Nyugati Magyarság, 2005 (23. évfolyam, 2-12. szám)
2005-12-01 / 12. szám
4. oldal Nyugati Magyarság - Hungarians of the West - Hongrois d'Occident 2005. december - 2006. január (folytatás a 3. oldalról) A mi programunknak a lényege ebben a kérdésben az, hogy amit az unió megkövetel, azt be kell tartani, viszont ehhez idő kell és megfelelő feltételek, hogy a gazdák felkészüljenek. Biztosítani kell a korrekt mintavételt és a szigorú ellenőrzést. Az itt dolgozóknak a tisztes polgári életszínvonalat biztosítani kell, ugyanakkor szigorú számonkérést kell alkalmazni. Aki ezt nem teljesíti, annál a legkeményebb szankciókat kell alkalmazni. De a hálózatot, a rendszert fenn kell tartani.- Térjünk vissza egy kérdés erejéig a gazdatüntetésekhez■ Mit teljesített a kormány a vállalt kötelezettségek közül, és mit nem? Mennyivel tartozik végül is a kormány a gazdáknak?- Ha röviden kell válaszolnom, azt kell mondanom, hogy egy teljes évi nemzeti támogatással. Ez meghaladja jelenleg a 150 milliárd forintot. A gazda meg itt áll a kölcsönre vásárolt gépeivel - házán, földjén jelzálog. Hatalmas értéket működtet, mert ha 100 hektár föld értékét nézem, ha a megműveléséhez szükséges gépek, eszközök értékét, az épületeket, istállókat nézem, nem kis pénzről van itt szó, és ez nem csavargyártás, hogy leállítom a gépet, és nem képződik tovább a veszteség. A gazdának, ha elvetette a gabonát, meg kell védenie, mindenről gondoskodnia kell, megtakarított pénzét fekteti be, hogy eljusson a betakarításig, és a végén az értékesítés kockázatát is vállalnia kell. Ismerünk olyan országokat - nemrég jártam egy ilyenben - ahol mosolyogva mondta, nem kis cinizmussal az egyik nagy tőkéstársaságnak a képviselője, hogy örüljön a gazda, ha nullával kiszáll. Adja el a földjét, mert így legalább nullával ki tud szállni. És majd keres valahol megélhetést. Egy valamiről azonban ne feledkezzünk meg: ez az ország, amelyikről beszélek, gaz(folytatás az 1. oldalról) Ma például az állam úgy szabályozza a közműdíjakat, hogy az egyedül élő „szinglik” fizetnek legkevesebbet, és a nagycsaládosok legtöbbet! A közös háztartást vezető családi szeretetet csupán a gáz,- és áramdíjak révén 30-40 százalékkal vámolja meg az államhatalom. Megvámolja persze számos más módon is, például a gyermekek nevelését fedező jövedelmek adóterhe révén is. „Magánügy a gyerek!” - mondják ma a szocialista kormány képviselői. Szerintük ha valaki a vodkát szereti, akkor adózik a vodkára elköltött jövedelmei után, ha másvalaki szeret világot járni, akkor adózik az utazási költségeket fedező jövedelmei után - miért esnének más elbírálás alá a gyerekek? Ha valakiknek a gyermeknevelés a hobbija akkor adózzanak csak keményen a szenvedélyük után! 2006-tól a gyermekek iránti szeretetet megvámoló filozófia szerint a kormány egyformán adóztatja meg a jövedelmeket, függetlenül attól, hogy abból gyermekeket tartanak-e el, vagy alkoholt fogyasztanak, vagy külföldi nyaralást fedeznek. A mai államhatalomnak a szeretet érzését megvámoló, gyermekellenes felfogása az egész nemzet jövőjét veszélyezteti! Ebben az évben Magyarországon minden három megfogant életből egyet kioltottak a szülők. Vajon miért? Olykor csak egy nyaralás, egy személygépkocsi, vagy csak egy drágább ruha kedvéért! Nekik többet jelentett egy gyermek szereteténél a tárgyak, a sekélyes élmények szeretete. December végén, az aprószentek ünnepén emlékszik meg az ország emberi életet és szeretetet tisztelő hányada az abortuszdag ország, ahol a szolgáltatás olyan színvonalon van, hogy fel tudja szívni az új munkaerőt. Nálunk viszont nincsenek olyan iparágak, amelyek fogadnák a felszabaduló munkaerőt. És akkor arról még nem is szóltam, milyen megalázó egy gazda számára, hogy el kell hagyma a földjét, a családját, meg arról sem, hogy kinek jó az, ha elnéptelenedik a vidék.- Négy-öt hónap múlva választások lesznek Magyarországon. Hogyan készülnek a gazdák a választásokra ?