Nyugati Magyarság, 2005 (23. évfolyam, 2-12. szám)
2005-10-01 / 10. szám
P.O.Box 125, Mt. Royal Stn. Montreal, QC H3P 3B9, CANADA UVIlß MTI 1022 Budapest, Bimbó út 53., fsz. 2. camDDgjapQsims ®G GDo® GaemgjG3®^® (H dCDcbicbB(1]@[jdG XXII. évfolyam, 10. szám „ „ , 2005. október A DEMOKRATIKUS ES NEMZETI SZELLEMŰ NYUGATI MAGYARSÁG HAVILAPJA 190.- Ft - $3.50 Ötvenhat szellemében 2006-ról Nyilatkozat Tíz éve, 1995. október 19-én alakult meg Debrecenben az 1956-os Kárpát-medencei Emlékbizottság. Ez az erdélyi, kárpátaljai, magyarországi ötvenhatosokból és kutatókból álló testület érdemi együttműködést tűzött ki célul. Most, 2005 őszén aztán a 2006-os ötvenedik évfordulóra készülünk. Közben az erdélyi társelnök, Marosvásárhely felejthetetlen forradalmára és református esperese, Fülöp G. Dénes halálával fájdalmas veszteség ért bennünket. Szerepét másik jeles erdélyi személyiség vette át, Fülöp G. Dénes ne-Európa újraegyesítését ugyanis súlyosan veszélyeztetné, ha az 1945- től 1990-91-ig tartó kommunista birodalmi erőszakhatalom túlélő érdekcsoportjainak befolyása megmarad. Senki sem feledheti, hogy 1956 vérbefojtását és megtorlását Magyarországon, a romániai Erdélyben, a szovjet-ukrajnai Kárpátalján a kommunista pártállamok döntéshozói rendelték el - Erdélyben és Kárpátalján inkább csupán az együttérzésért és az eszmei csatlakozásért. Ezeknek a döntéshozóknak a túlélő érdekcsoportjai azonban 1990-91 vét azonban az Emlékbizottságban végig megőrizzük. 1956 ötvenedik évfordulója alkalmából világméretű igazságtételre számítunk. Okkal reméljük, hogy akkor az Amerikai Egyesül Államok elnöke is Magyarországra érkezik. Az évfordulót épp az elnök legutóbbi állásfoglalása emelheti világméretű igazságtétellé - nevezetesen az, hogy a győztes hatalmak 1945-ös potsdami nyugati-keleti egyezményét 2005-ben igazságtalannak, a kommunista birodalmi terjeszkedés elfogadását károsnak minősítette. Ez az állásfoglalás az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc igazságának teljes elismerését és helyreállítását ígéri. Teljes igazságon itt azt értjük, hogy a magyar 1956 együtt törekedett a személyi, a közösségi és a nemzeti szabadságra, az erre épülő demokráciára, a magyarság ezeréves európaiságának megújítására, végül a kommunista birodalmi erőszakhatalom tagadására. Az 1945 utáni világban először akkor képviselt egy nemzet ilyen irányultságot és példát. Sajnáltuk és sajnáljuk, hogy a kommunista birodalom bukását követően Európa demokratikus újraegyesítésének meghirdetői mégsem hivatkoztak 1956 ezen történelmi tettére és érdemére. Hisszük azonban, hogy az újraegyesülő Európa a jövőben a megosztottság, az erőszak, a terror, a fanatizmus semmilyen túlélő utóformáját sem tűri el - a magyar 1956 vérbe fojtóinak és megtorlóinak esetében sem. Ennek az ünnepélyes kimondását is várjuk 2006-ban. után is országos és nemzetközi politikai befolyást gyakorolnak. Erre a tényre hívjuk fel most a figyelmet. Természetesen nem a személyi és a csoportos jogok korlátozása szüntetheti meg ezt az állapotot, hanem éppenséggel a demokratikus jogrend, benne az Európai Unió közös jogrendje vethet véget ezen érdekcsoportok monopóliumának - főleg a politikai közélet és a nyilvánosság befolyásolásában. Ebben a keretben követeljük ennek az intézkedésnek haladéktalan és maradéktalan érvényesítését. Mi magunk mindenesetre 1956 ügyében nem fogadjuk el a magyarországi kommunista pártállam túlélő érdekcsoportjának akaratát. Ez az érdekcsoport az 1956 novemberében színre lépett hazai szabadságellenes, demokrácia-ellenes, nemzetellenes döntéshozók folytonosságát testesíti meg. Pontosabban a Magyar Szocialista Munkáspártnak a szovjet katonai megszállás irányítóival összefonódott döntéshozóiról van szó. A mai Magyar Szocialista Pártban ezeknek a korábbi döntéshozóknak a túlélő érdekcsoportját érhetjük tetten. Néhány bizonyítékot sorjázunk alább erre a folytonosságra. Az MSZP 1989-ben választott első elnöke, Nyers Rezső az MSZMP alapítója és utolsó elnöke volt, személyes