túli magyarok ügye nem ideológiai kérdés, nem pártkérdés, hanem olyan lehetőség, amely közös hasznot, gazdasági erőforrást kínál a mai határokon belül élő magyarok számára is” - mondta. „Egy nemzet akkor erős, ha van bátorsága szembenézni múltjával és jelenével. Egy nemzet akkor erős, ha vannak közös céljai és mindenki tagja, részese lehet a közös céloknak, a nemzet közös nagy szabású vállalkozásainak” - húzta alá. Figyelmeztetett: ameddig minderre nem leszünk képesek, addig nem leszünk urai az életünknek, addig csak túléljük, és nem megéljük a saját életünket. Márpedig - fűzte hozzá 1956 őszének és a rendszerváltozás üzenetét összegezve „vagy együtt fogunk felemelkedni, vagy sehogy sem”. „Minden magyar felelős minden magyarért” - idézte a Szövetség elnöke az Aracs Társaság jelmondatát, amely - mint mondta - itt azt jelenti: a meghurcolt magyar vezetők mindegyikét meg kell védenünk a Magyar állam segítségével. „Mi, belmagyarok sem engedhetjük meg, hogy a délvidéki magyarok félelemben éljenek, j Az Önök ügye nem a délvidéki magyarok ügye, hanem közös magyar ügy.” A közös magyar ügy pedig közös európai ügy” - szögezte le végül.- A rendszerváltás megnyomorított, megalázott és mindenéből kiforgatott, a kommunista csehszlovák rendszer által gyors, két-három évtizeden belüli teljes elsorvasztásra ítélt református egyházszervezetet talált a Felvidéken. Katasztrofális paphiány, elkobzott és államosított ingó- és ingatlan vagyonok, államosított templomok egész sora, befagyasztott könyvkiadás és sajtó, tiltások, közigazgatási- és államrendőri felügyelet, vallás- és egyházellenesre hangolt tömeg. Trianon és Párizs utáni évtizedeket és a kommunista uralom közös hozadékát örökölte püspökünk, Erdélyi Géza - mondta laudációjában Roncsol László, a Szlovákiai Református Egyházkerület főgondnoka 2005. nyarán, a Tőkésdíj átadásán Kisvárdán. Roncsol László méltatásában rámutatott: Erdélyi Géza, a Szlovákiai Református Egyház püspöke a nehézségek ellenére immár második ciklusában irányítja „Déva várát”, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyházat. Hatalmas építő, szervező és irányító munkát végez. Erdélyi Géza életében fontos szerepet játszik a lelkészi-, teológiai-, tanári- és egyházszervezői szolgálat mellett a tudomány és a korábban végzett könyvtárosi- és művészettörténeti munkássága. Cseh nyelven írt habilitációja Ravasz Lászlóról szól. Gömör klasszicista építészetéről monográfiát írt. Az eredményekről szólva a méltató elmondta: sorra nyíltak meg iskoláik az utóbbi években, így a rozsnyói, a rimaszombati és a lévai. Koronájuk a révkomáromi teológia, mely a tavaly megnyílt Selye János Egyetem első teljesen kiépített kara. Leginkább az itt végzett oktatásnak köszönhetően megszűnt a Szlovákiai Református Egyház lelkészhiánya. A díjátadó ünnepségen maga az ünnepelt, Erdélyi Géza hirdette Istennek Igéjét. Prédikációjában megállapította: igazmondókra van szükség, akiknek látomásuk van a jövendőt illetően. Mint mondta, imádkoznunk kell azért, hogy eggyé lehessen az, ami összetartozik. Erdélyi Gézának, a „magyarság érdekében kifejtett tevékenységének elismeréseként” adta át a Tőkés-díjat és a Györfi Sándor Munkácsy-díjas szobrászművész által készített emlékplakettet Lengyel Szabolcs, a Tőkés László Alapítvány kuratóriumának elnöke. Lapunk érdeklődésére a kuratórium elnöke kifejtette: a Tőkés László Alapítványt 1989-ben alapították Tőkés László tiszteletes védelmére. Kisvárdán már 1989. december 12-én néma tüntetést szerveztek a hívek, hogy a Romániában akkor még tomboló diktatúra ne tehessen kárt a bátor magyar lelkész, családja és gyülekezete életében. A Tőkés-díjat minden évben kiosztják, így a kitüntetettek között találhatjuk Ágoston Andrást, Sára Sándort, Duray