- Gondolom elárul valamit a gazdáknak a társadalomban elfoglalt helyéről, ha elmondom, hogy a magyar gazdák átlagos birtokmérete jelentős mértékben meghaladja az európai unió átlagát. Nem olyan elaprózottak ezek a birtokok, mint ahogyan egyesek megpróbálják beállítani. Igenis az a helyzet, hogy aki itt élethivatásszerűen gazdálkodik, már Európában is versenyképes parcellaméreteket tudhat a magáénak. Ezektől az emberektől nem lehet megvonni azt a lehetőséget, hogy a földjükben lássák boldogulásuk zálogát, és hogy nyugdíjas korukban átadják a gyermekeiknek a gazdaságot. Ami a választásokat illeti, a motiváció adott. Meggyőződésem, hogy a magyar gazdatársadalom döntött. A tavaszi demonstráció megerősítette bennünk a tudatot, hogy a saját kezünkbe kell venni a sorsunkat. Ma már ott tartunk, hogy például a tavaszi megmozdulásunk példaértékűvé vált a nyuliberalizáció elmúlt 49 évében a hedonizmus oltárán elpusztított nyolc milliónyi áldozatra. Vajon tekinthetnek-e őszinte szeretettel szüleikre az abortuszt elkerülő testvérek? Ők miért úsztak meg a vödröt? Netán, csak véletlenségből, mert éppen hiánycikk volt a kívánt autómárka? Szeretet nélküli világunkban nem csak azokat vámolják meg, akik szeretik a családjukat, hanem azokat is, akik szeretik munkájukat, munkahelyüket, vagy lakóhelyüket. Gyakori tapasztalat, hogy egy munkahelyi közösségben az kapja a legkevesebb fizetést, aki legjobban szereti a munkáját és munkatársait. Kihagyják a jutalomból, fizetésemelésből - hiszen láthatóan kedvvel végzi a dolgát, szereti a munkahelyét - és olyannak adnak többet, aki bármi csekély plusz többletért elhagyná munkatársait. Ma már nincs becsülete a munkahelyét, munkatársait szerető dolgozónak, és a legtöbb munkahelyen megszüntették a huzamosabb ideje ott dolgozók „törzsgárda” klubjait is. Kihűlt a munkavállalókból a szakmabeliek szeretete, a szakmai közösség vállalása is, mert ezt a szolidaritási érzést megvámolták azok a szakszervezeti vezetők, akik szó nélkül mindig elfogadták a szocialista kormányzat bármely megszorító intézkedését, de sztrájkokat szerveztek a polgári kormányok ellen még akkor is, ha azok adni akartak, csakhogy a részrehajló szakszervezetek szerint keveset. A jövő évi költségvetés kettős mércével méri az egyházi és az önkormánygat-európai gazdák és gazda-érdekképviseletek szemében is. Személyesen megtapasztalom, valahányszor Brüsszelben járok. Gyakorlatilag ők is látják, hogy itt hatalmas változások előtt állunk. Az Európai Unió fel akarja áldozni a mezőgazdaságát az egyéb előnyökért. Több mint 70 százalékkal akarja csökkenteni a piaci támogatásokat. A teljes liberalizáció irányába mozdul el. Az, hogy mi három héten keresztül jeleztük Európának, hogy ezt nem tűrjük tovább, valahogy kezd átragadni a többiekre is. 1997-ben mi kezdeményeztük az aláírásgyűjtést a népszavazási kezdeményezéshez. Amikor a Medgyessy-kormány hatalomra került 2002-ben, aratás közben mentünk ki az utakra tiltakozni a földtörvény módosítása ellen. Már akkor megmondtuk, hogy föld ügyben nem volt, nincs és nem lesz alku. Ezt tisztán és világosan megmondtuk minden kormánynak. El kellett döntenünk, milyen formációban, hogyan működünk tovább. Úgy gondoltuk, hogy nem alakítunk pártot. Azt mondtuk, megcsináljuk a saját programunkat, és azt a pártot támogatjuk, amely ezt felvállalja. Az országos választmány az elkészült programot jóváhagyta, a kongresszus elé terjesztettük, és november 26-án Hódmezővásárhelyen, négyezer gazda jelenlétében, 83 százalékos küldöttrészvétellel, egyhangú szavazással elfogadtuk. Innentől kezdve a MAGOSZ-nak van egy hivatalos programja. Ezt átadtuk Orbán Viktor elnök úrnak, jelezve, hogy ennek a programnak a megvalósításában partnerek vagyunk a választásokon is. Sokan azt gondolják, hogy a gazdák hezitálnak. Nem hezitálnak. Mi egyértelművé tettük hogy megvan a saját értékrendünk, tisztában vagyunk önnön érdekeinkkel, és mindent megteszünk, hogy ez a program megvalósuljon. zati iskolákat és szociális otthonokat. Az egyházi intézmények egy tanulóra vagy egy szociális gondozottra, egy