bűnrészesség terheli az 1956-os magyar nemzeti kormány miniszterelnökének, Nagy Imrének és politikus társainak törvénytelen kivégzéséért. (folytatás a 6. oldalon) IFJ. FEKETE GYULA „Vagy bolondok vagyunk, s elveszünk egy szálig." Az 1956-os forradalom és szabadságharc 49. évfordulója nem kerek évforduló, mégis van valamilyen mágikus értelme. Talán a Pünkösd előtti nap, a Húsvét utáni hetedik hét, azaz a 49. nap rejtett jelentését, a megvilágosodás és közösségé szerveződés előtti homály és egyéni önzés utolsó napját jelképezi. Már csak egy év, és talán végleg lehullik a hályog a tudatlanná tett, és a Kádár-korszak három forintos kenyerének visszatérésében bízó milliók szeméről - akik ebben a hitben tették mindmáig tartóssá az 1956-os forradalmat leverő politikai garnitúra hatalmát - már csak egy év, és talán megértik egymást és vállalják közös ügyeink rendbetételét az eddig egymásra uszított, különböző lakóhelyű és foglalkozású, és különböző kultúrkörben felnőtt emberek, már csak egy év, és talán közösséggé, és ismét nemzetté szerveződnek a külön-külön függésben tartható és megtéveszthető ország-lakosok. Van erre bíztató jel, hiszen Lengyelországban is másfél évtizedig tudta sikerrel hitegetni a posztkommunista nómenklatúra a lakosságot, míg a mostani szeptemberi választásokon a választók 90 százaléka számára végleg hiteltelenné nem vált. 1956-ban is Lengyelországban robbant ki a szikra, az ottani megmozdulások hatására fogalmazták meg 16 pontban követeléseiket október 22-én a műegyetemi hallgatók. Nagyon tanulságos föleleveníteni az akkori követeléseket, és szembesíteni őket a 49 év alatt elért megvalósulással. Az első pontban az osztrák államszerződésben előírt - de a Szovjetunió részéről nem teljesített - szovjet csapatok azonnali kivonását követelték. Ez a cél csak 1991-ben teljesült az első szabadon választott magyar kormány határozott fellépése nyomán. Sajnos a hivatalos ünnepségeken a kormány részéről várhatóan olyanok szónokolnak majd 1956-ról, akik 1991-ben is, és korábban is következetesen helyeselték a szovjet fegyveres erők jelenlétét. 1956-ban nyíltan érvényesült a nemzetközi egyezményekbe ütköző megszállás, és a szovjet parancsnokok még azzal a diplomáciai látszattal sem törődtek, hogy a helyi vagy országos bábjaik mögé bújjanak. Debrecenben például - ahol a megszállók miatt csak hallottak a budapesti eseményekről - a szovjet városparancsnok egyes szám első személyben döntött a kijárási tilalom időtartamáról és az üzletek nyitva tartásáról. Budapesten - már november 6- án - Grebenyik Konstantin városparancsnok kétnyelvű falragaszokon tudatta a lakossággal a fegyverek leadására, az élelmiszer-ellátásra és a tüzelő-ellátásra vonatkozó parancsait. A megszállást az akkori fiatalok nem csak szóban ellenezték, hanem fegyverekkel is. Az utcai harcokról beszámoló A Harcoló Magyar Ifjúság Híradója című röplap november 8-án sommásan egy Ady idézettel érzékeltette elszántságukat: „Vagy bolondok vagyunk s elveszünk egy szálig, / Vagy ez a mi hitünk valóságra válik.” Az idézet azt is igazolja, hogy ezek a fiatalok nagyon is jól tudták, hogy egy világhatalommal állnak szembe, mégis ragaszkodtak igazságukhoz és hitükhöz. A forradalom leverését követően az eddig nyilvánosságra került 356 felakasztott egyharmada a 21-29 éves korosztályba tartozott. A második pontban a diákok a hatalmon lévő párton - a Magyar Dolgozók Pártján - belül titkos választásokon alapuló tisztújítást követeltek. Ma ennek a pártnak törvényes jogutódja a kormányon lévő Magyar Szocialista Párt. Ennek vezetői épp a napokban oszlattak fel két pártszervezetet - korábban már többet - mert maguk akarták megválasztani a képviselő-jelöltjeiket. Érthető persze, hogy 1956 párton belüli demokráciát illető követelései máig visszhangtalanok ebben a pártban. A harmadik pontban a sztálinista Rákosi-korszak bűnös vezetőinek az azonnali leváltását sürgették. Nos, ilyen jellegű igazságtételre azóta sem került sor. A kormánypárti sajtó az elmúlt hetekben „boszorkányüldözéssel” vádolta meg az egyik ellenzéki politikust annak egy kijelentése miatt. (folytatás a 4. oldalon) A Magyarok Világszövetségének Nemzeti minimuma A Magyarok Világszövetsége elvárja, hogy mindazon politikai erők, amelyek Magyarországon a népfelség megjelenítésére - azaz országgyűlési képviseletre - törekszenek, magukénak tekintsék, és hajlandóak legyenek választásiilletve kormányprogramjukba beemelni a Magyar Nemzeti Minimum tételeit. Elvárjuk, hogy országgyűlési képviselettel rendelkezve támogassa, kormányzati pozícióban pedig kezdeményezze az alábbiakat. 