Miklóst, Nemeskürty Istvánt, Orbán Viktor volt miniszterelnököt, valamint Tónk Sándort. A Tőkés Alapítvány 2005. január 1-től tíz-tíz határon túl élő, szülőföldjén tanuló, magyar iskolába járó diák támogatását kezdte meg. Az ötezer forintos ösztöndíjat a gyimesfelsőloki Árpádházi Szent Erzsébet líceum, valamint a Nagyenyedi Bethlen Gábor Református Kollégium tanulói kapták. A további felajánlások lehetővé teszik, hogy Nagyváradon és Szatmárnémetiben is megkezdjék a legrászorultabb diákok megsegítését. Az alapítvány támogató munkáját Kárpátalján és Felvidéken is szeretné folytatni. (A kitüntetettel készült hosszabb interjú a 7. oldalon olvasható) Csapdában maradt a kormány? Az MDF arra szólítja fel a kormányt, hogy tartsa be az eurózónához csatlakozás időpontjára tett ígéretét. , Ha a 2010-re tett ígéretet a kormány nem tartja be, akkor hitelét veszti az európai politika szereplői előtt. A következő nyolc hónapban nem választási kampányhadjáratot kellene a kormánynak folytatnia, hanem a magyar gazdaság versenyképességének növekedésére kellene törekednie” - mondta Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője. Kifejtette: a Gyurcsány-kormány nem tudott kikerülni abból a csapdából, amelyet a megalapozatlan választási ígéretek beváltása jelentett. Az MDF-es politikus elmondta: az első év az unióban nem a siker éve volt Magyarország számára, amely a 10 csatlakozó ország között sereghajtóvá vált. Bőd Péter Ákos, az MDF szakpolitikusa, volt jegybankelnök azt mondta: a költségvetést - és ezen belül az adócsökkentési programot is - újra kellene gondolni a magas deficit miatt.„A nagy államháztartási hiány kizáija, hogy a többi jelentkező országgal együtt csatlakozzunk az eurózónához” - fűzte hozzá. Szerinte az az ország, amely nem képes a közös európai valutát bevezetni, kiteszi magát az árfolyam megváltozásának, és az árfolyamkockázat magyar családok és cégek valutaalapú hiteleit érinti. (MTI) Fonyódon tóparti, emelt szintű idősek otthonában helyek még leköthetők. Érdeklődni lehet: 451-3734, 06-20-555-7209, 06-30-25 l-8622-es telefonszámokon. Haláltábor - Csurog, Zsablya, Mozsor Egy találkozó margójára „Ezek az emberek soha nem kaptak kártérítést. A házainkban mások laknak, a földjeinket mások szántják.” Ez év szeptemberében múlt 60 éve, hogy kinyíltak a haláltábor kapui a csúrogi, zsablyai és mozsori magyarok előtt. Ez alkalommal megszerveztük a találkozót mindazok részére, akik túlélték a haláltábor minden kínját. Szabadulásunk évfordulóját talán örömünnepnek is vehetnénk, de sajnos nem az. Hisz a szabadulásunk napján kezünkbe adtak egy elbocsátó levelet, mellyen az állt, hogy bárhova mehetünk, Csúrog, Zsablya, és Mozsor kivételével. Ezt a döntést 1945-ben az akkori Vajdasági Képviselőház Elnöksége hozta meg a belügyi szervek javaslatára. A szegény megkínzott magyar asszonyok és gyerekek ott álltak egyszál ruhában, csontig lesoványodva és akkor döbbentek, rá, hogy földönfutókká váltak. Nincs ahova haza menjenek. Nem volt elég, hogy férjeiket 1944-ben kivégezték, most megalázva, mindenüktől megfosztva száműzték őket otthonaikból, amelyeket saját két kezük munkájával teremtettek. 1946-ban a zsablyai bíróság hozott egy határozatot, melyben kimondta, hogy alkalmazni kell a csúrogi magyarokra a kollektív bűnösség elvét. Ezzel a határozattal osztották szét vagy államosították a magyarok vagyonát. Mindez a katonai közigazgatás és Tito beleegyezésével történt. Ezek az emberek soha nem kaptak kártérítést. A házainkban mások laknak, a földjeinket mások szántják. Éppen ezért ki kell mondani, hogy nemcsak „benesi dekrétumok” hanem „titói dekrétumok” is voltak. Az évforduló alkalmával rendezett találkozón részt vett Dr. Becsey Zsolt EU parlamenti képviselő