ellátott hajléktalanra vetítve lényegesen kevesebb költségvetési támogatást kapnak majd, mint mások - holott az államhatalomnak semlegesen, a fenntartótól függetlenül, egyformán kellene elismernie és segítenie akár az oktatói, akár a szociális gondozói munkát. Az ellenzékkel párbeszédet fenntartó kormánypárti politikusok azzal az érvvel mentegetőznek, hogy kevés a költségvetési pénz, és ezért nem tudnak egyformán támogatni. Ha az önkormányzat által fenntartott szociális otthonokban alacsonyak maradnak a fizetések, akkor még több ápoló és még több orvos távozna nyugati uniós országokba, mint eddig - kell tehát emelni az illetményüket. Az egyházi intézményekben pedig - mondják - nem lehet baj, mert az orvosoknak és ápolóknak amúgy is szeretniük kell a gondozottakat, és nem hagyhatják őket magukra. Eszerint a szociálliberális kormány már előre beépíti a szeretet vámját a 2006. évi állami költségvetésbe az egyházi intézmények alacsonyabb támogatásának a formájában. Az Országgyűlés november utolsó napjaiban hiúsította meg azt az ellenzéki kezdeményezést, hogy december 24-e munkaszüneti nap legyen. A kormánypárti ellenérvek szerint már ma is túl sok a keresztény egyházak érdekeit képviselő munkaszüneti nap - és sorolták a Karácsony, Húsvét, Pünkösd A föld a magyaroké Orbán a gazdákat sújtó luxusprofitról A Fidesz leendő agrárprogramjának egyik legfontosabb eleme az, hogy nem csökkenhet a gazdáknak járó uniós támogatás - jelentette ki Orbán Viktor Hódmezővásárhelyen. „Olyan kormányt akarunk, amelyik nem járni hozzá ahhoz, hogy az Európai Unió agrártámogatási rendszerét úgy alakítsák át, hogy kevesebb jusson a magyar gazdának, mint amennyi eddig jutott” - mondta a Fidesz elnöke a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (MAGOSZ) kongresszusán. A leendő program második pillére: a föld a magyaroké, a föld a gazdáké- szögezte le a Orbán és hangsúlyozta, a családi gazdaságokat továbbra is támogatni kell, törvényt kell alkotni erről. „A gazdákon nyerészkedők luxusprofitját le kell tömi” - mondta. Orbán szerint a gazdáknak tulajdont kell szerezniük a feldolgozóiparban és az élelmiszer-kereskedelemben, különben mindig luxusprofitot fognak besöpörni a gazdákon, ha nem veszik kézbe ezeket az ágazatokat is. A következő választások után - tekintettel az ország nagyon nehéz helyzetére - nem egyszerűen pártkormányt kell alakítani, hanem nemzeti kormányt- mondta Orbán Viktor. Egy nemzeti kormányban ott a helye a magyar gazdák képviselőinek is - fűzte hozzá. .Minden gazdaellenes, minden vagyoni döntést, amelynek az a célja, hogy a magyar gazdákat meggyengítse, a lábuk alól a talajt kihúzza, annulálni fogunk” -jelentette ki a politikus. Orbán Viktor arra kérte a jelenlevőket, legyenek a Fidesz szövetségesei az elkövetkező néhány hónap küzdelmében. „Ha a vidék azt akarja, hogy a vidéknek súlya legyen, hogy szavának befolyása legyen, akkor részt kell vállalnia az első számú döntésben, ez pedig a választásokon való részvétel” - jelentette ki. A választási győzelem első számú feltétele, hogy a magyar vidéken a választási részvétel ugyanolyan magas kell legyen, mint a fővárosban - mondta Orbán Viktor. Azt kérte a magyar gazdáktól, „álljanak a magyar vidék élére, mozgassák meg az embereket, kopogtassanak be mindenhova”. „Akik úgy gondolják, változtatni kell, azok mozgósítsanak energiákat és erőket” - tette hozzá. és Mindenszentek munkaszüneti napjait - nem kell ide még egy, szerintük „klerikális” ünnepnap. A leszavazott kezdeményezés azért sejtet egyházellenes indulatokat, mert várhatóan munkaszüneti nappá avatják május kilencedikét, mint „Európa napot” - holott a lakosság ezt kevésbé igényli, mint december 24-ét. Azért is indokolatlan volt az elutasítás, mert a munkaadók nagy többsége - közöttük az állam is - nem várja el alkalmazottaitól a december 24-i munkavégzést, és lehetővé teszi, hogy ezt a napot egy közeli szombati napon dolgozzák le. A szeretet ünnepe mindig is ingerelte a hagyományosan egyházellenes