1. Egységes magyar nemzetet A magyar nemzet politikai egységének helyreállítása érdekében A Magyarok Világszövetsége továbbra is a magyar nemzet legfontosabb nemzetstratégiai célkitűzésének tekinti a magyar állampolgárság viszszaadását a külhoni magyarok számára. A Nemzeti Minimum figyelembe veszi a 2004. december 5-i népszavazás óta feltárt állampolgárságjogi tényeket is. 2. Keresztény értékekre és erkölcsre épülő Európát Az évezredes európai keresztény magyar állam fogantatásának jegyében és a magyar politikum iránt támasztott erkölcsi minimumként Azáltal, hogy kötelező módon elválja egy 90%-ban deklaráltan keresztény ország népfelségének hordozóitól, hogy szavazatukkal is kiálljanak a keresztény értékek mellett, a Nemzeti Minimum a Szent István alapította keresztény magyar állam jogfolytonosságának jegyében egy erkölcsi minimumot fogalmaz meg a magyar politikai osztály részére. 3. Autonómiát a kisebbségben élő magyar nemzeti közösségeknek A kisebbségben, határainkon kívül élő magyar nemzeti közösségek létének alapfeltételét jelentő autonómiák létrejötte és működőképessége érdekében A külhoni magyar nemzeti közösségek autonómiája markánsan jelenik meg a Nemzeti Minimumban. Jelen fogalmazás túllép a szándéknyilatkozatok deklaratív szintjén, és öt konkrét feltétel együttes teljesítését váija el a magyar politikai osztálytól. Az autonómia kérdésében a nemzeti érdekérvényesítés eszköztára az új EU alkotmány ratifikálásának elutasításától a csatlakozni kívánó szomszédos államokkal szembeni vétó alkalmazásáig terjed, az autonómia elutasítása esetén. 4. Gyarapodó magyar nemzetet A magyar nemzet lélekszámának gyarapodása, egészségének javítása és Kárpát-medencei jelenlétének erősítése érdekében A Nemzeti Minimum hét pontban foglalja össze a magyar családok erősítése, lélekszámbeli gyarapodása és egészségének javítása érdekében nélkülözhetetlennek tartott intézkedéseket, az adórendszer átalakításától a szociális és egészségügyi feladatokig, valamint az életvitel szükséges átalakításáig. A Nemzeti Minimum kimondja, hogy szükséges a magyarság Kárpátmedencei jelenlétének erősítése. Továbbá megfogalmazza, hogy a külhoni magyar közösségek mindenkori támogatásának a magyar nemzetgazdaság erejével arányosan kell növekednie. 5. Megálljt a kiszolgáltatottságnak és az elszegényedésnek A magyar lakosság kiszolgáltatottságának valamint a szegénység csökkentésének érdekében Elodázhatatlan feladat a társadalom kettészakadásának, a szegénység terjedésének a megakadályozása. A Nemzeti Minimum a munkából élőket helyezi középpontba, és előírja a bővítés előtti EU átlagjövedelemhez való közelítés határozott gyorsításának mértékét. 6. Nemzeti tulajdonba a magyar földet és a természeti kincseket A magyar föld és más természeti kincsek nemzeti tulajdonban és hasznosításában maradásának érdekében Négy pontban patrióta vagyongazdálkodást fogalmaz meg a Nemzeti Minimum, melynek középpontjában a föld és a földből élők védelme és támogatása szerepel. 7. Éltető alkotmányos rendet, működőjogállamot, nemzeti érdekérvényesítést Az éltető alkotmányos rend, a működő jogállam kialakítása és a nemzeti érdekérvényesítés érdekében A Nemzeti Minimum a történelmileg jogfolytonos új magyar alkotmány igényét fogalmazza meg. Ugyanakkor határozottan kiáll a működő jogállam eszméje mellett. Kimondja a mindenkori nemzeti érdekérvényesítés fokozott igényét az Európai Unión belül. A Magyarok Világszövetsége 1 *