is, akinek átadtuk a kérelmünket, hogy amennyiben teheti, álljon ki érdekeink mellett. A kérésünk az, hogy vegyék le rólunk a háborús bűnök terhét, és rehabilitálják mindazokat, akiket ártatlanul kivégeztek és akiket ártatlanul meghurcoltak. Tehát számunkra az erkölcsi kártérítés a legfontosabb, viszont tudtára kell adni a világnak, hogy e három község magyar lakosságát minden ingó és ingatlan vagyonától megfosztották, és kártérítést soha nem kaptak. Ezt a kérelmet átadjuk a Szövetségi, a Köztársasági és a Vajdasági képviselőháznak. Több mint 300 aláírással. Dr. Becsey Zsolt képviselő úrnak hálával tartozunk, amiért elfogadta a meghívásunkat, és külön köszönjük, hogy ellátogatott Csúrogra, arra a helyre, ahol az ártatlan magyarokat elföldelték, és megnézte a volt katolikus temetőt, ahol most szeméttelep van. Teleki Júlia Magyar oktatás Csángóföldön A megyei tanfelügyelőség az országos tanévnyitó után csak egy héttel engedélyezte a magyar oktatás megkezdését, több helyen jelenleg is a magyar tanítók ügyességén múlik, hogy megtarthatják az órákat. Az akadályoztatások, megfélemlítések ellenére tizenkét faluban közel hatszázötven csángó gyermek jár heti három magyar órára román tannyelvű iskolában, a háznál tartott délutáni órákat ezren látogatják. Kósteleken és Csík faluban idén először kerül be az órarendbe a magyaróra, és több mint negyvenöt év óta először hirdettek magyar tanári állást Moldvában, jelesen Magyarfaluban, ahová fiatal pedagógus került. Hegyeli Attila úgy véli, a moldvai magyar oktatási programra fordított pénz és az ebből megfizethető tanár, tanító nem elegendő ahhoz, hogy a csángó gyermekek körében a magyar nyelvet első nyelvvé lehessen fejleszteni, de az elérhető, hogy a kevertnyelvűség egy tisztább kétnyelvűséggé alakuljon. Ezt mutatják a számadatok is, az elmúlt tizenöt év alatt közel ezer csángó diák érettségizett magyar tannyelvű iskolában. Jelenleg százöt középiskolás tanul a négy városban a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége ösztöndíjával, és évente tízen folytatják tanulmányaikat magyarországi egyetemeken a magyar oktatási minisztérium támogatásával. Lesújtó ellenben, hogy az 1990 óta magyarországi egyetemeken végzett kilencven csángó fiatalból alig négyenöten tértek vissza Moldvába. A csángó falvakban jelenleg tanító erdélyi pedagógusok két-három évente cserélődnek, és emiatt nehéz biztosítani a folyamatos munkát a moldvai magyar oktatásban. A folyamatos asszimilációs törekvések ellenére a néprajzos szakemberek jelenleg 9500 magyarul értő vagy valamilyen szinten magyarul beszélő iskoláskorú gyermeket tartanak nyilván a moldvai csángó falvakban. Háromszék r NYUGATI > MAGYARSÁG Hungarians of the West ^ Hongrois d'Occident j Publisher/Editor-in-Chief Felelős kiadó/Főszerkesztő: MIKLÓSSI ISTVÁN Szerkesztő: SZILÁGYI KÁROLY Published monthly by Kiadja havonta a TRANSATLANTIC PUBLICATIONS, INC. P.O.Box 125, Mt. Royal Stn. Montréal, QC H3P 3B9, Canada Phone: (514)731-4192 Magyarországon forgalmazza: CANADA-TRANSATLANTIC Kiadó, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. Magyarországi szerkesztőség: 1022 Budapest, Bimbó út 53., fsz. 2. Tel ./Fax: 326-7531 E-mail címünk: nyugatimagyarsag@axelero.hu Tetjeszü: GONDOS BT., FEHÉRLÓFIA Könyvesbolt Előfizetési díjak egy évre: Kanada: CA-$35, egyéb országok: US-$35, MAGYARORSZÁG: 1800 Ft Előfizethető a szerkesztőség címére beküldött rózsaszínű postautalványon (Nyugaton: csekk vagy money order montreáli szerkesztőségünk címére) Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. A szükséges javítás jogát fenntartjuk. A közölt írások nem feltétlenül képviselik a szerkesztőség álláspontját. A valódi névvel aláírt cikkekért a min\denkori cikkírók felelősek.____________/