szocialista és liberális politikusokat. Két évvel ezelőtt rádiójukban a Szenteste óráiban bíztatták a keresztények kiirtására eszmetársaikat, és az elmúlt napokban egy ilyen eszmeiségű televízió közölt pomófilmet Magyarország védőszentjéről. Ennek a politikai következménye valószínűleg hasonló lesz: a liberális média-diktatúra ismét a tiltakozókat festi le szélsőségesnek, diktatórikusnak és a szabad véleménynyilvánítás legfőbb ellenségének. Karácsony ünnepe előtt menetrendszerűen erős politikai támadás is érte a keresztény egyházakat. Egyes kormánypárti politikusok annak a Vatikánnal kötött egyezménynek a felmondását követelték, amelynek keretében a magyar állam támogatja az egyházak hitéleti tevékenységét, azaz a papok, lelkészek fizetését és bérterA szeretet vámszedői Családok mehetnek tönkre Sok százezer családot közvetlenül veszélyeztet a kormány gazdaságpolitikája -jelentette ki Orbán Viktor, a Fidesz elnöke a Gazdasági Konzultáció budapesti fórumán azzal kapcsolatban, hogy a Fitch hitelminősítő intézet lerontotta Magyarország hosszú távú deviza- és forintadósi besorolását. Orbán Viktor hangsúlyozta: azokat fenyegeti veszély, akik devizában vettek fel lakossági hiteleket, hiszen a leminősítés miatti forintárfolyam-változás őket közvetlen kockázatként érinti. - Sok család mehet tönkre emiatt, hiszen a plusz 8-10 ezer forintos havi tehernövekedés csődöt jelenthet számunkra - tette hozzá a Fidesz elnöke, aki a visszaminősítést szégyennek nevezte, hiszen - mint mondta - itt a szótartásról, kiszámíthatóságról és átláthatóságról van szó.- A szembenézés képessége nevű tantárgyból buktunk el - hangsúlyozta Orbán Viktor, hozzátéve: a leminősítés indoklásából kiderül: nem az a baj, hogy a magyar gazdaság rosszul működik, hanem az, hogy a magyar kormány működik rosszul és nem tartja be a szavát. Mint mondta, nem az a probléma, hogy például a hiányra vonatkozó számokat „nem találjuk el”, hanem, hogy meglévő tudásunkkal ellentétes számokat nyújtunk be az Európai Uniónak, olyan adatokat, amelyekről a beírás pillanatában tudjuk, hogy nélkülöznek minden valóságalapot. - Ezt hazugságnak szokták nevezni - jegyezte meg a Fidesz elnöke, aki ugyanakkor hangsúlyozta: nem az országot minősítették vissza, hanem a hosszú lejáratú magyar devizaadósságot. (MNO) Fonyódon tóparti, emelt szintű idősek otthonában helyek még leköthetők. Érdeklődni lehet: 451-3734, 06-20-555-7209, 06-30-25 l-8622-es telefonszámokon. heit kiegészíti. Cserében az egyházak lemondtak azoknak a vagyontárgyaknak a visszatérítéséről, amelyeket a Rákosi érában elvettek tőlük, és amelyek jövedelmeiből korábban fedezték a hitélet költségeit. Nos, a sanda szándékú kormánypárti politikusok azzal érveltek, hogy több nyugati ország költségvetése egyáltalán nem segíti az egyházak működését. Azt elfelejtették említeni, hogy ezekben az országokban nem tették vagyontalanná az egyházakat, azaz az államnak nincs is mit kompenzálnia. „A hitélet magánügy, és ha valaki szereti a hitét, akkor maga fedezze ennek költségeit.” - mondták, íme, ez is egy, a szereteten történő vámszedési kísérlet volt. Szeretjük-e még nemzettársainkat? Éppen egy éve, december ötödikén volt az a sikertelen népszavazás, amelyik magyar állampolgárságot adott volna a Trianon után elszakított nemzettársainknak. A hatalmas erejű, munkanélküliséget és szociális válságot jósló kormánypropaganda hatására a lakosság többsége megijedt, és nem ment el szavazni, így a kezdeményezés az „igen” többség ellenére is meghiúsult. Úgy tűnik, hogy a szeretet vámszedői már nem nagyon tudnak vámot szedni a nemzettársaink iránti szeretet után, annak csekélysége miatt. Mit mondhatunk a szeretet nélküli világban bízó embertársainknak? Talán azt, amit igazolt az orvostudomány, a szociológia és a történelem is. A legnagyobb vámot mindig azokon hajtják be, akik egymagukban kiszolgáltatottak, mert nem szeretnek sem családot, sem lakóhelyet, sem munkahelyet, sem hivatást, sem hitet, sem nemzetet! A föld kérdésében nincs alku